Azaz,hogy mi van velem.Ha valaki kérdezné,tudnék mesélni,de a legtöbb ember - mint én is - csak elintézni egy "áhh,semmi különös"-sel vagy "nem sok"-kal,nekem viszont most van időm meg kedvem is,így hát kicsit mesélek.
Jelenleg fáradt vagyok.Péntek,meg hát táncoltunk is 2 órácskát,szóval,ami azt illeti elég volt a mai napból,és most este sem mennék lazítani. Egyik osztálytársammal ki szoktunk menni egy közeli kocsmaszerűségbe tánc előtt mindig,általában ellógjuk a médiaismeret órákat,ma meg egyszerűen elmaradt a félévi értekezlet miatt,szóval beültünk meginni egy sört,elszívni 1-2 szál cigit(bár bevallom,nem cigizek,csak néha szoktam,nem is volt nálam,kék pall mallt kellett szívnom,nem szeretem,de egy szálat elszívtam azért),aztán még volt bent pár ismerős forma.Volt valakinél egy kis cucc és úgy gondolták be kéne tekerni, engem meg megkérdeztek,hogy szívok-e. Hát,az utóbbi időben úgy voltam vele,hogy nem jó,szar,minek ez,de az utóbbi pár napban valahogy meg úgy éreztem,hogy nagyon el kéne kicsit lazulni,így ebbe is gond nélkül belementem. Közben még a tulaj fia meghívott egy jagerre,szóval érdemes volt beugrani. Szeretem,hogy az emberek ilyen jól bánnak velem,csak azért,mert ismernek. Biztos jó arc lehetek, általában mindenkivel jóban vagyok, egy gyerek van most az osztályban, akivel nem vagyok jóban,de az is az ő faszfejkedése miatt volt és én sértődtem meg rá, neki meg fingja nincs,hogy miért haragszok rá. A múltkor telón beszólt. Vagy kicsúszott a száján,vagy be volt már piálva,nem tudom,nekem akkor sem mondhatja senki csak úgy,hogy "akkor baszd meg". Igen,biztos mondanátok,hogy mit szívom így mellre,meg elég sértődékeny vagyok, de ennek a csávónak a pofája sosem tetszett igazán és mindenki szemében egy szargyerek,pár év alatt az én szememben is kialakult róla ez a kép több dolog miatt is,azóta meg folyamatosan rontja az imidzsét,szóval el lehet képzelni. De én hajlandó lettem volna beszélni, ahol magamhoz hűen megmondtam volna neki, hogy mi bajom van vele. Mit finomkodjak? Velem sem finomkodott , amikor azt mondtam,hogy bocs,de mégsem tudok menni a stopba,mert még a tescoban vagyok. Meg nem nagyon szeretek színészkedni, csak ha nagyon muszáj vagy érdekeim úgy kívánják. És itt nem anyagiakról van szó, nálam a tisztelet,szeretet,barátság sokkal többet jelent,mint a pénz.
Múltkor mondtam is neki,hogy ha akar velem beszélni (egyszer már akart,csak akkor valamiért nagyon keménynek éreztem magam és semmibe vettem,csak szimplán elmentem előtte,orromat meg az egekben hordtam kb..Elég faszfej lehetett a viselkedésem,de ezt akartam, és aki tiszteletet nem ad,az nem is érdemel. Ő nem érdemel,ennyi.), akkor azt megteheti velem ekkor és ekkor itt és ott,de éppen nem ért rá,azóta meg nem jelezte szándékát,hogy ő meg akarja beszélni,szóval ha így folytatja,nagyon meg fogja keseríteni az életét. Egy dolog amit tudni kell rólam: vagy jóban vagy velem,vagy elkerülsz,vagy meg se ismersz,mert ha megismerjük egymást,aztán játszod a pajtást utána meg faszszopóskodsz és nem kérsz bocsánatot,akkor inkább kerülj el a gecibe,ha nem akarsz magadnak rosszat. Nem szeretem én az erőszakot, de úgy látszik az emberek azt hiszik,hogy bármit mondhatnak vagy megtehetnek következmények nélkül,éppen ezért lett pár ember olyan hihetetlenül bunkó. Nem az én dolgom az ilyeneket megnevelni vagy likvidálni,de ne is velem legyenek tiszteletlenek,arra ott van a többi ember,akit úgysem érdekel. A legtöbb ember olyan,hogy megbosszulná legszívesebben,mert irritálja,de nem akar konfliktust,vagy azért mert fél,vagy azért mert túl sok konfliktusa volt. Ezzel csak azt érik el,hogy a vágyaikat elfojtják,hiányérzetük marad és ez dühöt vált ki bennük,amit magukban tartanak és nem vezetik le az illetőn,mert nem engedi a mentális póráz. Aztán akárhányszor az eset eszükbe jut,csak feljebb idegelik magukat és a düh mégnagyobb lesz. Aztán ebből lesz a stressz. Ha dühös vagy, akkor bármilyen kis apró hiba vagy kellemetlen esemény elindíthat egy lavinát. Egy kis piszkálódás elég ahhoz,hogy az emberből kihozzák az állatot és így születnek azok a pszichopaták, akik nem engedték ki haragjukat időben. Jobb később,mint soha. Mert lehet azt mondani,hogy nem érdekel,és vannak olyanok,akik tényleg tudnak mit kezdeni a dühükkel,de azok már olyan szinten félősek,hogy hozzászoknak az ilyen helyzetekhez inkább,csak hogy ne legyen konfliktus és inkább otthon sírják ki magukat. Az ilyenekből meg a kockás,kötöttpulcsit viselő szemüveges nebántsvirágok lesznek, akiket sajnálok,hogy ha szívóznak velük,ugyanakkor magukra hozzák a bajt. A sitten is az ilyeneket szúrják ki legelőször. A gettóban is vagy,vagy bárhol,ahol kisebbségi vagy nem kisebbségi agresszív,lehúzós emberek vannak,pont az ilyen embereket szúrják ki legelőször és jól lehúzzák,helyben hagyják,jobb esetben csak megfélemlítik. Én is ismerem azt az érzést,hogy a legjobb egy burokban lenne,meg anyuci ölében lenne a legjobb,ahol szeretet és biztonság van...persze,vannak azért ártatlan gyerekkori kötődéseink,de ha ilyeneken kattogunk,csak gyengék leszünk. Ideje felébredni,ez itt nem a szeretet világa. Itt az a legjobb,aki a legerősebb. Erősebb kutya baszik.És lehet valaki érző lélek úgy,hogy közben meg gondolkozás nélkül nekimenne bárkinek aki az anyját szidja.És amíg nem megyünk neki, addig bizony egy kis nyomi beszari senkinek fogunk látszódni, és az rosszabb lesz,mintha esetleg felborítjuk a harmóniát és még talán 1-2 ütésbe bele is szaladunk.
Jut eszembe,a karácsonyról meg az utána történtekről még nem is beszéltem.
Téli szünet előtt egy héttel voltam ÁVF nyílt napon (nagyon szar volt),aztán rákövetkező napon meg már fájt a torkom,így nem mentem egész héten iskolába.Aztán jött a téli szünet,karácsony,ami azért is volt érdekes számomra,mert ez a szeretet ünnepe,és a családban is van olyan ember,akivel nem vagyok jóban,de nem is szándékozom vele bájcsevegni meg jópofizni,mert ő azt hitte,hogy mi haverok vagyunk,holott egyszer azért lebaszott,mert hello-val köszöntem. Kurvára haverok vagyunk...és nyáron történt egy eléggé bagatell eset,ha elmesélném,ki is röhögnétek,hogy ilyen kis kicsinyes dolog miatt,de amiatt ő nagyon bepöccent rám. Én meg azért pöccentem be,mert megharagudott rám,innentől kezdve én nem fogok békülgetni megint,mert régen sokszor eljátszottuk azt,hogy összevesztünk,aztán bementem hozzá egyik nap a szobába és beszéltem vele és megbeszéltük és utána minden rendben lett.Mostmár elmúltak azok az idők, pukkadjon,ha ennyire akar, majd rájön,hogy jobb lenne velem jóban lenni,mert ha én elmegyek koleszba,vagy mondjuk felköltözök bp-re és dolgozok,akkor már én sem leszek itthon,és egész nap kurvára egyedül lesz itthon az egész lakásban. Apámról van szó egyébként.
Szóval vele nem vagyok jóban,és a szeretet ünnepén sem akartam színészkedni. Vettem szüleimnek egy kávéfőzőt,és így attól is megkíméltem magam,hogy külön ajándékot kelljen neki adnom,ráadásul gazdaságosabb is volt és szerintem elég jól kitaláltam ezt az ajándékot. Testvéremnek pedig egy sólámpát vettem,ami nagyon tetszett neki.Én meg karácsonyra pénzt kértem volna ruhákra,de mivel karácsonyra lett,így nem akarta anyám,hogy én vegyem meg magamnak egyedül,úgy akarta,mintha ő venné,szóval farmervásárláshoz is eljött velem,meg vettünk egy tök jó pólót és nekem ennyi elég is volt karácsonyi ajándék gyanánt.Testvéremtől pedig egy nagyon jó pulcsit kaptam meg egy Tom Taylor parfümöt.Nem volt valami gazdag a jézuska,de legalább normális dolgokat kaptam,olyanokat,amiket úgyis vettem volna.Meg nagymamámtól még pénzt kaptam.
Aztán a szilvester az egy érdekes dolog. Én eleve egyik barátomnak hitt személlyel akartam menni szilveszterezni,mivel tavaly is már beszélgettünk róla,hogy a fekabuli milyen jó volt meg minden,jövőre is arra kell menni,meg amúgy is bp-n akartam szilveszterezni,habár közben már volt olyan ötletem is,hogy házibulit csinálok. Kibéreltem volna egy házat és úgy 30-40 főre csináltam volna egy funky-hip hop szilveszteri partyt csomó piával,nőkkel,stb(pár jó nőt lefizettem volna,hogy ott legyenek és "szórakoztassák" a népet,ennek és a pia költségeit beleszámoltam volna a belépőbe. Ide persze hívtam volna azt az egyént is,akiről beszéltem. Aztán vészesen közeledett a szilveszter,és ez a házibulis dolog teljesen a feledésbe merült,amikor meg újra előjött az ötlet,már késő lett volna megszervezni. Így hát vadul kerestem a társaságokat,hogy kivel mehetnék el discoba,és elvileg úgy volt,hogy egy nagyon jó barátommal elmegyünk a Miamiba Pásztóra,de végül lemondta,mert már neki előre be volt fizetve egy szállodai szoba egy négy csillagos hotelbe teljes ellátással a volt barátnőjével,és neki teljesen ingyen volt,szóval inkább odament,nem akarta kihagyni.Aztán kerestem vadul az embereket,hogy kivel mehetnék el valahová,de mind vagy azt mondta,hogy a párjával fog együtt kettesben szilveszterezni,vagy azt,hogy már van programja,volt olyan is,aki azt mondta,hogy otthon fog a párnák közt szilveszterezni,aztán meg mégis ment valahová. Páran mondták azt is,hogy nem tudják,hogy hol fognak szilveszterezni,aminek én nagyon is örültem,mert akkor gondoltam,hogy elhívom őket a Miamiba,de van én,vagy a Miami taszította(m) magától az embereket. Pedig az előbb még azt mondtam,hogy jó arcnak tartanak,most meg mégsem? Na mindegy,leszek kicsit naív,és nem próbálom bedumálni magamnak azt,hogy senki sem akart velem kettesben szilveszerezni. Illetve később lett volna három csaj,akik pont a Miamiba mentek volna,de akkorra meg már le volt fixálva a szilveszterem...LE VOLT FIXÁLVA.Ezt tessék megjegyezni,fontos mondat,később még meglátjátok miért. Szóval,le volt fixálva.Mátét is kérdezgettem közben,hogy nem lenne-e kedve együtt szilveszerezni,és felvázoltam a lehetőségeket(retro party,nem retro party discoban,undergroundos,nem underground hip hopos,rnb-s,funkys party,rnb party,tehát ezt az öt variációt,de azért én igazán keresgéltem meg mondtam is helyeket hová lehetne menni és nem is drágán) és persze egyik sem tetszett neki. Nekem csak annyi volt a lényeg,hogy zene legyen,saját korosztályombeli lányok és lehessen táncolni. Ő egy opciót mondott: Dürer kert. Ott ilyen mindenféle liberálisabbnál liberálisabb hangvételű koncert volt,de a dj-k igazán jó funky zenét játszottak,csak az emberek voltak eléggé furák.
Szóval oda akart menni,csak sokallta a belépőt,DE MINT BARÁT szó nélkül elfogadta,hogy egy ezrest állok a belépőjéből és úgy már jönne.Az alapvető hiba az,hogy ő nem ilyen bulizós,és ő leszarja a szilvesztert,neki ugyanolyan,mint a többi nap,mondván,hogy bulizni lehet minden hétvégén. De mégsem jár hétvégén sem,ráadásul szilveszteri partyk mások,varázsuk van és ha tányleg jól érzed magad és nem csak faszkodsz,akkor tényleg nagyon jó.Bulizni tudni kell,ez tény.
Na mindegy,egy másik spanomnak elmondtam,hogy ez az állás,és emiatt lemondtam 3 csajt is,és megkérdezte:
-Te komolyan lemondtad? Ráadásul még a belépőjét is te fizeted,ez milyen barát?
-Nem az egészet,csak egy ezrest állok neki belőle.
-De akkor is! Te fizetsz neki azért,hogy együtt szilveszterezzetek?
És itt leesett,hogy tényleg,ez milyen dolog...Na de mindegy,boldog voltam,mert legalább már tudtam,hogy nem otthon fogok gubbasztani szilveszterkor.Szóval,végülis megegyeztünk,hogy Dürer,állok egy ezrest a belépőjéből(3500 huf,ezt sokallta,pedig volt vagy 5 terem és csomó dj meg együttes),rá fél órára meg írt egy bombázó,hogy nem mennék-e a Miamiba,mert hogy 2 barátnőjével elhatározták,hogy mégse mennek a csajbuliba,hanem inkább a Miamiba mennek és hogy nem mennék-e. Sokkal jobban jártam volna,ebben biztos vagyok,mindjárt elmesélem miért.
Szóval,eljött Szent Szilveszter napja én pedig készülődtem.Nem öltöztem fel túlságosan,mert azt akartam,hogy jó legyen a megjelenésem,így hát egy Devergo kabátot vettem fel,a hajamat belőttem,így sapka is kilőve és sálat se vettem,mert minek,nem olyan az én torkom,hogy csak úgy megfázik,meg nem is áll jól,na meg hát bulizni megyünk,oda nem beöltözve szokott menni az ember,így hát kényelmesebbnek éreztem,ha csak egy Devergo kabátot veszek fel és azt se összehúzva,hogy a kapucnit ki tudja tenni.Pechemre elég hideg volt,de úgy gondoltam,hogy úgyis csak az állomáson fogok várni a vonatra,mert tesóm kivitt kocsival,a vonaton meg már meleg lesz,aztán megérkezek,Máté már ott fog várni,ahogy az illik,gyorsan felszállunk egy buszra,és céltudatosan beveszünk egy kocsmát.És vicc,hogy megérkezek és Máté sehol. Ránézek az órára: 18:57. 55-re érkezett be a vonat,és 55-re is volt írva az érkezés,tehát mondhatni pontos volt.Aztán várok,várok,várok...10 perc múlva felhív Máté,hogy lerobbant a busz és ezért kicsit késni fog. Na ácsi! Akkor mondja,hogy lerobbant a busz,amikor már rég ott kellett volna lennie.Lefogadom,hogy minimum 2-3 busszal előbb kellett volna jönnie,hogy időben odaérjen. És gondolom pont akkor robbant le a busz,mert hát elképzelem a szitut:ül a buszon,gondolom tisztában van az idővel,tudja,hogy a vonatom már rég beérkezett.Aztán lerobban a busz,erre felhív,hogy késni fog,mert lerobbant a busz.Hisz annak mi értelme lenne,hogy lerobban a busz,aztán vár,és 5-10 perc múlva felhív,hogy lerobbant? Meg eleve,ha tényleg 20 percet kellett várniuk újabb buszra(amit kétlek),akkor eleve már akkor felhív,amikor tudja,hogy késni fog,és ez persze 55 előtt van,mert ha tudja,hogy még sehol nincs,viszont már nemsokára 55 van,akkor biztosan azt is tudja,hogy nem fog odaérni időben.Nem?Ezt úgy illik,hogy ha tudjuk,hogy késni fogunk,akkor előre szólunk,és nem akkor,amikor már biztosan tudjuk,hogy 10 percnél többet fogunk késni saját hanyagságunk miatt(mert ha időben elindul,akkor másik busszal jön,ami nem robban le,de mivel későbbi busszal jött,és az pont lerobbant,ezért még plusszban késett 5 percet).Tehát 15 percet vártam rá a hidegben.És hogy én lennék-e a fasz,mert nem öltöztem fel? Miért? Azért,mert arra számítottam,hogy szilveszterkor nem az utcán fogunk mászkálni? Na,aztán megérkezett,azt se tudta merre menjünk(mint egy jó házigazda...elvégre ő bp-i,ismer egy csomó helyet! legalábbis ezt gondolná az ember.Akinek meséltem Mátéról,az mindig azt mondta,hogy "akkor biztos ismer egy csomó jó helyet",és akkor mindig megálltam egy pillanatra,és annyit mondtam: nem.),és akkor én mondtam,hogy menjünk a grafikába,előtte még felajánlottam,hogy menjünk be a mekibe igyunk kávét,de az zárva volt.Elmentünk a grafikába,ott meg valami zárt rendezvény volt készülőben a szilveszter miatt,szóval kilővel,és még utána mentünk egy csomó idejig,holott én mondtam,hogy mehetnénk már a Dürerbe.De neem,őneki mindenképpen innia kell előtte.Csomót gyalogoltunk feleslegesen,majd végül remek ismereteinek köszönhetően elmentünk az Aranykorsóba(ezt is csak azért ismeri,mert kb 200 m-re lakik tőle) és kurva drágán ittunk sört.Aztán meg mentünk a blahára,ott még akkor ittuk a forralt bort,amikor már Ozon rég ment a Dürerben,és arra meg még kiváncsi is lettem volna.Ugye eközben is csomót álltunk.Aztán meg a trolira vártunk kurva sokat,de eközben már a hugyhólyagom teli volt és a lábamat se nagyon éreztem már a hideg miatt.Utána végre a Dürerhez értünk,könnyítettem magamon és már reménykedtem,hogy mehetünk be,de nem...azt mondta,hogy keresni kell egy éjjel-nappalit(előtte meg még kocsmáról volt szó,figyelitek),hogy be tudjon baszni. Azt tudni kell róla,hogy neki semmi más célja nem volt,csak hogy bebasszon szilveszterkor. Minek? Bebaszni nem csak hogy minden hétvégén be lehet,de még hétköznap is! És azért nem nagy élmény az,ha nem emlékszel semmire a szilveszterből. Vagy mire jó ez? Villogni az osztálytársaknak,hogy mattrészeg voltál? Ugyanmár,nőljünk már fel...Szóval,azt mondta,keressünk egy non stopot.Nekem ez már azért nem tetszett eleve,mert a talpamat már szabályosan nem éreztem,és ez nem a hiányos öltözetemnek köszönhető,mert hiába mentem volna sapkában,összehúzott nagykabátban meg sálba,ha egyszer a lábam fázott.Sőt,nem is fázott,mondom,már alig éreztem.Szóval,elindultunk.Mentünk.Mentünk.Megint mentünk.Még tovább mentünk."Máté,na,itt van egy kocsma,ide gyerünk be." "Áhh,sok idő az,amíg kitöltik meg minden..." Mikor ezt a nevetséges indokot meghallottam,azt hittem beszarok,behugyozok.Tudni kell a bp-i éjjel-nappalikról,hogy kurva drágák.Ez a rész meg nem annyira belváros,a Dürer sor kicsit kijjebb esik,innen már csak pár megálló a hősök tere.Szóval,egy 2 dl-es hubi kb 1200 körül van,ha a sima alap vodka 800.Meg Balatonon a Reálban(értitek,ez azért mégis csak közért) 900-ért vettük a 2 dl-es hubertust,akkor egy éjjel-nappaliban(ráadásul bp-i éjjel-nappaliban,bp-n amúgy is az egekben járnak az árak) simán van 1200-1300. Na most,ezt ilyen nem annyira belvárosi kocsmában egy feles hubertus 300,MAXIMUM 400 ft...ugyanott van. És ráadásul nem kint a hidegben kell meginni. Kedves Máté? Ez mi? Tényleg nincs különbség az árak között,akkor meg miért ragaszkodtál az éjjel nappalihoz? De az a vicc,hogy két kocsmát is találtunk,de neki egyik sem volt jó,és elindultunk a hősök tere felé,és a hősök terén ugye nem sok éjjel-nappali van...Mert az nem ilyen környék.Még azt is mondta,hogy menjünk vissza a blahára,ott van egy éjjel nappali...Te jóóó éééég... tudjátok mennyi volt ekkor az idő? 22:10.És még akkor éjjel-nappalit kerestünk és ő még visszament volna a Blahára,ahol néztem az árakat,kurva drága,ott a Martinit 2000-ért adják,Hubertus 4000-ért meg ilyenek...mondjuk a Martini ára még annyira nem is vészes,ha belegondolunk. Na,és mivel én hű maradtam az elgondoláshoz,és elhatároztam,hogy most nem faszkodom,és nem hagyom,hogy Máté elbassza a szilveszteremet,ezért inkább visszafordultam annak reményében,hogy ha ő talál egy éjjel-nappalit és iszik,majd úgyis jön,mert említette,hogy ha ennyire vissza akarok menni,akkor menjek,ő majd talál valamit és jön ő is.És rákérdeztem: jössz majd? És széttárta a karjait. Innentől kezdve egyedül maradtam Budapesten. És nyilván az én hibámból,mert nem akartam azt,hogy éjfélkor még az utcán legyek abban a kurva nagy hidegben,vagy épp egy non stopban dekkoljak.Neem,azért ez mégse.Ha már felutazok bp-re azért,hogy elmenjek egy barátommal a Dürerbe szilveszterezni,akkor már nyilván nem fogom elbaszni...és már így is tönkrevágta,mert ha vele maradok,akkor azért,mert nem csinálunk semmit,max fázunk,így meg az volt,hogy magamra maradtam,és kb még 20 perc volt egyedül visszafelé az út.És bementem,és szar volt,hogy magam vagyok csak,és nem találom a helyem.Pedig jó zene ment,az italár is korrekt volt,rögtön fel is hívtam mátét,meg küldtem is neki sms-t,azt mondta már a kálvin téren van,azaz esze ágában sem volt visszajönni...Vicc...És bevallom őszintén,ott voltam,tökre átverve éreztem magam,ráadásul tök magányosan ott voltam,és azt se tudtam mit csináljak. Majd aztán találtam valami jó termet,ott elfogyasztottam pár liter sört meg elszívtam egy fél doboz cigit és közben hesszeltem,hogy kihez kéne odamenni táncolni,ki az,aki jól is néz ki,és nincs párja.Két próbálkozást kíséreltem meg,kudarcba fulladtam,az egyik azért nem akart táncolni,mert jó neki úgy egyedül,nem tud táncolni,a másik meg a barátnőjével táncolt. Szerintem nem nézek ki olyan rosszul azért.Jó,nem vagyok egy adonisz,de láttam,hogy milyen jó nők vannak milyen gány fiúkkal,ráadásul akiket kinéztem még csak nem is voltak annyira szépek,inkább tűrhető kategória,és bár nem láttam a szemükben,hogy huu,ki ez a pancser,inkább csak azért nem volt nekik sem párjuk,mert ők se lehettek nagyon ahhoz hozzászokva,hogy valaki felkéri őket.A többinek meg mind volt párja,és két próbálkozás után szartam bele.Itt kétfajta társaság volt felfedezhető: az egyik az az atomfüves társaság,a másik meg az a lánytársaság,aki peace meg minden,de antidrogos és persze a legjobb tanuló az iskolában,ez a része meg nem nagyon büszkélkedett jó nőkkel,meg egyébként se voltak valami lazák. Így bevallom szégyenemre,tökre egyedül voltam és ott álltam és ittam a söröket és figyeltem a történéseket.Aztán összefutottam Máté 3 osztálytársával és utána már szinte csak velük voltam.Az Irie Mafia koncert nagyon jó volt,volt csápolás rendesen,na meg koncerten sokkal jobb,mint albumon,eszméletlen jó volt,ez az egy pozitívum volt a szilveszterben kb.Aztán fél 3 körül elléptem a 3 gyerekkel meg két egyetemista csajjal.Nem is néztek ki rosszul,de ami lealacsonyította őket,az pont az,hogy kicsik voltak(magasságra),meg az,hogy egyetemista létükre leálltak dumálni egy ilyen gyerekkel,mint a Máté egyik osztálytársa. Olyan rossz dumával szédítette őket,azok meg el voltak ájulva.Na,amúgy elvileg egy házibuliba vagy hová mentünk volna a blaha környékén.De csak egy üzlethelyiségben volt pár hobo,nem volt nagy program,elég unalmas társaság volt,gyorsan koccantam is.Szerencsémre felhívott testvérem,hogy haza tudnak vinni,mert ők is pont bp-n vannak.Így hát kis várakozás után fel is vettek és hazavittek.De nem mentem haza,hanem a stop felé vettem az utat,mert pont azelőtt ígértem meg egy jóbarátomnak,hogy elnézek még hozzá a stopba,mielőtt felhívott volna tesóm.Szóval,még elmentem a stopba,de fáztam,dideregtem,fájt a fejem,a lábas,fáradt voltam és álmos,de elmentem,mert megígértem.A BARÁTAIMAT igenis megbecsülöm,és nem azt nézem,hogy nekem hogyan kényelmes. Gyorsan odaértem,majd meglepetésre ott volt még egy csaj osztálytársam,akit nagyon kedvelek,de sajnos ő akkor nagy szomorú volt,meg ott volt másodunokatestvérem is,aki mindig meg szokott hívni valamire,ha ott vagyok,nagyon rendes velem.És ott volt spanom is.Aztán dumáltunk,kikísértem őket a buszmegbe és hazajöttem.
Aztán meg belázasodtam,és ezért nem mentem iskolába.Mindent összevetve nagyon szar volt és azért lázasodtam be,mert annyit az utcán voltunk.Ha rajtam múlt volna,nem lettünk volna annyit kint és akkor nem fáztam volna át,ennyi.Ekkor fogadtam meg,hogy vele se szervezek már programot,soha nem megyek el vele többé sehová sem,tudnék mesélni,hogy miket csinált,amikor közös programot szerveztünk.Mindig ő baszta el,mert ő nyavajgott.De persze én vagyok a kislány,ahogy ő is írta...De érdekes módon mindig ő nyavajgott,kényelmeskedett(most is,mert azt mondta,hogy szombaton jön le,és azért nem pénteken,mert az péntek,és el van fáradva a suli miatt.Na most akkor én mit szóljak? 8 óra + 2 óra tánc,legalábbis így lett volna,akkor még úgy tudtam,hogy így lesz,szerencsére 8.órám nem volt,na de akkor is,értitek...de mindegy,már megszoktam tőle).
Hahh,lépjünk túl ezen...azóta egyébként megint összevesztünk egy kis piti dolog miatt,legalábbis azt hiszi ő,hogy emiatt van,de nem emiatt van,múltkori blogbejegyzésemben egyértelműen leírtam,hogy mi is az ábra. Jahh,kapott a blog egy jelzőt,majd még erről is mesélek egy másik bejegyzésben talán.
Szóval,a téli szünet után még volt egy hét szabi és aztán jól lemaradtam,de a héten már végig voltam iskolában,és bizony szembesültem vele,hogy milyen nehéz is tud lenni.A félévim is elég szar lesz,habár 1-2 tantárgyból még sikerült feljebb húznom a jegyet.Mindenesetre év végére és érettségire rágyúrok,aztán majd amelyik jobb lesz,azt fogom elküldeni a főiskoláknak.
Na,továbbtanulás,helyben vagyunk: úgy nézett ki eddig,hogy BKF,de most anyám "bátorító szavai" eltántorítottak.Közölte velem,hogy oda nagyon nehéz bejutni. Nagyon jól esett...tisztában vagyok vele,hogy nehéz bejutni,de én képes vagyok rá,még úgy is,hogy lusta vagyok tanulni. Képes vagyok rá,hogy sokszor mindig a kellő pillanatban hozzam a legjobb formámat,remélem így lesz az érettségin is.
Szóval,hogy mi van velem? Hát,lazítani kéne már,mert ez így eléggé stresszes.Most van félév,nagy teperés volt,aztán 31-én szalagavató,amit nagyon várok már.Pompa,meg babérok,aztán meg bankett és buli,szóval tényleg várom.És akkor kapunk egy jó kis szalagot és azt fogjuk hordani és ez olyan felsőbbrendű,olyan megkülönböztető,hogy "hé,fiúk,itt jönnek a végzősök!",és ettől ez olyan vagány.Az viszont nem vagány,hogy 3 és fél hónap és itt az érettségi...Szóval,igazán tanulnom kéne,és 2.félévtől talán el fog kezdődni valami,érzem.
A többi osztálytársamnál meg már év eleje óta megy a kapkodás.Mindenki stresszel,pánikol,nagyon nagyra fújják ezt az egészet,szerintem bolhából elefántot csinálnak.Élvezik,hogy végre van valami,amit fel lehet fújni és akkor a szülők is meg ismerősök is azt hiszik,hogy hu,na most ez igazán komoly dolog neki,meg minden,és tényleg az is,de azért túlzás ez a nagy teperés.A végére meg mind stresszes lesz és az érettségire kifulladnak.Nekem meg kényelmetlenül kellene magamat érezni amiatt,mert nem tanulok még az érettségire? Nem kéne,de folyamatosan súlykolja belém mindenki. Ha valami,hát ez a bűntudatkeltés.De egyébként is,szálljanak már le rólam,az én dolgom,ha nem tanulok,azzal nem ártok senki másnak magamon kívül,akkor meg? Mit foglalkoznak velem? Nem ekkor kéne foglalkozni velem szerintem,hanem akkor,amikor igazán igénylem.De hát nem álomvilág ez,az emberek pedig nem figyelnek egymásra eléggé. És ez elszomorít. De nem adom fel,mert minden olyan pofon,amit az élettől kapok és nem halok bele csakis erősít. És így,hogy most megúsztam a félévet és a mai matekfelelést,így most kényelmesen dőlök hátra a székemben megnyugodva.A jövő miatt pedig nem parázok,tudom,hogy mit csinálok.
