Hétköznapok tőlem,rólam,másokról,másoknak

Jaj hát igen,eszembejutott,hogy van még nekem blogom is.

Egyébként is szándékoztam írni csak amolyan összefoglalószerűséget is, egyrészt azért, mert unatkozom, másrészt meg szeretném, ha tudnátok róla. Ha már megvan a blogom, akkor illik bele írni is.

Na most volt ez a ceremónia, amit ballagásnak hívnak. Ez az a nap, amit úgy hívunk, hogy "jeles esemény". Az nem? Emlékezni fogunk rá még 50 év múlva is, pedig semmi extra nincs benne, csak majd lehet mesélni az unokának, hogy a mi ballagásunk milyen volt. Semmi extra. Komolyan, én azt hittem 2-3 évvel ezelőtt, hogy ez sokkal nagyobb eseménynek fog számítani nálam. Lehet, hogy csak felfogás kérdése, sőt, biztos hogy az. Abban is biztos vagyok, hogy talán vannak olyan emberek, akik remegő kézzel várják, és minimum egy esküvővel ér fel nekik. Nekem nem így volt. De azért nem mondom, hogy szar dolog volt végigvonulni csiniben az iskolán és énekelni meg minden, ez így csöppet megdobja a rangot. Egyébként nem érdekelt volna az sem, ha a kutya sem lett volna ránk kíváncsi, de lehet, hogy így sem voltak ránk kiváncsiak, csak hát ott kellett lenni. Most persze nem a rokonokról meg az ismerősökről beszélek, akik a ballagásunkra meg lettek hívva és el is jöttek, hanem azokról a szerencsétlen diákokról van szó, akiket szombatra beráncigáltak az iskolába, hogy elballagtassanak minket. Noha ezt mindig az alattunk lévő osztályok teszik, ők is hozzájárulnak. Valamelyik osztály sorfalat áll, valamelyik meg csak úgy beül az osztályba, szépen kidíszíti a termet és ott figyel kussban, hogy milyen szarul énekelünk. Tradíció ide vagy oda, nem tenném kötelezővé. Nekem anno azt mondták, hogy "majd ha te is ballagsz, megtudod milyen ez". Vagy valami ilyesmi volt, a hülyeségeket nem tudom annyira jól megjegyezni. Na szóval az a lényeg, hogy drága osztályfőnökünk azt mondta, hogy én sem örülnék neki, ha nem lennének rám kiváncsiak, amikor majd én fogok ballagni, a másik meg hogy mutassak egy kis szimpátiát. Na most, ő azt nem tudja, hogy attól, még hogy valaki kényszerből ott van a ballagáson, attól még nem érdekli sőt nem is tiszteli azt. Csupán a kötelezettségét hajtotta végre.

Ehhez a ballagós storyhoz még hozzátartozik az, hogy utána megvolt a kajálás, aztán nagybátyámmal jól bebasztunk este, szóval meg lett ünnepelve. Pedig eléggé vegyesek voltak az érzelmeim: egy új kezdete és egy régi vége. De attól még hogy régi, nem egy negatív dolog, egyáltalán nem. Sajnálom, hogy itt kell, hogy hagyjam ezt az osztályt. Tényleg sajnálom. És ezt most nem azért mondom, mert na,most mégis ilyenkor valamit mondani kell, meg ilyet kell mondani. Egyáltalán nem erről van szó. Én tényleg sajnálom, hogy van pár olyan ember, akiket talán már az életben nem fogok látni viszont. Na jó, lesz még pár érettségire felkészítő óra, de annyira kevés lesz...és érettségi után már maximum csak akkor fogom őket látni, ha szervezünk valami osztálytalálkozóféleséget, ahol összeülünk, alkoholizálunk (ez a fiataloknál egy nagyon fontos elem a társas összejöveteleken mint tudjuk), aztán megbeszéljük, hogy ki merre indult el, hogy hozta a sors meg minden ilyesmi.

Igen, még érettségin is fogunk találkozni. Túl vagyok 4 írásbelin, van még egy írásbelim és 4 szóbelim, szóval 44,44%-án túl vagyok már,egy hét múlva pedig az 55,55%-án leszek túl, június 6-án pedig egyből letudok két emeltszintű nyelv szóbelit (angolt és spanyolt), aztán 25-én vagy 26-án pedig letudom a magyart és a történelmet és ekkor szerintem egy iszonyat nagyot fogok ünnepelni. Hogy miért is? Mert mostmár biztosra tudom, hogy nem bukok meg semmiből. Kérdezhetnéd kedves Olvasó, hogy "Már most?". Így van, már most.
Csak a matek volt para, a többi nem. A matekom pedig 24%-os lett, ami azt jelenti, hogy haloványan, de megvan a matek kettesem. Tehát kettesre érettségiztem matekból és nem kell mennem szóbelizni. A magyarról és a történelemről nem tudok még semmit, az emelt angolomról meg pláne nem, a spanyol emeltet pedig 20-án írom.

Tehát most boldogság van ezerrel. Ugye milyen furcsa? Más még most is görcsösen készül az érettségire, fosik a szóbeliktől, hogy "jaj istenem, mi lesz velem". Semmi értelme...Én most sem idegeskedek, eddig sem idegeskedtem. Egy célt már elértem, mégpedig hogy elvégeztem a 12. osztályt, mostmár ha megbuknék érettségin (ami mostmár nem jöhet össze), akkor sem kellene évet ismételnem. És ez jó érzéssel tölt el. És az is jó érzéssel tölt el, hogy már most tudom, hogy az érettségim úgy ahogy,de sikerült. És azt is leszarom, hogy éssel nem kezdünk mondatot.

Hogy az érettségi után mi lesz? Először is egy baszott nagy ünneplés, utána pedig valami ideiglenes meló a nyárra, de mégjobb lenne, ha tudnék találni egy olyan munkát, amit egyetem/főiskola mellett csinálhatnék. Mert hogy én fogom állni a tandíjat. Igen, jól olvastátok. Nincs kinyalva ám a seggem, szüleim sajnos nem tudnak szponzorálni ilyen téren, így hát nekem kell kézbevenni a dolgokat. De ha sikerülne valamit ülős, lightos melót találni, akkor még jó is lenne, mert munkahelyen meg tanulhatnék. Itthon úgysem tanulnék, ott meg ezzel ütném el az időt. Kellemetlenben a kevésbé kellemetlent űzném. Habár ha már (hú de hülyén jött ki ez a 3 szó egymás után) most így képzelem el a dolgot, akkor elég szar, mert ezzel vonzom. De ha azt mondom, hogy lightos, ülős meló, nekem az már jó. Az meg, hogy minden nap napi 4 órát tudok tanulni a munkahelyemen, közben meg azt csinálok amit akarok havi 90-100-ért,az mégjobb érzéssel tölt el.
Ja, azt még nem mondtam, hogy 3 helyre adtam be a jelentkezésem, és mindhárom levelezős. Nem így terveztem, de amik érdekeltek, azok közül csak levelezős szakot indítanak, vagy pedig túl magas volt a pontszám ANA-n, azaz államilag finanszírozott nappali alapkézésen. Ilyen 410 pont meg ilyenek, na hagyjuk már. Én örülök, ha 310-et összegyűjtök. De legalább nem vagyok egy karrierista fasz, aki utál tanulni, de belegebed, hogy egy rohadt papírt összehozzon, aztán meg a 150 ezres fizunak örüljön, mint majom a farkának. Ennek kb a 10-15x-ösét fogom keresni tizedannyi ráfordítással, és ez nem nagyképűség, ez a vonzás barátocskám, a vonzás.
 

Ja,az. Most van kedd,már egy hét sincs a magyar írásbeliig...Szó sincs róla,hogy félnék tőle vagy valami,sőt, egész nyugiban vagyok ahhoz képest.

El kell mondanom,hogy eléggé megosztja az érzéseimet.Kicsit jó is,mert vége lesz ennek az egész szarnak, amint iskolának hívnak,de kicsit azért rossz is,mert valaminek vége lesz. Hirtelen végetér 6 év.

Iskolaidőben minden nap,minden hétköznap a fél napomat ezekkel az emberekkel töltöttem. Ők az osztálytársaim. Sajna csütörtökön már múlt időben beszélhetek róluk, akkor szerintem elég furcsa lesz majd mondani,hogy "ők voltak az osztálytársaim". Sokuk nem csak osztálytárs volt, hanem néha lelkitársként is próbáltam segíteni 1-2 embernek és haverokat,barátokat szereztem a 6 év alatt ebben az osztályban.

Sok közös élményünk van,tisztán emlékszem 2003.szeptember 1-jére,amikor mindenki csiniben kiöltözve ült amellett az ember mellett, akit ismert általános iskolából és figyeltük osztályfőnökünk szavait.Ekkor még azt hittem,hogy lehet belőle jó osztályfőnök, sőt szerintem a többség úgy volt vele,hogy hát rendes meg minden, semmi extra. Naívak voltunk. Szóval, az osztályfőnök nem fog hiányozni egy pillanatig sem, meg lesz azért még pár tanár akivel így vagyok. Viszont az osztálytársaim igen.
És nem tudom ,hogy ugyanez lesz-e az épülettel is. Nem tudom, lehet. Annyi bizonyos,hogy 5-10 év múlva és piszkolus érdekes lesz visszamenni a suli épületébe.Nekem már az általános iskolámba is érdekes volt visszamenni,pedig miután eljöttem onnan,2 évre rá mentem vissza.

Szóval,nemsokára itt az érettségi,holnap búcsúztató,holnapután vidámballagás,szombaton meg ballagás,hétfőn pedig magyar írásbeli. Mindenki tanul,mint az állat,csak én nem. Én már egy célt teljesítettem: átmentem mindenből, és ez iszonyat jó érzés. Mostmár nem kell évet ismételnem ahhoz,hogy leérettségizzek. Az érettségi egy újabb cél,de nem félek tőle: ha nem sikerül, vagy nem úgy sikerül ahogy szeretném, akkor megismétlem ősszel, sőt akárhányszor megismételhetem. De tudom,hogy erre nem fog sor kerülni, mert az érettségi eredményeimmel elégedett leszek, és jöhet a következő cél: bekerülni egy egyetemre vagy főiskolára. Ez is sikerülni fog, de egyelőre megpróbálás szintjén lesz a dolog. Mindenesetre 170.000 Ft féléves tandíjjal már nem annyira olcsó próba, de itt már nincs rajtam kényszer.Ha akarok, továbbtanulok, ha nem, hát nem. Enyém a döntés.

Arról szerettem volna még mesélni, hogy az érettségire hogyan készülök. Le tudom írni egy szóval: sehogy. Egy tételt nem tanultam még meg teljesen, de azért majd nézegetem. Aki 4-5-ösöket szeretne érettségin elérni,annak kell tanulnia,de akinek jó a 3, annak elég csak az eszét használnia.

Kicsit a szóbeliktől parázok meg a matek írásbelitől, de kb. ennyi, nem nagy cucc,nem túlságosan izgulok.Megint fura és egyben érdekes, na meg kicsit ironikus is látni a körülöttem lévő embereket: mindenki ki van bukva, készül mint az állat, fél, izgul. Én nem, csak ők. De ez fogja őket a sírba tenni, ha így folytatják. Ha a tanulást munkaként fognák fel, akkor tudnának mindent , és nem félnének. Viszont azzal is elkövetnének egy hibát. Hogy mit? Szerintem sejtitek, ha nem, kicsit gondolkozzatok.
 

Itt a tavasz! Emellett nem szabad elmenni blogbejegyzés nélkül.
Imádom,hogy majdnem mindennap süt a nap.Sokkal jobb a téli sötétség után.
Nem vagyok az a finnyás fajta,aki reggel esőt látván káromkodik egy sort,de jobbszeretem ha száraz a talaj és szeretem,ha süt a nap. Azt egyenesen imádom, mikor az arcomba süt. Most épp kellene venni valami jó napszemüveget,de olyan jó kis "dizájnosat". Szinte úszok a napsütésben és imádok sétálni, amikor csak úgy tűz rám. Valahogy a szabadságot juttatja eszembe. Talán azért,mert a nyár jut róla eszembe,nyáron meg sosincs suli,egész nap hawaii,dizsi,napfény. Most remélem nem ez lesz. Vagy legalábbis...nem tudom. De két választás közül szeretnék választani : beüt a tuti business és anélkül szerzem a lóvét hogy egész nap alig csinálok valamit vagy pedig valami kényelmes helyen dolgozok jó pénzért (pl. Balaton mellett). Mindkettőnek örülnék,habár ha az első verzió összejönne,akkor talán fősulira se mennék,hanem ráfeküdnék az üzletre nagyban és talán ebből megalapozhatom a sikerem. Az élet sikerét. De jó is lesz az...amikor tényleg már gondtalanul szürcsölhetem a Cuba Librét a medencémben valahol Spanyolországban.

Erről jut eszembe...ugye most nagyban szó van róla,hogy lehet,hogy Bajnai lesz a miniszterelnök,és hát hallhattuk a "programját". Ha tényleg az lesz,akkor én köszönöm szépen,de nem kérek belőle. Amint leérettségiztem,húzok ki külföldre,lehetőleg Spanyolországba. Iszonyat nagy elszántság kell szerintem hozzá,de ha már csak annyi pénzem lesz,hogy ki tudok repülni, már az jó...meló meg van mindenhol,még ha kulimunka,akkor is. És nem érdekel,ha napi 15-20 €-ból kell megélnem,akkor annyiból kell megélnem. De itthon sem keresnék többet,sőt. Na meg odakint sokkal szebb és jobb az élet. Hallottam storykat a spanyol munkamorálról: kb 9-10 körül beesnek a munkahelyre (általában 9-nél előbb nem is kezdik meg a munkát,de leszarja mindenki,ha csak 11-re érsz be),aztán úgy 2-ig dolgozgatnak,aztán kaja meg a jó öreg siesta,aztán 4-5 körül visszamennek dolgozni és dolgoznak 7-8-ig,vagy max 9-ig.Hazamennek,aztán meg este elmennek étterembe vacsorázni...ez már úgy 10-11 felé van. És érdekes,hogy ekkor indul be ott az élet. Még hétköznap is! És ezek a vacsorák sokszor áttorkollnak önfeledt szórakozásba,ezért sokszor csak 2-3 körül érnek haza,és ezért van az,hogy alszanak 9-ig még hétköznap is.Szerintem teljesen jó,én tudnék így élni.

Na de térjünk csak vissza az eredeti témához: tavasz. Nyílnak a virágok,egyre melegebb van,nem kell már kabát,sál meg sapka,elég egy laza kis pulcsi,sőt már most is pólóban járkálnak az emberek kényelmesen,nagyon jó idő van. Ilyenkor beindulnak az állatok is,meg mi is persze: egyre jobban dughatnékja van az embernek,ilyenkor teli vagyunk energiával. Az meg még csak tetézi ezt az egészet,hogy a csinos lányok is levették a kabátot és előkerültek újra a toppok,a sztreccs fittnessnadrágok meg a miniszoknyák. Komolyan jó nézni, ahogy az egyre dögösebb macák vonulnak el melletted.

Azt szeretem a tavaszban,hogy az egy kezdet. Mindig valami új kezdete. Pl. az élővilágé,nyílnak a virágok,stb. Meg ez ilyenkor mindig egy "új esély".Persze lehet,hogy csak én vagyok így vele. De az ember is eleve arra van beprogramozva,hogy télen meg kell magunkat húzni, és ha bár ez az ősemberek esetében 100%-ig érvényes is volt,még azért most is fellelhető eme jelenség. Már csak abban is,hogy télen nem megyünk ki kapálni,nem sportolunk a szabadban (síelést,snowboardot,korcsolyát leszámítva,meg a futást,mert azt ilyenkor is szokták a fanatikus hobbifutók),ha lehet,otthon maradunk a főtött szobában és nem sétálgatunk kint a -10 fokban. Most meg igenis jól esik sétálni a 20-25 fokos melegben,egy szál pólóban meg rövidnadrágban. Már a madarak csicsergése is nagyon hiányzott,és olyan jó volt valamelyik nap hallani.Szóval énrám teljesen jó hatással van,jobb a közérzetem. Bár ez nem azt jelenti,hogy télen,mikor sokat esett az eső vagy nagyon hideg volt és nem láttuk több hétig a napot,akkor borús volt a kedvem. Ez nem olyan,mint mikor reggel beverem a lábam az ágy sarkába és akkor az egész napom meg van bélyegezve. Még csak szomorúan sem veszek tudomást arról,hogy nem olyan idő van,amire vágynék. Olyankor természetessé válik, és alkalmazkodok. És megpróbálok tőle elvonatkoztatni. Még akkor is,ha éppen saras lesz a farmerom a sok eső kreálta sártól és tocsától. Egyik pillanatban még bosszúsan konstatálom az esetet,a másikban pedig már leszarom,és valami teljesen mással vagyok elfoglalva. Egyébként érdekes,hogy amikor csak úgy vagyok,megyek valahová,csinálok valami olyat,amihez nem kell ész és közben gondolkozok,akkor mindig jönnek a gondolatok...olyankor kéne blogolnom,nem most.
De talán majd egyszer csinálok olyat,hogy elmegyek sétálni és sétálgatás közben gondolkozok az élet nagy dolgairól,meg a közelmúltban történtekről.

Egyébként szerencsésnek mondhatom magam,mert ritkán gondolok rosszra. Tehát a múltkori faszkivanos bejegyzésem az a ritka pillanataim egyike volt. De ebből is látszik,hogy a stressz meg az idegeskedés nem nekem való, én nem tudom olyan jól viselni. Nem törik el a mécses vagy ilyesmi,de tényleg rosszul érint. De szintén szerencsésnek mondom magam amiatt is,hogy nem mondhatom,hogy hozzá vagyok szokva. Nem is akarok. És ez így nagyon jól is van nekem. A tavasz hál'istennek mégjobbá teszi az amúgy sem szomorú kedvem. Most is nagyon jó érzés ezekről írni. Értitek? Már írni is kibaszott jó róla,nem hogy még úgy teljes erőből belegondolni,meg átélni is.

Na,hogy egy kis cselekmény is legyen: vettem ma cipőt. Jól néz ki,tetszik,nem is volt olyan irtó drága,holnap már abban fogok villogni suliban. Szóval,ma is történtek pozitív dolgok,de pl. az is pozitív dolog volt,hogy a spanyolos botlásomat próbálgatom kijavítani,tegnap is többé-kevésbé sikeres voltam,ma meg mégjobb voltam,remélem gyorsan feledi Kati néni a dolgokat,mert ma tényleg nagyon toppon voltam és látta rajtam,hogy vágom a dolgokat,még egy 5-ös röpdogát is írtam és óra végén megnéztem a jegyeket,és mondta,hogy 5-öst ígértem év végére. Hát igen,és nem is vagyok tőle annyira messze,még 1-2 5-öst beszedek aztán meg is lesz szerintem. Mostmár pedig kicsit élvezem a szabadságot is,mivel holnap diáknap,utána pedig tavaszi szünet...ajjj,annyira jó!

Most nincs kedvem sokat írni, szóval itt be is fejezném.

Ui: nem önteném le szándékosan tesóm kanapéját vagy szőnyegét,annyira bunkó azért nem vagyok. De lehet,hogy nem lenne lelkiismeret-furdalásom,ha véletlenül ilyet csinálnék. Szerintem rögtön eszembejutna az ő esete,és már mennék is haza,ahogyan ő tette.
 

Régóta nem írtam,kicsit kényelmetlenül is éreztem magam emiatt,de hát most írnom kell.

Az egész napom szar lett,pedig nem ilyennek akartam.Kezdődött azzal,hogy reggel sikeresen elaludtam.Emiatt nem is paráztattam magam,mondom oké,belefér,volt már ilyen máskor is,meg hát ne múljon már azon az egy igazolatlan órán,amikor már itt van mindjárt az év vége,16 tanítási nap meg ilyenek...szóval ha 10 igazolatlan órát összeszednék,már akkor se vágnának ki,mert érettségizek majdnem egy hónap múlva. De sosem a beírások miatt volt para emiatt,hanem inkább amiatt,hogy lemaradok valami érdekesről,vagy a legrosszabb: ha a tanár emiatt megutál,én pedig  történetesen szeretem is azt a tanárt...és most is ez van. Spanyolóra volt a mai első,Kati nénivel,a drága jó Kati néninkkel. Egyébként imádom,nem ismerek nála jobb tanárt. És kajak kellemetlenül érzem magam,ha megfedd, és mondjuk nem éppen úgy,hogy "ejnye,ne beszélgess" vagy ilyesmi. Bár spanyolon nem is szoktam beszélgetni,mert egyrészt nincs padtársam,másrészt meg érdekel is amiről szó van,meg általában mindig dolgozunk,szóval esély sincs rá. Szóval,szeretem Kati nénit,ő a suli Kati nénije,senki más nem néni vagy bácsi a tanári karban, ha jól tudom. Esetleg 1-2 van még,akit hívnak így,de Kati néni mindenkinek Kati néni,az a pár néni még akit így szoktak hívni,na őket meg nem hívják mindig így,ez az egyetlen különbség,ezért is ő a suli "nénije". És nem véletlenül. De szerintem egy gyerek sincs a suliban,aki bunkózna vele, egyrészt azért tudom ezt,mert akkor már mondta volna,másrészt iszonyat rosszul viselné már természetéből fakadóan is, harmadrészt meg ő olyan tanár,hogy nem lehet utálni. A szememben ő A tanár. Az ideális tanár. Akit a nebulók azért tisztelnek és szeretnek,mert ha nem így tennének, egyenesen ők éreznék rosszul magukat amiatt. Ésezanemmindegy. Szóval, az ő első óráját hagytam ki. De ha ez lett volna az első,nem szólt volna egy árva szót sem... Sőt,talán be sem írt volna (erre is volt már példa,nem is egyszer).

Szóval,az első órát kihagytam,így másodikkal kezdtem,ami ofő volt. Negyedik órában van a másik spanyolom, ott meg kaptam a megfeddést,hogy hol voltam, mire mondtam,hogy hát elaludtam, és ezért büntetésből én mentem ki "felelni". Ez amolyan próba szóbeli érettségi volt,és ugye mi emeltesek vagyunk,a fakt nagyrésze emelten fog érettségizni,ahogy én is.
Kihívott,megkezdtük a bevezető dialógust, de én annyira leblokkoltam meg ideges lettem....huhh,el se tudjátok talán képzelni. Olyan alapszavak alig jutottak eszembe,hogy tavasz meg nyár basszus. Aztán égtem,mint az állat,amikor pl. szituáció volt meg képről kellett beszélni...nem kaptam érte jegyet,de mégis megviselt. Egyrészt azért,mert egy egész fakt előtt égtem,és ezen emberek nagyrészét csak látásból ismerem,köszönök neki és ennyi, és biztosan van pár ember, aki nem csíp, az egyik ilyen ember bosszúsan is nézett rám, mikor mentem a helyemre ,direkt pásztáztam a tekinteteket,hogy ki mennyire figyelt oda az "érettségimre", na hát az ő tekintete eléggé szúrós volt. A másik,ami miatt égtem, az az,hogy Kati néni szemében most talán egyenértékű vagyok a 0-val. Vagy nem. Majd kiderül a következő órán. De legalább motivál valami. És erre csak most jöttem rá, ahogy írom eme sorokat,és be kell,hogy valljam, sokkal jobban érzem magam amiatt,hogy leírtam ezeket,meg attól is jobb érzésem lett,hogy bizony ez motiválhat,és motivál is,és ez csak előnyömre szolgál. És most erről eszembejutott a mondás,amiket eddig még csak filmekben és sorozatokban hallottam: "Ami nem öl meg,csak erősít". Mennyire igaz. És most ha egyből a pozitív oldalát nézem a dolgoknak, akkor végülis jól is kijöhetek a dologból, ez lehet,hogy egy jel volt. Egy olyan jel,hogy "tanulj!". Mert hogy mostmár csak azért is szeretnék bizonyítani. És ekkora motivációt már régen kaptam.

Persze az is érdekes,hogy ezeket mind először le kellett írnom, hogy erre rájöjjek. De ez végülis kurva jó,mert most rájöttem arra is,hogy hasznos nekem ez a blogolás. Kis eszmefuttatás. Azért is,mert eddig folyamat a negatív energia uralkodhatott bennem és nem tudtam emiatt gondolkozni. De egyébként ez tényleg így van, és szerintem a feleletnél kezdődött, ott leblokkoltam, aztán meg itthon írtam volna a spanyol levelet és még magyarul sem jutott eszembe semmi téma, hogy miről kéne írni. Habár etikán írtam rapszöveget spanommal,mondjuk annyi ihletem nem is volt. De az etika mondjuk még spanyol előtt volt. Törin is írtunk, de ott már tényleg nem jött az ihlet,max 1-2 jó rímem volt azt csá,de nem tudtam rákoncentrálni.Ráadásul nem is jegyzeteltem törin,pedig a törit igazán szeretem,és szeretem hallgatni is,meg jegyzetelni is jó lett volna,mert hát mégis csak érettségi tantárgy,de nagyjából vágom miről volt szó,Kádár hatalomrakerüléséről volt szó meg a forradalom leveréséről,ahogy félfüllel hallottam a dolgokat.

Aztán az egész nap csúcspontja most volt 40 perce (most van 20:40),amikor is tesóm bejött a szobámba és elkezdett játszani a footbaggel. Ez egy ilyen kis babszemlabda,nagyon jól lehet vele trükközni,meg elég jó közösségépítő eszköz szerintem,5-6 ember körbeáll és akkor adogatják lábról lábra a footbaget úgy,hogy közben még cifrázzák is a dolgot.Nos,ezzel baszakodott,hogy ő meg tudja tartani a nyakán meg ilyenek (nem nehéz egyébként, de ő a kapucniába ejtette bele,és így akart átbaszni, persze tudta ő is,hogy nem veszem be,csak a móka kedvéért csinálta), de aztán sosem ment már utána bele a kapucnijába,csak először véletlenül,aztán meg mikor idefejelte,akkor...na ekkor borult ki a bili. Nos,kis előstory: mikor hazajött,megkérdezte,hogy van-e itthon szotyi,mondtam,hogy nincs (egyébként ő már nem lakik nálunk,csak hetente 1-2x eljön), de aztán megnézte,és volt és elkezdte zabálni azt a szotyit,amit amúgy anyum nekem vett. Aztán mikor mondtam neki,hogy adjon belőle ,le se szarta,ette tovább. Aztán egyszer csak odaadta,kb felét már megzabálta,de azért így is maradt még jó sok,persze a köpködős tálat is idetette,mert hát ez is elengedhetetlen kellék. Na,és tesóm pont telibetalálta a köpködős tálat. És a köpködős tál a gépházon volt rajta,a gépház meg az íróasztal és az ágy között helyezkedik el,az összes nyálas maghéj oda borult be, a kábelrengeteg ami a gépből jön ki már csak hab a tortán (torlaszolnak). Persze amint a tányér kiborult,már ment is a konyhába venni a cipőjét, én meg idegbeteg módjára utána mentem és üvöltöztem vele. Bevallom, jól esett kiadni azért, de... nem kéne megismételni azért. És nem volt hajlandó visszajönni feltakarítani, azt mondta nem ér rá,megy el. Aha... Most elérte azt, hogy soha a büdös életbe nem fogja betenni a lábát ebbe a szobába. Soha! ha bejön, kirúgdosom a gecibe, nem érdekel. Ez volt az ára, amiért nem takarította fel... Persze még tartozok annyival, hogy véletlenül a lakásában kiborítsak valamit, lehetőleg valami olyat kéne kiönteni a szőnyegére vagy a kanapéjára, ami jól fog, pl. vörösbor vagy hasonlók. Igazán megérdemelné.

Szóval, ez verte ki a biztosítékot. Meg már úgy az iskolából is elegem van. 16 tetves nap, édes jó istenkém,de jó,hogy nem 116 meg 1116 nap,hanem csak 16. Az utolsó napok már így is borzasztóak voltak, ment a szájkarate ezerrel, üvöltözések, stb. Persze emellé társul még az ellenségeskedés meg az egymás kibeszélése. Jómagam jóban vagyok mindenkivel az osztályból, de biztos engem is kibeszélnek. Mert ezek olyanok, mindenkit kibeszélnek. Ilyenek az emberek, bevallom, kicsit ilyen vagyok én is, de hát ki nem...

(remélem nem lesz folyt.köv.)
 

Régóta nem írtam már, most úgy érzem kell. Egyrészt, mert rég írtam, másrészt meg kicsit unatkozok. Utálom a telet. Talán amiatt, mert lekorlátozza kicsit az emberek kedvét. A lehetőségeket ugyan nem,mert így is mehetnék akárhová. Most arra gondolok,hogy nyáron sokat megy az ember ide-oda,pedig nyáriszünetben iskolába sem jár az ember és így nem kell iskolába menni -> nem kell korán kelni,sokunk ezért hajlamos is délutánig aludni. Nem kell átmenni leckéért a haverokhoz, mégis többet mozdulunk ki. Megyünk focizni, vagy csak megbeszélünk egy találkát egy csajjal, vagy csak úgy simán elmegyünk egyik spanunkhoz és sörözünk meg nézzük a tv-t. Ó igen,ez a nyár. És télen mindenki erről álmodozik. Nyáron meg a télről. Habár nyáron nem sokszor volt olyan érzésem,hogy bárcsak lenne tél, mert nagyon jól megvoltam pl. a Balatonnál, ott eleve a tó miatt nincs olyan nagy kánikula, és sokszor úgy éreztem, hogy még a 24-25 fokos víz sem eléggé meleg. Igaz,nem töltöttem ott az egész nyarat,de kétszer voltam szüleimmel, meg egyszer egy gyerekkel (aki mostantól számomra tabutéma),bár azzal a gyerekkel csak három napra voltam, az is az ő hibája volt és feleslegesen elvertem 17 ropit kb a semmire. De jó lenne idén is menni és tudom is már kivel kéne menni. De idén próbálok kicsit takarékosabban költeni. Erről jut eszembe: Most megint olvasgatok egy könyvet,minek címe Cashflow, és már az első 40 oldal alapján rájöttem,hogy én sokszor nem is gondolok a jövőre és van hogy értelmetlen dolgokra szórom a pénzt. Még most is! Mert, ha ezt 2-3 évvel ezelőtt teszem, szerintem tökre normálisnak tartom mai szemmel, de hogy még most is... és most sikerült rájönnöm. És mostmár elhatároztam, hogy minden pénzt amit költök, azt valamibe bele fogom fektetni. Persze emellett néha ki is kell engedni a gőzt és kirúgni a hámból, de ezt is lehet befektetésszerűen csinálni. Nem minden a pénz, és nem csak úgy lehet valamibe befektetni, hogy pénz jön vissza belőle: élmények, boldogság, egy társ (most itt konkrétan barátnőre gondolok),akármi ami ahhoz járul hozzá, hogy az életünk egy jó mederbe follyon és ha ez segít abban , hogy minél több tapasztalatom és önbizalmam legyen, hát legyen.
Egyébként ha így folytatnám ahogy most is,akkor 5-6 év múlva is olyan dolgokra költenék, amit később megbánnék. Na ennek most véget kell vetni. Többet kellene gondolnom a jövőmre,és nem csak ábrándozni kellene róla, hanem konkrétan tervezni. És igen merész álmokat teszek magam elé.

Volt egy időszak, amikor még mérnök akartam lenni (ez még általános iskola kb. és akkor még nagyon jó matekos voltam), aztán mindig változtak az elvárásaim és álmaim magam felé nézve, a végére már ott lyukadtam ki, hogy jó lesz nekem egy kis kertes ház is, esetleg valami frankó lakás (ugyebár egy fiatalnak ez is tökéletes) és legalább közel lennék a városközponthoz,stb. Meg én Budapestben gondolkoztam mindig is,pedig sokszor mondogattam másoknak,hogy külföldre szeretnék menni dolgozni, de ezt mindig csak mondogattam, igazából sosem tudtam magam elképzelni kint külföldön. Spanyolország lett nekem az elsődleges célpontom és el is kezdtem azon gondolkozni, hogy kimegyek Spanyolországba tanulni. Akkor leszek kész meghozni a döntést,hogy ha elég jó lesz a spanyol nyelvtudásom és ha megcsillan egy lehetőség. Mert ugye mint tudjuk,nem nekünk kell hajkurászni a lehetőségeket, jön az magától is, csak hinni kell benne. Eléggé izgalmasnak találnám. És bármikor jönne egy ilyen lehetőség, én mennék - feltéve ha már készen állok, jelenleg még nem, de két éven belül szerintem készen fogok állni. Ha főiskolai tanulmányaim közben kapok egy ilyen lehetőséget, akkor megragadom az alkalmat és akkor inkább halasztok, de ki szeretnék menni huzamosabb időre tanulni vagy dolgozni. A kinti tanulással sok tapasztalatot tudnék szerezni, munkával meg sok pénzt, ugyanis kint sokat keresnek az emberek Magyarországhoz képest. Szép kis tőkét hozhatnék haza, főleg ha magas lesz az euro árfolyama.

Na de térjünk át egy másik szálra: stresszmentesség. Vagy stressz? Magam sem tudom melyikről fogok írni, döntsétek el ti.
Az osztályban - mint ahogy azt már régebben is írtam - mindenki teper,idegeskedik, tanul mint az állat,rólam meg talán a nyugalom szobrát lehetne megmintázni. Nem tanulok, szarok bele az egészbe, de csak egészségesen, azért majd tanulok valamicskét, de nem félek az érettségitől, bármelyik hülye megcsinálja, akkor én miért ne tudnám? Ráadásul rájöttem, hogy ha valamit nagyon akarok, azt el tudom érni. És ha nagyon akarom, hogy tudjak sokmindent érettségire, akkor bizony kicsit megerőltetem majd magam és stresszmentesen tanulok és stresszmentesen megcsinálom az érettségit kiváló eredményekkel. És egy osztálytársam szavaival élve azt mondanám még: "ennyi".
Egyébként élem nyugiban az életemet, stresszmentesen kelek fel minden nap, hétköznaponként becsöngetés előtt 1-2 órával kelek fel, pl. hétfőnként fél 8-8 körül felkelek,hogy elkészüljek fél 10-re,9:35-kor pedig elindulnék,hogy beérjek kényelmesen 9:50-re (ekkor kezdődik a 3. ami egyben az 1. órám is hétfőn),de általában csak 9:40 és 9:45 körül tudok elindulni,mert stresszmentesen végzem teendőimet reggel, és abszolút nem kapkodok. Stresszmentesen beérek (na persze közben azért sietek, de az "utazást" élvezetesebbé teszem azzal, hogy ezalatt a 6-7-8 perces séta alatt zenét hallgatok), aztán elkezdjük a stresszmentes órát, amin általában passzívan tevékenykedek, általában rajzolgatok , pihenek, ábrándozok, néha kicsit figyelek, viccelődök padtársammal, ilyenek. Aztán szünetekben szintén stresszmentesen tevékenykedek: vagy eszek vagy dumálok egyik legjobb spanommal az élet nagy dolgairól, tervekről, és általában csupa olyan dolgokról, ami más számára vagy kínai, vagy nagyon unalmas. De nekünk nem az, mert az életünkről van szó. Arról, hogy miként leszünk sikeresek és miként érjük el az anyagi függetlenséget például. És azért is nagyon hasznos számomra, mert rádöbbentett, hogy ha nem kezdeném el a pénzemet befektetni dolgokba, akkor 10 év múlva alkalmazottként dolgoznék valami átlagbérrel és a megmaradó pénzemet vagy elinnám vagy elbuliznám, esetleg olyan dolgokat vásárolnék, amik a szórakozásomat szolgálják és azért vannak ,hogy az életemet jobbá tegyék,de ezek a dolgok maximum egy kis ember számára jó, olyanra gondolok például, hogy valaki arra gyűjt, hogy vegyen egy konzolt, és az annyira baromi jó lesz,mert hudejó és tökre fog neki örülni. Mások lcd tv-re gyűjtenek, új számítógépre, hifi berendezésre, vagy vesznek otthonra egy fekpadot súlyokkal és rúddal, vagy éppen hangszer,ilyenek. De ezek maximum százezer ft-okban mérhető szórakozások, amiket zömmel otthon használhatsz. Én meg olyanokra gondolok inkább, hogy most elrakom a pénzt, csinálok belőle mégtöbb pénzt, aztán meg mégtöbbet és nem költöm el mondjuk PS3-ra,mert minek (úgyis csak fél évig nagy szám, aztán lehet hogy ideje se vagy kedve se lesz rá az embernek,esetleg kinől belőle) és akkor sok pénzem lesz,mert normális dologba fektettem be és megtérül, és aztán majd a kibaszott nagy családi házam kertjébe egy kibaszott nagy medencét építtethetek, vagy éppen vehetek egy Porsche 911-et,mert megtehetem,mert nem kell attól félnem, hogy "jajj,milyen sok a havi törlesztőrészlet", vagy hogy "na,van most egy nagyon jó kocsim, de nem maradt pénzem". Nem,nem.Ilyenektől nem akarok én félni. Én úgy akarok venni 20 milliós kocsit, hogy nem kell félnem, mert tudom, hogy van még ezenkívül pénzem , és jön a pénz befelé. És tökre stresszmentesen kelek fel nap mint nap és csak ránézek az alkalmazottaim körmére, akik egyébként mind magas szinten képzett szakemberek (és akik egyébként termelik nekem a zsozsót) . És most aki kisemberként viselkedik és gondolkozik (ismerek egyet, aki olvassa is a blogomat) az biztos azt hiszi, hogy elkorcsultam, mindenem lett a pénz és mekkora pénzéhes lettem. Nem. A pénz csak ahhoz kell, amit meg szeretnék venni. Ha nincs pénzed, meg kell keresned, ehhez pedig dolgozni kell és ez bizony stresszel jár. A stressz meg szívrohamhoz vezethet és éltél 55 évig,és azért csak 55 évig,mert 55 évesen elvitt egy szívroham, és a kurva nyugdíjat sem élted meg, és 55 éves korodig "cipelted a vödröt" (aki olvasta a Cashflowt az vágja miért mondom így) és úgy, hogy nem volt semmid, nem volt időd a szeretteidre, és nem tudtad kiélvezni azt a pénzt, amit megkerestél, ugyanis az egész elment rezsire, kajára meg törlesztőrészletekre. Viszont ha van pénzed, van időd. Minél több pénzed van, annál kevesebbet kell dolgozni ,nem? És ha már sok pénzed van, akkor élhetsz csak csupán befektetésekből. A pénzed dolgozik helyetted. És neked csak annyi a dolgod, hogy leemeld a több milliót havonta a bankszámládról. Nem kell dolgozni, többet lehetsz a szeretteiddel, azt csinálsz egész nap amit akarsz, kiélvezheted azt, amiért eddig harcoltál és güriztél (azért valamit le kell tenni az asztalra ahhoz, hogy valaki ennyire gazdag legyen, Bill Gates is azért eleinte megdolgozott érte, ha nem is ült le rendesen programozni, legalább a szervezőmunka és az ötletek az ő érdeme volt eleinte) ,magyarán élvezed az életed és nem stresszelsz. Én is ennek a híve vagyok , és úgy gondolom, hogy most sem stresszelek,mert nem félek semmitől sem, nem szoktak idegeskedni, boldog vagyok, mert jó emberek vesznek körbe, de mégis...mégis van valami, ami nem frankó, ezt érzem. Mikor hazajövök iskolából, érzem, hogy fáradt vagyok és ásítozok is, viszont a vérnyomásom az egekben, és megiszok még egy kávét,mert a rabja lettem és jól esik, de mégis néha a szívem körül kis fájdalmakat érzek. Aztán lehet, hogy ezt csak én érzem rosszul, és nem is a szívemmel van gond (jó lenne) viszont...Na mindegy,ebbe most nem megyek bele, hogy miért érzem így, megvan rá az ok, és azért nem szeretnék erről írni, mert akkor erre kellene gondolnom, és ha erre gondolok, az csak bevonzás. Mindenesetre most jól vagyok, jól érzem magam, fél 11-kor keltem, megittam egy kávét, szépen megreggeliztem, olvasgattam, süt a nap, mi kell még?
De azért érzem, hogy a suli kifáraszt és némi stresszt is okoz ez, de nem értem miért. A stressz az mi? Talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy olyan idegesség, ami kihat a tudatalattinkra és akkor sem tudjuk befolyásolni, ha éppen úgy érezzük, hogy nyugodtak vagyunk és nem stresszelünk? A helyes megoldásokat lehet küldeni nekem msn-en,kommentben illetve e-mailben (már aki tudja az e-mailcímem).
Csak azért mondom ezt, mert én tényleg nem az a fajta vagyok, aki nagyon szokott idegeskedni, max ha idegenekkel kell beszélni hivatalos helyen, vagy akár nem hivatalos helyen és idősebbekkel, szóval ilyenekre gondolok, akkor azért kicsit ideges vagyok, de pl dolgozatok miatt egyáltalán nem parázok, felelelésekkor sem (kivétel ezalól a spanyol felelés,de egy ideje már az sem volt hál'istennek). Szóval, mostanában semmi olyan dolog nem volt, ami miatt izgatott voltam, mégis gyakori a magas vérnyomás és a szívfájdalmak meg a fáradtság. Ígérem, mostantól mégstresszmentesebb életet fogok élni: több alvás, több evés.

Zárszóként: leadtam 3 helyre a jelentkezésemet e-felvételin keresztül. Első helyre a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Karának nemzetbiztonsági szaka került, ami alapfokú levelezős,költségtérítéses képzés. Második helyre szintén ez az egyetem Bólyai János Gépészeti Kara vagy mi az istennyila,itt a védelmi igazgatási szakot jelöltem, ami szintén alapfokú levelezős és költségtérítéses. Harmadik helyre az Eszterházy Károly Főiskola kommunikáció és médiatudomány szak került alapszintű,levelezős,költségtérítéses képzés.

Biztos kicsit elgondolkoztatok, hogy most nekem ennyi pénzem van-e. Hát nem. Ez úgy lesz megoldva, hogy én nyáron dolgozok és ebből finanszírozom az első félévet (ha nem sikerül annyi pénzt összegyújteni (azt hiszem a nemzetbiztonsági a legdrágább, az 170.000 egy félév), akkor kérek kölcsönt tesómtól, jobb mint a provident, mert ő legalább 0%-os kamatot számít fel és nincs fizetési határidő. Aztán mivel ez levelezős, így dolgozni fogok mellette, szerintem abszolút ziccer, ráadásul tuti, hogy felvesznek valamelyikre, mert így hogy költségtérítéses, nem nagy a ponthatár (160-170 kb mindre,amit én bőven túlszárnyalok a várható 330 pontommal - ami még lehet,hogy több is lesz). Nappali államilag finanszírozottat és levelezős finanszírozottat (ilyen is van gyárekeeeeek!) azért nem mertem bevállalni, mert amik tetszettek szakok, azoknak nagyon magas ponthatára volt (400 pont körül,a legkisebb is 350),így inkább a nem túl drága költségtérítéses, ám izgalmas és levelezős szakokat választottam. Remélem jól válaszottam. Egyébként úgy tervezem, hogy OKJ-s képzéseket is igénybe fogok venni ,nézegettem, elég sok hasznos képzés van.

Egyébként félreértés ne essék, amit főiskolán fogok tanulni, azokat nem nagyon fogok én használni, még nem tántorodtam el a vállalkózi szellemtől! Csak hát jobb, ha az ember több lábon áll, ráadásul bármelyik OKJ-s képzésben szerzett tudást (amiket tervbe vettem) felhasználhatom egy vállalkozás során.

Na,itt a vége, fuss el véle.
 

Már több napja esik az eső kisebb szünetekkel. Nyomasztó hangulatot teremt... és reggel is sokkal könnyebb és jobb felébredni napsütésre.

Igazából az esővel nem az a bajom, hogy folyékony halmazállapotú és a gravitáció segítségével esik lefelé kis csepp formában, ha az,hogy egyszerűen nem tud hová elfolyni a leesett eső.
Ha lehetne választani esők között, én tuti ,hogy a szitáló esőkezdetet (amikor még nem nedves a talaj) vagy a kis szemerkélő esőt választanám. Legalább nem lennék annyira vizes és tócsákat sem kéne kerülgetni. Mert azok a fránya tócsák bizony 10 perc eső után már létrejönnek, és nem csak Hatvanban, hanem az egész országban nincs az megoldva, hogy normálisan elfollyon a víz. A legrosszabb mégis az, amikor még a járdán,és a járdán egy olyan mélyedés van,hogy összegyűlik benne egy 1 négyzetméter felületű pocsolya,és egyszerűen nem tudod anélkül kikerülni,hogy a járdáról ne lépnél le a fűre. A fűre. Addig még nem is lenne gond, mert te naív azt hiszed, hogy az tök jó, mert fű, és még talán meg is tisztítja a cipőd talpát. De hirtelen konstatálod , hogy kicsit megsüllyedtél a talaj lazasága miatt. Saras lesz a cipőd talpa,de még a cipőd oldalsó részének egy része is, sőt, ha annyira nincs mázlid, hogy a farmerod/nadrágod eléggé leér,akkor még az is saras lesz.  Az ilyeneket meg csak hatalmas kerülőkkel lehet elkerülni, de mivel az ember általában mindig rohan (mert az ember nagyon is ilyen) ezért nem méri fel a terepet, de nem is akarja, még ha felmérné sem menne kerülőúton, mondván, hogy ott is pocsolya van, egy kis szökkenés, esetleg járdáról való lelépés meg nem okoz gondot. De miért lépünk bele a tócsába,ha az egyszer mégsem sáros és talán még le is tisztítaná a cipőnket? Azért, mert ha sietünk valahová, nem szeretünk kizökkenni a tempóból és egyszerűen nem vagyunk hajlandóak annyira lelassítani , hogy szépen lépjünk bele a tócsába, tehát még akkor se tudunk elég lassan belelépni és felcsattan a pocsolya egy kis része a nadrágunkra. A másik meg az, hogy a cipők nem vízhatlanok és a varrásnál bemegy a víz, és kellemetlen ha vizes lesz a zoknink. Főleg azért is, mert tökéletes módon tud büdösödni.

Semmi másért nem utálom, csak a sár és a pocsolyák miatt.Hol nem szarom le, hogy kicsit vizes lesz a kabátom meg a fejem? Meg hát ott az esernyő, de a pocsolyák ellen úgy tudunk csak védekezni, ha kocsival megyünk. De ha kiszállsz,akkor is pont egy pocsolyában találod magad. Nyálas, nyirkos, nem szeretem. Meg azt sem, hogy ilyenkor az olajfoltok eléggé látványosan látszódnak,a szivárvány színei pompáznak benne, és szép is lenne, ha éppen nem lenne nedves az aszfalt. És ha ki akarom kerülni? Nem lehet, mindenhol vannak pocsolyák, ez benne az idegesítő.

A másik meg hogy sötét van, de ez annyira nem zavar. Sokaknak nagyon befolyásolja az érzelmi állapotát az időjárás, szerencsére nekem nem. Nem mondhatnám, hogy az egész napomat befolyásolja az eső, mert mikor felébredtem, ugyan szomorúan vettem észre, hogy megint esik, de nem volt rám kihatással. Jó napom volt, illetve még most is tart, ugyanakkor nem lesz túl eseménydús. Kinek van ilyen időben kedve bárhová is menni? Azok a fránya pocsolyák tartanak vissza...

Ja,és majd elfelejtettem, annál semmi nincs rosszabb, mikor állsz a zebránál és várod, hogy elhaladjon az autó, hogy azután te átmehess, és hát gyorsnak kell lenned, mert utána meg egy egész kocsisor fog következni és nem mindenhol van közlekedési lámpa, így hát megvárod azt az egy kocsit, gyorsan átmész. Már startra készen állsz,a lábad már akkor lendül az úttest felé, amikor a kocsi ráhajt a zebrára, viszont hoppá, az autó egy egész tócsa tartalmát rád pancsolta. Fasza. Persze már kisgyerekként is tudtam, hogy ha esik az eső, akkor kicsit távolább kell állni az autóktól, mert a gépjármű-vezetőket nagyon nem érdekli, hogy x ember áll az zebránál és egy méretes tócsa van az út szélén, és tudja, hogy a kerék bele fog érni, de nem lassít. Talán még röhög is , hogy mennyire kiszúrt velük. Eszükbe sincs lassítani, hogy ne fröcsköljön annyira, ez a tolerancia teljes hiányát jelenti nálam ebben az esetben.

Egyébként nekem duplán szar az eső, mert nekem az összes farmerom olyan,hogy majdnem leér a földig a hátsó fele és esős időkben rendszerint vizes lesz, ha kint közlekedek lábbusszal,szóval nem csak a cipőm lesz saras - és esetleg be is ázik - hanem a farmerjaim alja is. Hu,nagyon utálom.

Remélem mostmár jön egy hosszabb esőmentes időszak is, az emberek kedvének is jót tenne, amúgy sincs sok okuk örülni és még az időjárás is szívatja őket.
 

Nem tudom miért,de kicsit félek. De az is lehet,hogy ez túlzás,inkább tartok. Valamitől. És nem valakitől. Fura,de én emberektől pont hogy nem szoktam félni. Igazából nem is mozgok olyan helyeken, ahol veszélyben érezném magam. A hely, ahol élek egy gettó, de mondjuk úgy ismerős arc vagyok, nem kötnek belém, mert nem vagyok újfiú, sőt 1-2 arcot ismerek is, akik előre köszönnek az utcán nekem. A hely, ami a munkahelyem (magyarán az gimnázium, ahol "tanulok") nem egy durva hely, nincsenek túl kemény játékosok, ha meg vannak is, én nem vagyok velük rosszban.

Nincs kitől félnem. Mitől félnem sem. Nem tettektől félek, hogy történik valami, vagy valaki csinál egy olyat, ami nekem nem jó (habár most pont aktuális volt,de erről inkább nem beszélek, elég kellemetlenül érint a téma és már egyébként sem aktuális, szeretném elfelejteni). Megmondom mitől félek: a döntéseimtől. De mondom,ez talán túlzás,sőt,még talán az is túlzás,hogy tartok a döntéseimtől,hisz veszély nem fenyeget. Fura,de nem tudom,hogy mit csináljak. Nincs semmi gáz,mielőtt még félreértenétek, sőt, pont a bőség zavarában vagyok.

A helyzet a következő: gyűjtöttem most egy kis pénzt. Nem talált pénz, nem is könnyen jött pénz, összegyűjtöttem. Félig-meddig meg is dolgoztam érte (valamilyen szemszögből nézve) meg hát ami maradt cashem eltettem. Gyűjtögettem, mint más a bélyeget. Nem kell ám hatalmas összegre gondolni. Egyébként azért csinálok most ebből nagy ügyet, mert nem sokszor esik meg,hogy gyűjtöm a pénzt. Mindig elherdálom, elköltöm gyorsan, vagy fogadok és nem jön be, vagy eliszom/elbulizom. Csak hogy ezt nem akarom elbulizni, mert gyűjtöttem, és hülyeség lenne. Mondom, nincs olyan sokról szó,viszont nem tudom mire költsem.

Venni akartam először laptopot úgy,hogy eladom a mostani gépemet mivel elég sok helyet foglal,hangos a billentyűzet és a szomszéd szobában éjjelente nem tud tőle aludni (jó,tudom,emiatt laptopot venni hülyeség,de ilyen gumis szar billentyűzetet nem akarok venni, meg megfogadtam,hogy nem költök erre a gépre egy fillért se és ezért billentyűzetet se veszek csak úgy elvből),kell majd a főiskolához egyébként is egy laptop,egy laptop kényelmesebb és a fő érv: az az enyém. Ez is az,ha úgy nézzük, de apám ha rossz kedvében van és berág rám, akkor hajnal kettő körül be szokott nyitni,hogy kapcsoljam ki a gépet és ne legyen bekapcsolva ilyen sokáig a számítógép,különben ki lesz baszva az ablakon. Kérdem én: milyen jogon? Ebben a gépben bennevan kb 40 ruppóm,igaz,szüleim is besegítettek anno,de a javarésze az én érdemem és én is vettem meg a hardvereket és én is szereltem össze a konfigot. De ha most "biznisszelnék" egy laptopot,azt már tényleg saját magaménak mondhatnám, és nem csak az előbb elmesélt dolog miatt lenne nekem fontos,hanem azért is,mert legalább büszke lennék rá,hogy igen, ezt én szereztem.
Viszont! Szembesültem vele,hogy a laptopok még használtan is drágák.És talán jobban járnék vele,ha vennék a gépbe egy gb ramot plusszban, viszont mondtam,hogy erre a gépre nem költök.

Közben jött az ötlet,hogy PS2-t is veszek,így hát mit tegyek?

-adjam el a gépet 40-50 rugóért és vegyek egy jó,de használt laptopot?
-adjam el a gépet,és az árából + a gyűjtött pénzemből vegyek egy kevésbé olyan jó laptopot meg egy használt PlayStation 2-t?
-adjam el a gépet,és vegyek egy nem olyan jó laptopot(de P4-est!),egy usb-s hdd-t és egy PS2-t?
-ne adjam el a gépet és vegyek PS 2-t?
-ne adjam el a gépet,fejlesszem 1 GB RAM-mal és vegyek PS2-t?

Az a baj ezzel,hogy így is elég sokat vagyok itthon, de elbulizni meg nem akarom. Ruhát most nem akarok venni, mostanában szert tettem pár új cuccra, de mint tudjuk, ruhából sosem elég.
Ha a felsoroltak közül tenném valamelyiket,akkor az mégjobban hazaszögezne...

Szóval, döntésképtelen vagyok,pedig arról van szó,hogy veszek valamit. De jobb egy rossz döntés is,mint egy semmilyen. Valami hasonlóképpen fogalmazta meg a mester is,Tony Soprano.

Így hát most lehet,hogy azt csinálom,hogy gyűjtögetek tovább és egyszer csak beüt az isteni szikra, vagy megvilágosodok,vagy nem is tudom, és normális dologra költöm el a pénzem.
 

Azaz,hogy mi van velem.Ha valaki kérdezné,tudnék mesélni,de a legtöbb ember - mint én is - csak elintézni egy "áhh,semmi különös"-sel vagy "nem sok"-kal,nekem viszont most van időm meg kedvem is,így hát kicsit mesélek.

Jelenleg fáradt vagyok.Péntek,meg hát táncoltunk is 2 órácskát,szóval,ami azt illeti elég volt a mai napból,és most este sem mennék lazítani. Egyik osztálytársammal ki szoktunk menni egy közeli kocsmaszerűségbe tánc előtt mindig,általában ellógjuk a médiaismeret órákat,ma meg egyszerűen elmaradt a félévi értekezlet miatt,szóval beültünk meginni egy sört,elszívni 1-2 szál cigit(bár bevallom,nem cigizek,csak néha szoktam,nem is volt nálam,kék pall mallt kellett szívnom,nem szeretem,de egy szálat elszívtam azért),aztán még volt bent pár ismerős forma.Volt valakinél egy kis cucc és úgy gondolták be kéne tekerni, engem meg megkérdeztek,hogy szívok-e. Hát,az utóbbi időben úgy voltam vele,hogy nem jó,szar,minek ez,de az utóbbi pár napban valahogy meg úgy éreztem,hogy nagyon el kéne kicsit lazulni,így ebbe is gond nélkül belementem. Közben még a tulaj fia meghívott egy jagerre,szóval érdemes volt beugrani. Szeretem,hogy az emberek ilyen jól bánnak velem,csak azért,mert ismernek. Biztos jó arc lehetek, általában mindenkivel jóban vagyok, egy gyerek van most az osztályban, akivel nem vagyok jóban,de az is az ő faszfejkedése miatt volt és én sértődtem meg rá, neki meg fingja nincs,hogy miért haragszok rá. A múltkor telón beszólt. Vagy kicsúszott a száján,vagy be volt már piálva,nem tudom,nekem akkor sem mondhatja senki csak úgy,hogy "akkor baszd meg". Igen,biztos mondanátok,hogy mit szívom így mellre,meg elég sértődékeny vagyok, de ennek a csávónak a pofája sosem tetszett igazán és mindenki szemében egy szargyerek,pár év alatt az én szememben is kialakult róla ez a kép több dolog miatt is,azóta meg folyamatosan rontja az imidzsét,szóval el lehet képzelni. De én hajlandó lettem volna beszélni, ahol magamhoz hűen megmondtam volna neki, hogy mi bajom van vele. Mit finomkodjak? Velem sem finomkodott , amikor azt mondtam,hogy bocs,de mégsem tudok menni a stopba,mert még a tescoban vagyok. Meg nem nagyon szeretek színészkedni, csak ha nagyon muszáj vagy érdekeim úgy kívánják. És itt nem anyagiakról van szó, nálam a tisztelet,szeretet,barátság sokkal többet jelent,mint a pénz.
Múltkor mondtam is neki,hogy ha akar velem beszélni (egyszer már akart,csak akkor valamiért nagyon keménynek éreztem magam és semmibe vettem,csak szimplán elmentem előtte,orromat meg az egekben hordtam kb..Elég faszfej lehetett a viselkedésem,de ezt akartam, és aki tiszteletet nem ad,az nem is érdemel. Ő nem érdemel,ennyi.), akkor azt megteheti velem ekkor és ekkor itt és ott,de éppen nem ért rá,azóta meg nem jelezte szándékát,hogy ő meg akarja beszélni,szóval ha így folytatja,nagyon meg fogja keseríteni az életét. Egy dolog amit tudni kell rólam: vagy jóban vagy velem,vagy elkerülsz,vagy meg se ismersz,mert ha megismerjük egymást,aztán játszod a pajtást utána meg faszszopóskodsz és nem kérsz bocsánatot,akkor inkább kerülj el a gecibe,ha nem akarsz magadnak rosszat. Nem szeretem én az erőszakot, de úgy látszik az emberek azt hiszik,hogy bármit mondhatnak vagy megtehetnek következmények nélkül,éppen ezért lett pár ember olyan hihetetlenül bunkó. Nem az én dolgom az ilyeneket megnevelni vagy likvidálni,de ne is velem legyenek tiszteletlenek,arra ott van a többi ember,akit úgysem érdekel. A legtöbb ember olyan,hogy megbosszulná legszívesebben,mert irritálja,de nem akar konfliktust,vagy azért mert fél,vagy azért mert túl sok konfliktusa volt. Ezzel csak azt érik el,hogy a vágyaikat elfojtják,hiányérzetük marad és ez dühöt vált ki bennük,amit magukban tartanak és nem vezetik le az illetőn,mert nem engedi a mentális póráz. Aztán akárhányszor az eset eszükbe jut,csak feljebb idegelik magukat és a düh mégnagyobb lesz. Aztán ebből lesz a stressz. Ha dühös vagy, akkor bármilyen kis apró hiba vagy kellemetlen esemény elindíthat egy lavinát. Egy kis piszkálódás elég ahhoz,hogy az emberből kihozzák az állatot és így születnek azok a pszichopaták, akik nem engedték ki haragjukat időben. Jobb később,mint soha. Mert lehet azt mondani,hogy nem érdekel,és vannak olyanok,akik tényleg tudnak mit kezdeni a dühükkel,de azok már olyan szinten félősek,hogy hozzászoknak az ilyen helyzetekhez inkább,csak hogy ne legyen konfliktus és inkább otthon sírják ki magukat. Az ilyenekből meg a kockás,kötöttpulcsit viselő szemüveges nebántsvirágok lesznek, akiket sajnálok,hogy ha szívóznak velük,ugyanakkor magukra hozzák a bajt. A sitten is az ilyeneket szúrják ki legelőször. A gettóban is vagy,vagy bárhol,ahol kisebbségi vagy nem kisebbségi agresszív,lehúzós emberek vannak,pont az ilyen embereket szúrják ki legelőször és jól lehúzzák,helyben hagyják,jobb esetben csak megfélemlítik. Én is ismerem azt az érzést,hogy a legjobb egy burokban lenne,meg anyuci ölében lenne a legjobb,ahol szeretet és biztonság van...persze,vannak azért ártatlan gyerekkori kötődéseink,de ha ilyeneken kattogunk,csak gyengék leszünk. Ideje felébredni,ez itt nem a szeretet világa. Itt az a legjobb,aki a legerősebb. Erősebb kutya baszik.És lehet valaki érző lélek úgy,hogy közben meg gondolkozás nélkül nekimenne bárkinek aki az anyját szidja.És amíg nem megyünk neki, addig bizony egy kis nyomi beszari senkinek fogunk látszódni, és az rosszabb lesz,mintha esetleg felborítjuk a harmóniát és még talán 1-2 ütésbe bele is szaladunk.

Jut eszembe,a karácsonyról meg az utána történtekről még nem is beszéltem.
Téli szünet előtt egy héttel voltam ÁVF nyílt napon (nagyon szar volt),aztán rákövetkező napon meg már fájt a torkom,így nem mentem egész héten iskolába.Aztán jött a téli szünet,karácsony,ami azért is volt érdekes számomra,mert ez a szeretet ünnepe,és a családban is van olyan ember,akivel nem vagyok jóban,de nem is szándékozom vele bájcsevegni meg jópofizni,mert ő azt hitte,hogy mi haverok vagyunk,holott egyszer azért lebaszott,mert hello-val köszöntem. Kurvára haverok vagyunk...és nyáron történt egy eléggé bagatell eset,ha elmesélném,ki is röhögnétek,hogy ilyen kis kicsinyes dolog miatt,de amiatt ő nagyon bepöccent rám. Én meg azért pöccentem be,mert megharagudott rám,innentől kezdve én nem fogok békülgetni megint,mert régen sokszor eljátszottuk azt,hogy összevesztünk,aztán bementem hozzá egyik nap a szobába és beszéltem vele és megbeszéltük és utána minden rendben lett.Mostmár elmúltak azok az idők, pukkadjon,ha ennyire akar, majd rájön,hogy jobb lenne velem jóban lenni,mert ha én elmegyek koleszba,vagy mondjuk felköltözök bp-re és dolgozok,akkor már én sem leszek itthon,és egész nap kurvára egyedül lesz itthon az egész lakásban. Apámról van szó egyébként.
Szóval vele nem vagyok jóban,és a szeretet ünnepén sem akartam színészkedni. Vettem szüleimnek egy kávéfőzőt,és így attól is megkíméltem magam,hogy külön ajándékot kelljen neki adnom,ráadásul gazdaságosabb is volt és szerintem elég jól kitaláltam ezt az ajándékot. Testvéremnek pedig egy sólámpát vettem,ami nagyon tetszett neki.Én meg karácsonyra pénzt kértem volna ruhákra,de mivel karácsonyra lett,így nem akarta anyám,hogy én vegyem meg magamnak egyedül,úgy akarta,mintha ő venné,szóval farmervásárláshoz is eljött velem,meg vettünk egy tök jó pólót és nekem ennyi elég is volt karácsonyi ajándék gyanánt.Testvéremtől pedig egy nagyon jó pulcsit kaptam meg egy Tom Taylor parfümöt.Nem volt valami gazdag a jézuska,de legalább normális dolgokat kaptam,olyanokat,amiket úgyis vettem volna.Meg nagymamámtól még pénzt kaptam.

Aztán a szilvester az egy érdekes dolog. Én eleve egyik barátomnak hitt személlyel akartam menni szilveszterezni,mivel tavaly is már beszélgettünk róla,hogy a fekabuli milyen jó volt meg minden,jövőre is arra kell menni,meg amúgy is bp-n akartam szilveszterezni,habár közben már volt olyan ötletem is,hogy házibulit csinálok. Kibéreltem volna egy házat és úgy 30-40 főre csináltam volna egy funky-hip hop szilveszteri partyt csomó piával,nőkkel,stb(pár jó nőt lefizettem volna,hogy ott legyenek és "szórakoztassák" a népet,ennek és a pia költségeit beleszámoltam volna a belépőbe. Ide persze hívtam volna azt az egyént is,akiről beszéltem. Aztán vészesen közeledett a szilveszter,és ez a házibulis dolog teljesen a feledésbe merült,amikor meg újra előjött az ötlet,már késő lett volna megszervezni. Így hát vadul kerestem a társaságokat,hogy kivel mehetnék el discoba,és elvileg úgy volt,hogy egy nagyon jó barátommal elmegyünk a Miamiba Pásztóra,de végül lemondta,mert már neki előre be volt fizetve egy szállodai szoba egy négy csillagos hotelbe teljes ellátással a volt barátnőjével,és neki teljesen ingyen volt,szóval inkább odament,nem akarta kihagyni.Aztán kerestem vadul az embereket,hogy kivel mehetnék el valahová,de mind vagy azt mondta,hogy a párjával fog együtt kettesben szilveszterezni,vagy azt,hogy már van programja,volt olyan is,aki azt mondta,hogy otthon fog a párnák közt szilveszterezni,aztán meg mégis ment valahová. Páran mondták azt is,hogy nem tudják,hogy hol fognak szilveszterezni,aminek én nagyon is örültem,mert akkor gondoltam,hogy elhívom őket a Miamiba,de van én,vagy a Miami taszította(m) magától az embereket. Pedig az előbb még azt mondtam,hogy jó arcnak tartanak,most meg mégsem? Na mindegy,leszek kicsit naív,és nem próbálom bedumálni magamnak azt,hogy senki sem akart velem kettesben szilveszerezni. Illetve később lett volna három csaj,akik pont a Miamiba mentek volna,de akkorra meg már le volt fixálva a szilveszterem...LE VOLT FIXÁLVA.Ezt tessék megjegyezni,fontos mondat,később még meglátjátok miért. Szóval,le volt fixálva.Mátét is kérdezgettem közben,hogy nem lenne-e kedve együtt szilveszerezni,és felvázoltam a lehetőségeket(retro party,nem retro party discoban,undergroundos,nem underground hip hopos,rnb-s,funkys party,rnb party,tehát ezt az öt variációt,de azért én igazán keresgéltem meg mondtam is helyeket hová lehetne menni és nem is drágán) és persze egyik sem tetszett neki. Nekem csak annyi volt a lényeg,hogy zene legyen,saját korosztályombeli lányok és lehessen táncolni. Ő egy opciót mondott: Dürer kert. Ott ilyen mindenféle liberálisabbnál liberálisabb hangvételű koncert volt,de a dj-k igazán jó funky zenét játszottak,csak az emberek voltak eléggé furák.
Szóval oda akart menni,csak sokallta a belépőt,DE MINT BARÁT szó nélkül elfogadta,hogy egy ezrest állok a belépőjéből és úgy már jönne.Az alapvető hiba az,hogy ő nem ilyen bulizós,és ő leszarja a szilvesztert,neki ugyanolyan,mint a többi nap,mondván,hogy bulizni lehet minden hétvégén. De mégsem jár hétvégén sem,ráadásul szilveszteri partyk mások,varázsuk van és ha tányleg jól érzed magad és nem csak faszkodsz,akkor tényleg nagyon jó.Bulizni tudni kell,ez tény.

Na mindegy,egy másik spanomnak elmondtam,hogy ez az állás,és emiatt lemondtam 3 csajt is,és megkérdezte:

-Te komolyan lemondtad? Ráadásul még a belépőjét is te fizeted,ez milyen barát?
-Nem az egészet,csak egy ezrest állok neki belőle.
-De akkor is! Te fizetsz neki azért,hogy együtt szilveszterezzetek?

És itt leesett,hogy tényleg,ez milyen dolog...Na de mindegy,boldog voltam,mert legalább már tudtam,hogy nem otthon fogok gubbasztani szilveszterkor.Szóval,végülis megegyeztünk,hogy Dürer,állok egy ezrest a belépőjéből(3500 huf,ezt sokallta,pedig volt vagy 5 terem és csomó dj meg együttes),rá fél órára meg írt egy bombázó,hogy nem mennék-e a Miamiba,mert hogy 2 barátnőjével elhatározták,hogy mégse mennek a csajbuliba,hanem inkább a Miamiba mennek és hogy nem mennék-e. Sokkal jobban jártam volna,ebben biztos vagyok,mindjárt elmesélem miért.

Szóval,eljött Szent Szilveszter napja én pedig készülődtem.Nem öltöztem fel túlságosan,mert azt akartam,hogy jó legyen a megjelenésem,így hát egy Devergo kabátot vettem fel,a hajamat belőttem,így sapka is kilőve és sálat se vettem,mert minek,nem olyan az én torkom,hogy csak úgy megfázik,meg nem is áll jól,na meg hát bulizni megyünk,oda nem beöltözve szokott menni az ember,így hát kényelmesebbnek éreztem,ha csak egy Devergo kabátot veszek fel és azt se összehúzva,hogy a kapucnit ki tudja tenni.Pechemre elég hideg volt,de úgy gondoltam,hogy úgyis csak az állomáson fogok várni a vonatra,mert tesóm kivitt kocsival,a vonaton meg már meleg lesz,aztán megérkezek,Máté már ott fog várni,ahogy az illik,gyorsan felszállunk egy buszra,és céltudatosan beveszünk egy kocsmát.És vicc,hogy megérkezek és Máté sehol. Ránézek az órára: 18:57. 55-re érkezett be a vonat,és 55-re is volt írva az érkezés,tehát mondhatni pontos volt.Aztán várok,várok,várok...10 perc múlva felhív Máté,hogy lerobbant a busz és ezért kicsit késni fog. Na ácsi! Akkor mondja,hogy lerobbant a busz,amikor már rég ott kellett volna lennie.Lefogadom,hogy minimum 2-3 busszal előbb kellett volna jönnie,hogy időben odaérjen. És gondolom pont akkor robbant le a busz,mert hát elképzelem a szitut:ül a buszon,gondolom tisztában van az idővel,tudja,hogy a vonatom már rég beérkezett.Aztán lerobban a busz,erre felhív,hogy késni fog,mert lerobbant a busz.Hisz annak mi értelme lenne,hogy lerobban a busz,aztán vár,és 5-10 perc múlva felhív,hogy lerobbant? Meg eleve,ha tényleg 20 percet kellett várniuk újabb buszra(amit kétlek),akkor eleve már akkor felhív,amikor tudja,hogy késni fog,és ez persze 55 előtt van,mert ha tudja,hogy még sehol nincs,viszont már nemsokára 55 van,akkor biztosan azt is tudja,hogy nem fog odaérni időben.Nem?Ezt úgy illik,hogy ha tudjuk,hogy késni fogunk,akkor előre szólunk,és nem akkor,amikor már biztosan tudjuk,hogy 10 percnél többet fogunk késni saját hanyagságunk miatt(mert ha időben elindul,akkor másik busszal jön,ami nem robban le,de mivel későbbi busszal jött,és az pont lerobbant,ezért még plusszban késett 5 percet).Tehát 15 percet vártam rá a hidegben.És hogy én lennék-e a fasz,mert nem öltöztem fel? Miért? Azért,mert arra számítottam,hogy szilveszterkor nem az utcán fogunk mászkálni? Na,aztán megérkezett,azt se tudta merre menjünk(mint egy jó házigazda...elvégre ő bp-i,ismer egy csomó helyet! legalábbis ezt gondolná az ember.Akinek meséltem Mátéról,az mindig azt mondta,hogy "akkor biztos ismer egy csomó jó helyet",és akkor mindig megálltam egy pillanatra,és annyit mondtam: nem.),és akkor én mondtam,hogy menjünk a grafikába,előtte még felajánlottam,hogy menjünk be a mekibe igyunk kávét,de az zárva volt.Elmentünk a grafikába,ott meg valami zárt rendezvény volt készülőben a szilveszter miatt,szóval kilővel,és még utána mentünk egy csomó idejig,holott én mondtam,hogy mehetnénk már a Dürerbe.De neem,őneki mindenképpen innia kell előtte.Csomót gyalogoltunk feleslegesen,majd végül remek ismereteinek köszönhetően elmentünk az Aranykorsóba(ezt is csak azért ismeri,mert kb 200 m-re lakik tőle) és kurva drágán ittunk sört.Aztán meg mentünk a blahára,ott még akkor ittuk a forralt bort,amikor már Ozon rég ment a Dürerben,és arra meg még kiváncsi is lettem volna.Ugye eközben is csomót álltunk.Aztán meg a trolira vártunk kurva sokat,de eközben már a hugyhólyagom teli volt és a lábamat se nagyon éreztem már a hideg miatt.Utána végre a Dürerhez értünk,könnyítettem magamon és már reménykedtem,hogy mehetünk be,de nem...azt mondta,hogy keresni kell egy éjjel-nappalit(előtte meg még kocsmáról volt szó,figyelitek),hogy be tudjon baszni. Azt tudni kell róla,hogy neki semmi más célja nem volt,csak hogy bebasszon szilveszterkor. Minek? Bebaszni nem csak hogy minden hétvégén be lehet,de még hétköznap is! És azért nem nagy élmény az,ha nem emlékszel semmire a szilveszterből. Vagy mire jó ez? Villogni az osztálytársaknak,hogy mattrészeg voltál? Ugyanmár,nőljünk már fel...Szóval,azt mondta,keressünk egy non stopot.Nekem ez már azért nem tetszett eleve,mert a talpamat már szabályosan nem éreztem,és ez nem a hiányos öltözetemnek köszönhető,mert hiába mentem volna sapkában,összehúzott nagykabátban meg sálba,ha egyszer a lábam fázott.Sőt,nem is fázott,mondom,már alig éreztem.Szóval,elindultunk.Mentünk.Mentünk.Megint mentünk.Még tovább mentünk."Máté,na,itt van egy kocsma,ide gyerünk be." "Áhh,sok idő az,amíg kitöltik meg minden..." Mikor ezt a nevetséges indokot meghallottam,azt hittem beszarok,behugyozok.Tudni kell a bp-i éjjel-nappalikról,hogy kurva drágák.Ez a rész meg nem annyira belváros,a Dürer sor kicsit kijjebb esik,innen már csak pár megálló a hősök tere.Szóval,egy 2 dl-es hubi kb 1200 körül van,ha a sima alap vodka 800.Meg Balatonon a Reálban(értitek,ez azért mégis csak közért) 900-ért vettük a 2 dl-es hubertust,akkor egy éjjel-nappaliban(ráadásul bp-i éjjel-nappaliban,bp-n amúgy is az egekben járnak az árak) simán van 1200-1300. Na most,ezt ilyen nem annyira belvárosi kocsmában egy feles hubertus 300,MAXIMUM 400 ft...ugyanott van. És ráadásul nem kint a hidegben kell meginni. Kedves Máté? Ez mi? Tényleg nincs különbség az árak között,akkor meg miért ragaszkodtál az éjjel nappalihoz? De az a vicc,hogy két kocsmát is találtunk,de neki egyik sem volt jó,és elindultunk a hősök tere felé,és a hősök terén ugye nem sok éjjel-nappali van...Mert az nem ilyen környék.Még azt is mondta,hogy menjünk vissza a blahára,ott van egy éjjel nappali...Te jóóó éééég... tudjátok mennyi volt ekkor az idő? 22:10.És még akkor éjjel-nappalit kerestünk és ő még visszament volna a Blahára,ahol néztem az árakat,kurva drága,ott a Martinit 2000-ért adják,Hubertus 4000-ért meg ilyenek...mondjuk a Martini ára még annyira nem is vészes,ha belegondolunk. Na,és mivel én hű maradtam az elgondoláshoz,és elhatároztam,hogy most nem faszkodom,és nem hagyom,hogy Máté elbassza a szilveszteremet,ezért inkább visszafordultam annak reményében,hogy ha ő talál egy éjjel-nappalit és iszik,majd úgyis jön,mert említette,hogy ha ennyire vissza akarok menni,akkor menjek,ő majd talál valamit és jön ő is.És rákérdeztem: jössz majd? És széttárta a karjait. Innentől kezdve egyedül maradtam Budapesten. És nyilván az én hibámból,mert nem akartam azt,hogy éjfélkor még az utcán legyek abban a kurva nagy hidegben,vagy épp egy non stopban dekkoljak.Neem,azért ez mégse.Ha már felutazok bp-re azért,hogy elmenjek egy barátommal a Dürerbe szilveszterezni,akkor már nyilván nem fogom elbaszni...és már így is tönkrevágta,mert ha vele maradok,akkor azért,mert nem csinálunk semmit,max fázunk,így meg az volt,hogy magamra maradtam,és kb még 20 perc volt egyedül visszafelé az út.És bementem,és szar volt,hogy magam vagyok csak,és nem találom a helyem.Pedig jó zene ment,az italár is korrekt volt,rögtön fel is hívtam mátét,meg küldtem is neki sms-t,azt mondta már a kálvin téren van,azaz esze ágában sem volt visszajönni...Vicc...És bevallom őszintén,ott voltam,tökre átverve éreztem magam,ráadásul tök magányosan ott voltam,és azt se tudtam mit csináljak. Majd aztán találtam valami jó termet,ott elfogyasztottam pár liter sört meg elszívtam egy fél doboz cigit és közben hesszeltem,hogy kihez kéne odamenni táncolni,ki az,aki jól is néz ki,és nincs párja.Két próbálkozást kíséreltem meg,kudarcba fulladtam,az egyik azért nem akart táncolni,mert jó neki úgy egyedül,nem tud táncolni,a másik meg a barátnőjével táncolt. Szerintem nem nézek ki olyan rosszul azért.Jó,nem vagyok egy adonisz,de láttam,hogy milyen jó nők vannak milyen gány fiúkkal,ráadásul akiket kinéztem még csak nem is voltak annyira szépek,inkább tűrhető kategória,és bár nem láttam a szemükben,hogy huu,ki ez a pancser,inkább csak azért nem volt nekik sem párjuk,mert ők se lehettek nagyon ahhoz hozzászokva,hogy valaki felkéri őket.A többinek meg mind volt párja,és két próbálkozás után szartam bele.Itt kétfajta társaság volt felfedezhető: az egyik az az atomfüves társaság,a másik meg az a lánytársaság,aki peace meg minden,de antidrogos és persze a legjobb tanuló az iskolában,ez a része meg nem nagyon büszkélkedett jó nőkkel,meg egyébként se voltak valami lazák. Így bevallom szégyenemre,tökre egyedül voltam és ott álltam és ittam a söröket és figyeltem a történéseket.Aztán összefutottam Máté 3 osztálytársával és utána már szinte csak velük voltam.Az Irie Mafia koncert nagyon jó volt,volt csápolás rendesen,na meg koncerten sokkal jobb,mint albumon,eszméletlen jó volt,ez az egy pozitívum volt a szilveszterben kb.Aztán fél 3 körül elléptem a 3 gyerekkel meg két egyetemista csajjal.Nem is néztek ki rosszul,de ami lealacsonyította őket,az pont az,hogy kicsik voltak(magasságra),meg az,hogy egyetemista létükre leálltak dumálni egy ilyen gyerekkel,mint a Máté egyik osztálytársa. Olyan rossz dumával szédítette őket,azok meg el voltak ájulva.Na,amúgy elvileg egy házibuliba vagy hová mentünk volna a blaha környékén.De csak egy üzlethelyiségben volt pár hobo,nem volt nagy program,elég unalmas társaság volt,gyorsan koccantam is.Szerencsémre felhívott testvérem,hogy haza tudnak vinni,mert ők is pont bp-n vannak.Így hát kis várakozás után fel is vettek és hazavittek.De nem mentem haza,hanem a stop felé vettem az utat,mert pont azelőtt ígértem meg egy jóbarátomnak,hogy elnézek még hozzá a stopba,mielőtt felhívott volna tesóm.Szóval,még elmentem a stopba,de fáztam,dideregtem,fájt a fejem,a lábas,fáradt voltam és álmos,de elmentem,mert megígértem.A BARÁTAIMAT igenis megbecsülöm,és nem azt nézem,hogy nekem hogyan kényelmes. Gyorsan odaértem,majd meglepetésre ott volt még egy csaj osztálytársam,akit nagyon kedvelek,de sajnos ő akkor nagy szomorú volt,meg ott volt másodunokatestvérem is,aki mindig meg szokott hívni valamire,ha ott vagyok,nagyon rendes velem.És ott volt spanom is.Aztán dumáltunk,kikísértem őket a buszmegbe és hazajöttem.

Aztán meg belázasodtam,és ezért nem mentem iskolába.Mindent összevetve nagyon szar volt és azért lázasodtam be,mert annyit az utcán voltunk.Ha rajtam múlt volna,nem lettünk volna annyit kint és akkor nem fáztam volna át,ennyi.Ekkor fogadtam meg,hogy vele se szervezek már programot,soha nem megyek el vele többé sehová sem,tudnék mesélni,hogy miket csinált,amikor közös programot szerveztünk.Mindig ő baszta el,mert ő nyavajgott.De persze én vagyok a kislány,ahogy ő is írta...De érdekes módon mindig ő nyavajgott,kényelmeskedett(most is,mert azt mondta,hogy szombaton jön le,és azért nem pénteken,mert az péntek,és el van fáradva a suli miatt.Na most akkor én mit szóljak? 8 óra + 2 óra tánc,legalábbis így lett volna,akkor még úgy tudtam,hogy így lesz,szerencsére 8.órám nem volt,na de akkor is,értitek...de mindegy,már megszoktam tőle).

Hahh,lépjünk túl ezen...azóta egyébként megint összevesztünk egy kis piti dolog miatt,legalábbis azt hiszi ő,hogy emiatt van,de nem emiatt van,múltkori blogbejegyzésemben egyértelműen leírtam,hogy mi is az ábra. Jahh,kapott a blog egy jelzőt,majd még erről is mesélek egy másik bejegyzésben talán.

Szóval,a téli szünet után még volt egy hét szabi és aztán jól lemaradtam,de a héten már végig voltam iskolában,és bizony szembesültem vele,hogy milyen nehéz is tud lenni.A félévim is elég szar lesz,habár 1-2 tantárgyból még sikerült feljebb húznom a jegyet.Mindenesetre év végére és érettségire rágyúrok,aztán majd amelyik jobb lesz,azt fogom elküldeni a főiskoláknak.

Na,továbbtanulás,helyben vagyunk: úgy nézett ki eddig,hogy BKF,de most anyám "bátorító szavai" eltántorítottak.Közölte velem,hogy oda nagyon nehéz bejutni. Nagyon jól esett...tisztában vagyok vele,hogy nehéz bejutni,de én képes vagyok rá,még úgy is,hogy lusta vagyok tanulni. Képes vagyok rá,hogy sokszor mindig a kellő pillanatban hozzam a legjobb formámat,remélem így lesz az érettségin is.

Szóval,hogy mi van velem? Hát,lazítani kéne már,mert ez így eléggé stresszes.Most van félév,nagy teperés volt,aztán 31-én szalagavató,amit nagyon várok már.Pompa,meg babérok,aztán meg bankett és buli,szóval tényleg várom.És akkor kapunk egy jó kis szalagot és azt fogjuk hordani és ez olyan felsőbbrendű,olyan megkülönböztető,hogy "hé,fiúk,itt jönnek a végzősök!",és ettől ez olyan vagány.Az viszont nem vagány,hogy 3 és fél hónap és itt az érettségi...Szóval,igazán tanulnom kéne,és 2.félévtől talán el fog kezdődni valami,érzem.

A többi osztálytársamnál meg már év eleje óta megy a kapkodás.Mindenki stresszel,pánikol,nagyon nagyra fújják ezt az egészet,szerintem bolhából elefántot csinálnak.Élvezik,hogy végre van valami,amit fel lehet fújni és akkor a szülők is meg ismerősök is azt hiszik,hogy hu,na most ez igazán komoly dolog neki,meg minden,és tényleg az is,de azért túlzás ez a nagy teperés.A végére meg mind stresszes lesz és az érettségire kifulladnak.Nekem meg kényelmetlenül kellene magamat érezni amiatt,mert nem tanulok még az érettségire? Nem kéne,de folyamatosan súlykolja belém mindenki. Ha valami,hát ez a bűntudatkeltés.De egyébként is,szálljanak már le rólam,az én dolgom,ha nem tanulok,azzal nem ártok senki másnak magamon kívül,akkor meg? Mit foglalkoznak velem? Nem ekkor kéne foglalkozni velem szerintem,hanem akkor,amikor igazán igénylem.De hát nem álomvilág ez,az emberek pedig nem figyelnek egymásra eléggé. És ez elszomorít. De nem adom fel,mert minden olyan pofon,amit az élettől kapok és nem halok bele csakis erősít. És így,hogy most megúsztam a félévet és a mai matekfelelést,így most kényelmesen dőlök hátra a székemben megnyugodva.A jövő miatt pedig nem parázok,tudom,hogy mit csinálok.

Köztudottan kávéfüggő vagyok. Na,annyira azért nem köztudottan,de aki kicsit is ismer,az tudja,hogy imádom a kávét és nagyon marja az amúgy is szar gyomromat,de azért én csak nyomatom.Illetve már nem.Vagy mégis? Pont egy olyan stádiumban vagyok kb.,mint amikor a drogfüggők megpróbálnak maguktól leszokni,aztán a helyzet csábítja őket és amivel eddig pótolták káros szenvedélyüket az hirtelen megszűnik vagy átmenetileg szünetel és muszáj valamihez nyúlni.Ilyenkor úgy vannak vele,hogy na még egyszer utoljára belövik magukat,aztán vége vagy elszívnak még egy füves cigit és az lesz a legutolsó.Csak aztán megint jön a következő és szépen visszaesik a függőségbe.A függő mindig függő marad.Ezt egyszer egy drogfüggő mondta.9 éve nem nyúlt semmihez,de még mindig függő.Ugyanis,ha csak egyszer is megint nyomna valamit baszhatná a 9 évet,megint függő lenne.Illetve most is az,csak akkor megint anyagozna rendesen,mint azelőtt.

Mindenkinek van egy függősége,ebben teljesen biztos vagyok.Sőt,több is.Kezdjük ott,hogy mindenki levegőfüggő,ez a legalapabb függőség.Aztán mindenkinek van még egy extra függősége.Mitől függő valaki? Attól,hogy megszok egy bizonyos cselekményt vagy tárgyat és úgy gondolja,hogy anélkül már létezni sem tudna.Ha elkezd róla leszokni,megjelennek az elvonási tünetek.
A függőség nem csak saját magunknak árt,sokszor más vagy mások rovására is megy.Ez azért elég gáz nem? Úgy vagy vele,hogy nem tudsz vele mit tenni,függő vagy,ha magadnak rosszat teszel vele,hát istenem,de még mást is veszélyeztetsz vele? Pont ma olvastam,hogy 2 évvel ezelőtt egy 15 éves kölyök fejbelőtte a szüleit,amiért nem engedték Halo 3-azni.Nem csupán agresszivitás,nem.A függőség váltotta ki belőle.Ha valaki függő, akkor képes bármit elkövetni,hogy legyőzze az elvonási tüneteket,például azzal,hogy megszünteti azt.És ilyenkor három dolgot lehet tenni: megtesz mindent,hogy folytathassa korábbi szenvedélyét(ez a legkönnyebb),öngyilkos lesz,és így vet véget a szenvedésnek vagy pedig túlteszi magát az elvonási tüneteken(ez a legnehezebb,de a legcélratörőbb is).Mindenesetre mi értelme van,ha találunk úgyis egy újabb függőséget? Valaki cigarettafüggő,van aki számítógépfüggő,van aki alkoholfüggő,van aki drogfüggő,olyan is van,aki munkafüggő és talán a végtelenségig lehetne sorolni.Csak a pszichológiatanárom próbálna a racionalitás talaján maradni és ő bizony kategorizálna meg gondolatjelezne,de nem nagyon lehet ám megszámozni a függőségeket,mert tényleg végtelenek a lehetőségek. Van,aki a cipőkötés megszállotja.Van aki turkál az orrában és egyszerűen erről nem tud leszokni. Nézzük csak,én milyen függő vagyok? Úgy gondolom,hogy az egyik legfontosabb,hogy függök emberektől.Lehet,hogy egyszer ez hozza a vesztem,de érzem,hogy bármennyire is kínoz az,hogy egy bizonyos ember néha tesz olyan dolgokat,ami nekem nagyon nem tetszik,attól én még függök tőle,és nem tudom megmagyarázni,hogy miért.De gondolom sokan vagytok így vele,a barátság az tipikusan ilyen,aztán ha van valami tré csak azért nem vered szájba és csak azért békülsz ki vele,mert függsz tőle.Pl. mert megszoktad a társaságát,a jókedélyűségét,a stílusát,stb.
Aztán ott van a kávéfüggőségem,szétmarja a gyomromat,de azért iszom azt a szart.Két hétig bírtam ki,hogy nem iszok kávét,most megint újraindul a kávémentesség.
Most épp szotyizok.Ha belekezdek a szotyizásba egyszerűen nem tudom abbahagyni,és addig eszem míg el nem fogy.Függőségem még az is,hogy a cérnákon az elkötést vagy a gubancot szeretem birizgálni és sokszor le is szakítom,általában a pólóim bal oldalai járnak így,az a kezem sokszor szabad,a jobbal meg mondjuk az egeret fogom,ha éppen gépezek.Most meg felváltva gépelek és szotyizok a jobbkezemmel.
Függőségemnek tartom a hosszú alvásokat.Képes vagyok 12-13 órát is egyhuzamban lealudni.Sokszor az iskola rovására megy pl. kihagyok 1-2 órát vagy sokat kések,de máshonnan is volt már,hogy emiatt késtem.Persze ami nagyon fontos,arra fel tudok kelni időben. Ahh,és zenefüggő is vagyok.10 perc alatt odaérek az iskolába,de egyszerűen ezalatt a 10 perc alatt is szólnia kell a fülemben a zenének.Ha ideülök a géphez,akkor is zenét hallgatok,most éppen nem,mert blogolás közben elveszi a figyelmem a zene és nem jönnek úgy a gondolatok.Sorozatfüggő is vagyok.Ha elkezdek nézni egy sorozatot én képes vagyok darálni,volt olyan nap,hogy 10 office részt néztem meg egymás után.És mindig kell csinálnom valamit,kissé cselekvésfüggő is vagyok.Ha arról van szó,hogy mondjuk helyettesítő tanár jön be és nem csinálunk semmit és mondjuk padtársam hiányzik,akkor megőrülök,hogy nem tudok csinálni semmit.Olyankor még a zenehallgatás sem segít,mert az is túl unalmas,hogy csak a zenét hallgatom.Ilyenkor beszélgetni a legjobb,beszélgetni egyébként is szeretek.

És most megnéztem még pár sopranos részt csak azért,hogy ne unatkozzak.Egyszerűen utálok unatkozni.Nem tudom azt megcsinálni,hogy hanyattdőlök az ágyon és gondolkozok,ez nekem nem nagyon megy,bár néha azért jól esik.
Rohanó világunkban minden perc számít,erre már rájöttem.Annak egyáltalán nincs értelme,hogy 12-13 órákat alszok...sokkal jobban is beoszthatnám az időmet,mert majd lesznek még olyan évek,amikor azt a +4-5 óra alvást amit most egy hétvégén simán elszundikálok tölthetném értelmesebb dolgokra is.És akkor már teljesen normálisak lesznek a 7-8 órás alvások ébresztés nélkül,vagy amikor örülök,hogy ehetek,mert legalább addig is pihenek.Nagyon nem szeretnék egy ilyen életbe bekerülni,de úgy érzem,a függőségeimet vinni fogom magammal és talán ezek lesznek azok,amik kiszakítanak a szürke hétköznapokból,az élet apró örömei.
Ja,közben rájöttem még egy függőségre.Ezt nagyon nem szeretem kimondani és még talán saját magammal sem értek ebben egyet.Hogy számítógépfüggő vagyok-e? Simán letagadom,még saját magamnak is,mivel cikinek érzem.Nem saját magam miatt,hanem úgy eleve cikinek tartom,ha valaki számítógépfüggő.Persze vannak olyan napok,hogy nem is gépezek,mert itthon se vagyok,egyáltalán nem hiányzik és úgy gondolom,hogy itthon is csak időtöltésre használom.Éppen emiatt nem merek belegondolni sem,hogy mi lenne velem nélküle...meg nem is gép nélkül,úgy eleve net nélkül. Tuti,hogy akkor vennék egy konzolt és csomót játszanék,ha éppen itthon lennék.Az az igazság,hogy az utóbbi időkben a haveroktól igencsak eltávolodtam,én sem kerestem fel őket,ők sem kerestem fel engem,most meg már fura lenne őket felhívni,hogy "Szevasz,nincs kedved egyet dumálni egy sör mellet?".Először azt hittem,hogy azért van,mert másik iskola,meg másik lakóhely(nem nekem,hanem nekik),aztán végülis rájöttem,hogy ennek nem kéne korlátot szabnia,és oda jutottam,hogy szinte már csak a suliban vannak ismerettségeim meg még pár ember aki megmaradt sulin kívül,de úgy gondolom,hogy ennek az az oka,hogy keveset jártam ki.Meg még most is keveset járok ki,és rájöttem,hogy ez nekem nagyon fontos lenne,és az is.Amikor az ember elmegy egyet szórakozni...érted,veszel egy üveg pezsgőt,megiszod a csajokkal,aztán mész táncolni és jól érzed magad...és ez igazából sok embernek bejön,nekem is,csak a folyamatos pénzhiány miatt elfelejtem ezeknek a dolgoknak a nagyszerűségét és olykor már félek is 1-2 invitálástól és mindig valami kifogást keresek.Tény,hogy az utóbbi időkben jobban megbecsülöm a pénzt,nem herdálom el,talán éppen emiatt sem megyek annyit szórakozni,spórolok a pénzzel.Egyik oldalról jó,hiszen megtanulok spórolni,elkölthetem tartósabb és értelmesebb dolgokra,ugyanakkor hiányoznak az élmények.De ha Faragó kihív péntekre,most tuti kimegyek,hiányzik már a jó kis péntek esti lazulás.És higyjétek el,inkább 100 napot eltöltök számítógép nélkül a barátaim és a haverjaim társaságában közmegbecsülés tárgyaként bárhol,mint hogy egyetlen napot itthon számítógéppel,kényelmesen.Társaságfüggő is vagyok,meg hát pénzfüggő is,mint amúgy mindenki.Pénz kell az élethez,de nekem hál'istennek még nem ezzel kell foglalkoznom,hanem azzal,hogy hogyan spórolhatok meg egy kis pénzt,hogy elmenjek hétvégén inni vagy szórakozni valahová,vagy éppen mit vegyek magamnak,stb.

A függőségről még kicsit: úgy 3-4 éve kajak számítógépfüggő voltam.Inkább 3 éve,nem volt még az 4 éve.Nyári program: reggel 8 kelés(ekkor mentek el otthonról szüleim dolgozni),még fel sem ébredtem,sőt még fel sem öltöztem,egy szál boxerben kirohantam a géphez és már kapcsoltam is be,közben készítettem magamnak a kávét.Boxeralsóban,álmosan,beágyazatlanul,éhesen beültem a gép elé és nyomtam.1-kor mindig volt apumnak kajaszünete,akkor mindig hazajött,5 percnyire volt a munkahelye a lakásunktól így 13:05 körül már mindig otthon volt.Én ekkorra szépen kikapcsoltam a gépet,felöltöztem,beágyaztam,stb,és próbáltam valami elfoglaltságot keresni,többnyire tv-ztem,és próbáltam azt a látszatot kelteni,hogy "ma még nem is gépeztem,nézd csak,most is tv-zek".Aztán 2-re mindig ment vissza,amikor elment otthonról már kapcsoltam is be a számítógépet.Szüleim általában 5-re hazaértek,én meg pont 5-kor mentem el otthonról.Mindig 5-re volt megbeszélve a foci,mert hát akkorra már nincs olyan nagy forróság,de még nincs is túl későn,így az 5 óra az szinte már fogalommá vált.(Pl. akikkel akkoriban jártam focizni,azok is mára hol vannak már...nagyrészüket már meg sem ismerem vagy ők nem ismernek meg.Nem azért,mert én ilyen bunkó lennék és úgy teszek,mintha nem ismerném meg,csak sokat változtak,és utána esik le,hogy "baszdmeg,ez meg ez és ez volt").Aztán 9 óra körül mindig hazaértem és 11-ig gépeztem.Szóval,általában 9-10 órát gépeztem egy nap,az nem semmi és a legrosszabb az,hogy honlapokat próbáltam készíteni és toppon voltam hardverügyileg,tudtam,hogy mi jó és mi nem.Nagyjából most is tudom,mivel egy informatika fórumot,az SG fórumot manapság is látogatom,de nem az informatikai részlege miatt,hanem pl. Real Madrid topik,vagy 1-1 sorozat topikja,ilyesmi,ez is időtöltés gyanánt,és elkerülhetetlen,hogy ott is lássam,hogy néha olyanokkal offolnak egyes topikokban,hogy melyik videokártya jó,meg hát látom az aláírásokban a konfigokat,szóval akarva-akaratlanul is zúdul az emberre az információ,néha ez jó is.
Szóval,visszatérve rám: 3 éve talán tényleg függő voltam.Akkor sem mertem ám magamnak bevallani,de már alig vártam a reggeleket,amikor felkelhettem és nyomhattam be a power gombot,és nagyon jól el tudtam tölteni az időt.Ma már mire vágyok? Nyugira,de egyben pezsgésre is.Szép lányokra,jó haverokra,megbízható barátokra,kellemes élményekre,amikből emlékek lesznek,boldogságra,szeretetre,ilyen dolgokra vágyom.És úgy vagyok vele,hogy inkább legyen sok apró örömöm,mint kevés,de hatalmas öröm.

Az én természetem kissé olyan,hogy egyszer tök jól ellenék valami 70-es évekbeli funkyzenével és egy blanttal egy kanapén,máskor meg bezúznám 1-2 ember arcát.Ilyen a természetem,de mindennek van ám oka.Nem vagyok pszichopata,csak sokmindentől függök.És hogy emiatt gyenge lennék? Nem,nem hiszem. Erős vagyok, nagyon erős.

Pofám leszakad gecc. Az milyen barát, aki így szembeköp? Akinek miután kimondod a "barátok vagyunk?" kérdésre a "nem"-et,utána kimutatja foga fehérjét,és csak azért ír dolgokat,hogy keménynek látszódjon. Azt mondja, hogy én vagyok kemény, mióta rapet hallgatok, holott kb. ő küld el az anyámba, persze személyesen nem merné megtenni, mert egy beszari alak. Arra nem képes,hogy józanul bemenjen bárhová szórakozni, mert egyszer űen józanul fél és írtózik az ilyen helyektől (és ezt nem csak én mondom ám).

Kedves Máté: semmi köze a viselkedésemnek a hip hophoz.Semmihez nincs köze,csupán a te tenyérbemászó stílusodnak köszönhetem.Senki - ismétlem SENKI - nem vált ki belőlem ilyen indulatokat.Baszd meg,14 éve ismerlek,és csak emiatt nem hagytalak ott a picsába.Már régen nem kéne veled foglalkoznom. Zelével meg szoktam beszélni a dolgokat,mivel BARÁTOM, és vele meg lehet az ilyeneket beszélni és nem csak bambán les, amikor nem fociról van szó. És nem szoktam ferdíteni, mindig azt mondom, ahogyan megtörtént,és már régen azt mondja,hogy nem kellene veled foglalkoznom,és igaza van,mert mindig ez van. Mindig az van,hogy vita vita hátán, aminek persze az én faszfejségem az oka - szerinted.

Te baszd meg annyira kiüresedett lelkű fasz vagy, hogy ami már bármilyen erkölcsi dologról is szó - legyen szó mondjuk a barátságról,vagy akármi másról - neked az már egyből unalmas,vontatott,erőltetett,és persze én vagyok a fasz,mert nekem még számítanak valamit az ilyen dolgok. Arról nem tehetek,bp így kiszipolyozza az embereket lelkileg,végülis ja,mész az utcán,egy embert sem ismersz,csak szembejövő és melletted elhaladó arctalan robotokat. Éppen emiatt nem zavartattad magad akkor sem,amikor pár száz ember a Batthyány téri metro megállóban átment,ti meg ott ültetek a földön és Jamiroquai számokat próbáltatok részegen énekelni. Persze nekem a világért sem vallottad volna be,hogy "igen,tényleg cinkek voltunk",mert neked a büszkeséged fontosabb, ezért próbáltad ezeket a nevetséges indokokat felhozni, másik megnemnevezettbarátodnak pedig elmondtad,hogy kurvára égtetek ám,csak nekem mondtad az ellenkezőjét. Ez miért van? Ez a kibaszott nagy büszkeség? Mire fel? 16 évesen azt tartod a legfontosabbnak, hogy hétvégenként be tudj baszni, ez igen...

Neked mikor jutna olyan eszedbe, hogy mondjuk épp Hatvanban vagy, de nem hozzám jössz,és megbeszéljük,hogy találkozunk,de én mondom,hogy bocs,lebetegedtem, és aztán mégis eljössz hozzám, sőt még hozol is valamit? Soha. Ilyet nem néznék ki belőled.
Én elmentem hozzád,mert beteg voltál, de egyáltalán nem látszottál betegnek,már megbocsáss...Se egy orrfújás,se köhögés,de még a szemeden se látszott,hogy kicsit is beteg lennél,és arra nem voltál képes,hogy az aranykorsóba legyere vagy valami,pedig az kurva közel van.De nem tudom,vagy nem volt kedved,vagy pedig azt az 1000-2000 ft-ot amit erre kaptál anyudtól inkább eltetted xboxra vagy tudom is én,annyira nem néztél ki szarul,hogy ne gyere,csak szimplán kényelmes voltál (mint mindig) vagy csak nem volt kedved,esetleg a pénz miatt csináltad.

De most biztos a barátaidnak is úgy meséled ezt az egészet,hogy én mekkora fasz meg szarházi vagyok,és amiatt vesztem össze veled,mert nem mondtad biztosra,hogy jössz-e Hatvanba. Nem baszdmeg,nem emiatt.A folyamatos döntésképtelenséged,a tutyimutyiságod meg a tenyérbemászó személyiséged miatt.Tisztelned kellene,mert két évvel idősebb vagyok nálad,te meg egy hálátlan piranha vagy, aki elfelejt rögtön mindent.Egy önző pöcs vagy. És még én vagyok kislányos igen? Én?? Nem én vagyok, aki minden szaron rágódik és nem tud döntést hozni,mert egyszerűen FÉL A KÖVETKEZMÉNYEKTŐL és FÉL A FELELŐSSÉGTŐL. Annyira egy kényes, elkényeztetett világban élsz baszdmeg,anyuci-apuci a segged alá tol mindent. Új telefon kell? Megkapod! XBox360 kell? Megkapod! És ne gyere azzal, hogy a fele saját pénzből volt,mert nem dolgoztál meg érte,azt is szüleidtől kaptad,persze úgy mondod másoknak, hogy vettél egy xboxot,mintha kajak a saját pénzedből nyomnád vagy valami. És amióta az a szájbakúrt konzolod is megvan, nem telik el nap,hogy ne villognál vele egy kis,hogy ne említsd meg. "Itt az új xboxom! kinemszarjale?" És hidd el,eljön még a napja annak,amikor nem fogom az Ábelt bevédeni,és elmondok mindent,hogy vele mikről beszélgettünk meg hogy miket mondott.Egyedül az Ábelt sajnálom,mert ő tényleg jó csávó,a helyedben megbecsülném.

De szerinted a barátság annyiból áll,hogy "aaahhh,elmegyek má' sörözni egyet vele,kicsit dumálunk a fociról,persze az Arsenal lesz a fő téma,mert erről tudok a legtöbbet pofázni,aztán ha meguntuk,akkor hazamegyünk".Nem,ezt bármelyik utolsó csövessel el lehet játszani,ismerőssel is vagy szimpla haverral is,ők erre valók.Egy barát sokkal többet érdemel. Utóbbi időben mi is mit csináltunk? Bejöttél msnre,villogtál kicsit az xbox-szal,fifás eredményekkel,régebben fmmel is,aztán mutattál pár youtube zenét aminek nagy része nem tetszett meg olyan híreket másoltál be,ami engem kurvára hidegen hagyott,mert kb nagyrészéről azt se tudtam ki az,vagy ha tudtam is,akkor se követtem figyelemmel,és kb ennyi. Ha meg találkoztunk,akkor is mi volt a fő cél? Ivás baszd meg.Mint egy alkoholista. Tipikus tini vagy baszd meg. És ki a suttyó baszd meg? Te,te vagy a suttyó,mert te csak akkor mered elmondani a rólam alkotott képedet,amikor már összevesztünk és végérvényesen kimondtam,hogy nem,nem vagyunk barátok. Neked meg bassza a csőrödet,hogy én legalább ki merem mondani amit gondolok, te meg erre sem vagy képes,mert egy köcsög vagy. Amíg érdekeid fűződnek hozzám, addig nem mondod el,most meg hirtelen olyan dolgokat mondasz, amik nem is igazak.

Mondok én neked valamit: vak vagy. Nem gondolkozol,nem látod mi megy a világban,csak azt hajtogatod,amit otthon anyádék meg a suliban a "haverok".Tudod,azok a laza csávók,akiknek szintén nincs önálló gondolatuk. Ők a birkák, ők vannak megfertőzve ezzel az "álliberális" eszmével. Fogalmatok sincs,hogy mi az amit képviseltek. Annyira ki van szipolyozva az agyatok. Elveszik az utolsó önálló gondolatotokat is. Ezt csak azért mondom,mert pont ti mondják ugyanezt a szélsőjobbra,de tudod mit ? Mind a kettőre ugyanúgy igaz,azzal a különbséggel,hogy a liberálisok azt hiszik,hogy ők bizony szabad gondolkodók,senki nem befolyásolja őket,holott de.Kurvára befolyásolnak titeket. Szívjatok zöldet,csak azért mert az menő. Én nem azért szívtam,mert menő,eleinte azért,mert ki akartam próbálni,aztán meg jól esett ellazulni,aztán látok a bajzában 1-2 arcot akik már évek óta masszívan csinálják és nem akarok olyan lenni. De tudod mit? Állj csak be közéjük,legyél te is igazi liberális,szívjad azt a kibaszott zöldet,hogy aztán 5 év múlva anyádék fel se tudjanak majd ismerni a bamba képed miatt. Így van,az meg mégcinkebb,hogy spanod apja fogja szerezni a zöldet,erre meg már nem tudok mit mondani...Aki a gyerekének szerez füvet,az már no comment. Herkát nem akar nektek hozni? Uram isten baszd meg,nőlj már fel. Ne azért legyél liberális,mert zsidő suliba jársz és ilyen rastafacekkel vagy körbevéve,meg ne azért,mert egész bp ebben a népbutító szennyben él és ne azért legyél liberális,mert látod,hogy bp-n ez milyen trendi.De persze Ábel visszamegy Angliába,akkor megint magadra maradsz,nem lesz senki,akivel eljárhatnál sörözni(mert mást úgysem csinálsz a barátaiddal....),majd mehetsz a lazák közé smúzolni a zöldről meg a békéről baszdmeg.Just do it.
Amiért még nem a saját magad irányítása alatt állsz: egyértelműen látszik,hogy nem gondolkozol.Abszolút nem.Olyan vagy,mint egy zombi. És amiért megfelelsz másoknak bp-n,az azért van,mert ők is ilyen zombik.Leülsz a gép vagy az xbox elé,nem gondolkozol,mert ezek pont arra vannak,hogy ne gondolkozzon az ember,hogy kikapcsolódjon és hogy ne azzal törődjön,amivel kéne.De te akkor se gondolkozol,amikor éppen nem csinálsz semmit,max azon jár az agyad,hogy hogyan tudnál valami olyan tevékenységet űzni,ami közben szintén nem tudnál gondolkozni,pl ivás a haverokkal.Anyu úgyis ad 2 rugót,az 4-5 sörre elég,bőven jó.

De én már látom,hogy ezután a bejegyzés elolvasása után (már ha elolvasod) azt mondod,hogy áhhh,ez nem igaz,ebből egy szó sem igaz.Persze,a múltkor is ezt mondtad,holott azok velem történtek meg és baszdmeg letagadod az igazságot,csak azért,hogy bevédd magad,hogy védd a büszkeséged,ami egyébként csak látszólag van meg.Az az igazság,hogy téged tökéletesen leszarnak...vajon miért nem hívtak Dénes Mátéék a Dürerbe? Azt állítottad,hogy meghívtak valami házibuliba,szerintem kurvára nem hívtak téged sehová,mert azt mondtad,hogy miután mégsem jöttél a Dürerbe,utána te elmentél abba a házibuliba.Nos,ezt azért nem hiszem el,mert erről nem meséltél semmit,Ábelnek is csak annyit mondtál,hogy nem volt jó és 1-2 körül már nem lehetett téged elérni,tehát kicsöngött,de nem vetted fel és ez vagy azért van,mert már otthon aludtál,vagy azért van,mert a fejhallgató rajtad volt,miközben xboxoztál és kurvára nem hallottad.Meg hát te amúgy sem szereted a házibulikat,mert benne van a "buli" szó,amit te nem is mondasz ki. Szóval no comment vagy,komolyan. Látnod kéne magad.

És persze biztos most is én vagyok a fasz,hogy ezeket leírom,amiért LEÍROM AZ IGAZSÁGOT,ÉS SZEMBESÍTELEK VELE.Tudod mit? Tisztában vagyok ,hogy nem szép dolog,de leszarom már,nem érdekel. Még annyit sem érdemelnél ezek után,hogy ilyen sokat áldozzak az időmből arra,hogy ezeket leírjam rólad.

Nos? Eddig is barátság volt? Az utóbbi 1 évben nem tudtam már rád barátként tekinteni. Folyamatosan azon vacilláltam,hogy vajon megbízhatnék-e benned.Szilveszterkor is azzal kezdted,hogy negyed órát késtél és 10 perc késés után hívtál fel,hogy lerobbant a busz...ember,akkorra már rég ott kellett volna lenned.Ha előbbi busszal jössz,az nem robban le,ráadásul lehet,hogy időben oda is értél volna? Te meg a pontosság,a megbízhatóság két külön fogalom. Ez még csak a kisebbik hibád,arról meg ne beszéljünk,hogy szilveszterkor mit vágtál le...elmeséltem Ádámnak,hallod,röhögött rajtad teljes erőből,hogy mekkora fasz vagy. Akinek fontosabb az szilveszterkor,hogy egy éjjelnappaliban vegyen valamit olcsón és bebasszon mint hogy egy jót szórakozzon,az nálam erősen no comment...De persze biztos én vagyok a hibás,amiért ott hagytalak.Eleve a Dürer volt megbeszélve,én csak tartottam magam a "tervhez",és inkább szórakozni akartam egy jót,nem kint az utcán csövezni,ahol amúgy is kurva hideg volt.Jól elkúrtad a szilveszteremet.És te baszdmeg,inkább mentél egyedül,és magára hagytad bp-n a barátodat,ez igen,mondhatom. És amiatt lettem lázas is,mert te sosem tudod,hogy mit csinálj,neked az egész életed egy nagy kérdőjel,és egész szilveszter nem állt másból mint hogy mentünk ide-oda.Úgy terveztem,hogy leszállok a vonatról,te már ott vársz(mert ezt így illik),elmegyünk valahova,ergo felszállunk a buszra(tehát kb 2 percig lettem volna hidegen),buszról le,kocsmába be,kicsit betankolni,aztán meg irány a Dürer,és csak arra a pár percre lettem volna a hidegen,amíg nem lettem volna buszon,kocsmában és Dürerben. De persze biztos én vagyok a fasz,amiért nem öltöztem fel rendesen.Ennél nagyobb hidegeket is kibírtam már,csak éppen nem úgy számoltam,hogy fél órákat fogunk sétálni a -12 fokban meg várni negyed órát trolira meg ilyenek.
És most megint azt mondanád: "imádom mikor kelted bennem a bűntudatot".Arra még nem gondoltál,hogy ez nem bűntudatkeltés,csupán tények? Csak annyira sem vagy tökös,hogy bevalld. Ez vagy te baszdmeg,ez. És még mennyi minden mesélnivalóm lenne,porrá tudnálak alázni,ha akarnálak,annyi cinkes dolgot elkövettél már...

Tulajdonképpen ez a legszarabb.Ez,amikor tudod,hogy aludnod kéne,mert reggel 6-kor kelés van,és azt is tudod magadról,hogy még 8-9 óra alvás után is elég nehezen tudsz felébredni.
Én pont ilyen vagyok.Csomószor aludtam már el úgy,hogy felkeltett az óra csörgése (ami egyébként a telefonom,de ha már ennyire beleivódott a vekker a magyar nyelvbe,akkor használjuk ezt,egyébként sokkal feelingesebb lenne vekkerre kelni), ám mégis lenyomtam és visszaaludtam.Olyan is volt már,hogy a telefonom ébresztője kikapcsolt magától.Mert hogy ilyen ez.Legalábbis az én telefonom ébresztője így működik.Kb. fél percig csörög,utána meg elhallgat.Én meg annyira kómás voltam,hogy nem érdekelt,vagyis érdekelt,de úgy voltam vele,hogy hadd szóljon,mindjárt felkelek és leállítom.De mikor elhallgatott,akkor még félálomban voltam és szemem csukva volt,így paff,visszaestem édes álmomba.Végülis nem volt rossz,mert nem mentem be akkor épp suliba és utólag adott igazolást a doki,szóval le volt ám zsírozva minden.
Csak most nem suliról van szó.Pontosítok:nem a jelenlegi sulimról.Most nem a BJG-be megyek,mint mindig,minden hétköznap reggel,általában 8-9 vagy 10 előtt pár perccel.Most az ÁVF-ről,azaz az Általános Vállalkozási Főiskoláról van szó,mert hogy reggel oda megyek nyílt napra és a nyílt nap 8-kor kezdődik.Így sem fogok beérni időre,de az a kis késés nem olyan nagy gond.Egyébként velem jön egy igen jó barátom is,így ő is lógni fog suliból.Ez a nyílt nap annyiból jó,hogy lehet lógni a suliból meg hát mégis csak választani kéne egy jó fősulit és az itt szerzett tudás majd a későbbiekben hasznomra vállhat.Mindenesetre lényeges,hogy olyat tanuljak,ami tényleg érdekel és amit tényleg fogok használni.

Szóval,most az van,hogy 1:08 van,már aludni akartam és már feküdtem az ágyamon a sötétben,amikor konstatáltam,hogy kicsit sem vagyok álmos.A sok koffein miatt van.Ma debobtam 3 kávét,és nem csak a fejemben érzem,hogy tényleg van is hatása,hanem most a gyomromban is,mert szinte szétmarja a gyomrormat a gyomorsav,és ugyan az is közrejátszhat,hogy nem vacsoráztam semmit,csak egy csomag chipset ettem filmezés közben,igazából úgy gondolom,hogy a kávé savassága az,ami most öldösi a gyomromat.De azért fura,mivel ilyen még sosem volt.Vagy legalábbis nem sokszor.Azért is fura,mert az első kávémat délben ittam,amikor felébredtem(igen,nálam ez hétvégenként egy teljesen szokásos kelési időpont),egyet mamámnál úgy 2 körül és egyet 3-4 körül még itthon,mikor hazaértünk.Mondjuk rendes kávét csak mamámnál ittam,a másik kettő az Jackobs 3in1 volt,aminek hatása kb. egyenlő a 0-val.Most pedig nem bírom tovább,kimegyek egy bögre tejért,mert már rendesen fáj,ahogy marja a gyomrom és a torkom is a sav.-----------Visszajöttem,és úgy érzem kicsit sikerült eloltani a tüzet a gyomromban,így már sokkal jobb.

Kicsit fura most,nem csináltam még olyat,hogy egy blogbejegyzésért felkeljek,bekapcsoljam a gépet és írjak.Most úgy éreztem,egyszerűen írni kell.Egyébként szerintem jól döntöttem,most amúgyis mit csinálnék az ágyban? Na jó,itt most tippelgetnétek biztosan, de amúgy jobbára nem csinálnék semmi különöset,feküdnék és várnám,hogy elaludjak,de ez két tényező miatt nem jönne egyhamar el,és ez a két tényező a koffein,a másik meg a gondolkodás. Általában,ha gondolkodok,akkor rákoncentrálok a témára rendesen és olyankor nem tudok elaludni.Persze,ha álmos vagyok és úgy próbálom ezt végbevinni,akkor maximum csak kitolom az elalvásom időpontját egy picivel.És most végre ásítottam egyet,ez jó jel.Közben már 1:19 van,ami azt jelenti,ha most ebben a pillanatban kikapcsolnám a gépet,lefeküdnék és azon nyomban el is aludnék,akkor 4:41 percem lenne aludni.Az persze,hogy lefekszem és egyből elalszom valósággal lehetetlen most ebben az állapotban.Pár perc kellene,de most érzem,hogy kezdek kicsit bekábulni,érzem,hogy kezd rájönni a szememre az álmosság,őszintén szólva örülök neki,remélem a tej is segíteni fog.
Holnap reggel kelés kevés alvásból,"reggeli rutin,ébresztő,kávé",öltözködés,beágyazás,kis evés.fogmosás,pénz eltétele,séró belövése,parfüm,kabát fel aztán irány a 6:55-ös buszhoz.6:40-kor már szeretnék elindulni,hogy ne kelljen annyira sietnem és hogy ne késsek,bár azt hiszem a busz csak 7-kor indul,de 6:55-kor már beérkezik,és ezen a buszon ott lesz spanom is.Jó lesz,buszon lesz kivel dumálni.A buszon meg majd elfogyasztom a hideg energiaitalom ébresztő gyanánt,mert őszintén megmondva 4 órára saccolom majd az alvási időmet,ami fele annak,amennyit kellene aludni.Az előbb Deego nyershúsos száma jutott eszembe,ami úgy kezdődik,hogy "Reggeli rutin,ébresztő,kávé" és ez is járt a fejemben,most pedig Tibbah - Közhely (feat. Rydu) és Rydutól az Ez pont az c. szám.Meghallgatni most nem fogom,mert zenehallgatás közben nem tudok koncentrálni a gondolataimra és akkor ide egy nagy semmi lesz írva sok betűvel. Így is az,de akkor meg mégjobban az lenne. Blogolvasás és írás közben nem tudok zenét hallgatni,illetve fizikailag képes vagyok rá,mert miért ne lennék,csak akkor az nálam nem érdemi blogolvasás-írás,egyszerűen nem tudok ráhangolódni.Ezzel szemben az msnenezés vagy fifázás zenehallgatás nélkül nálam már elképzelhetetlen.A fórumozás is.

Közben azért megemlíteném,hogy igen,most megszegtem az ígéretem,azt ígértem,hogy a legközelebbi blogbejegyzés a barátságról fog szólni. Azért nem lett így, mert a barátságról úgy akartam írni,hogy passzítok hozzá egy számot is,amit egyébként én csináltam volna saját alappal,saját rappel,saját szöveggel,de még a szöveg sincs kész,de még az alap sem,nem hogy a szám, és nem tudom,hogy egyszer meglesz-e,nagyon remélem,én szeretném megcsinálni,és azt sem ígérem,hogy a barátságról szóló bejegyzésben már ott lesz a szám is. De ígérem,akármilyen számot csinálok,azt ide be fogom linkelni a blogra.

Nos,1:32,pörög ám az idő. Ha 3 vagy 4 lenne,már le se feküdnék,mert minek.Amúgy nagyon fura lesz sötétben elindulni itthonról.Igazi téli feeling.Tavaly csak akkor adatott meg a reggeli sötétben elindulás,mikor csütörtökönként spanyol 0.órával kezdtem a napot (utána meg egyből az első óra lyukas volt,az eléggé fain volt...), akkor viszont egyáltalán nem hatott meg a sötét,most viszont meg fog,érzem.Egyrészt,mert az első ilyen alkalom ez a 07/08-as tanév óta(ha emlékezetem nem csal),másrészt meg azért,mert úgysem fogok reggel sötétben elindulni egy idejig,na meg most amúgy sem úgy megyek valahová,hogy "áhh,megint menni kell,de utálom".

Elég sok pénzt fogok ma költeni, szeretném megvenni az ajándékokat a nyíltnap után, aztán még egy pólót is jó lenne magamnak venni meg jó lenne beülni a grafikába sörözni egy kicsit,és ezt meg is fogjuk tenni.Közben eszembejutott,hogy csekkolni kéne,hogy hol vannak ilyen hip hop boltok,ahol tudnék venni jó pólót,habár itt Hatvanban is van egy deszkás bolt,a választék elég szerény,és ha már bépén vagyok,ki kell használni a lehetőségeket.

Közben menetrendeket nézegettem és gondolkoztam,már 1:47 van,lassan tényleg ideje lenne aludni.Az egész bejegyzésem erről szól mondjuk: menni kéne aludni,nem vagyok álmos,de már kezdek.

És mostmár tényleg megiszom a bögre tejet és megyek aludni.Kb. 4 órát fogok tudni aludni,ez is több a semminél. Jó éjt!

Ahogy mondtam,még éreztem,hogy nem írtam le mindent.Igazából nem is lehet mindent leírni.Nem hogy egyszerre,még több részletben sem.Ha egy író most nekifogna,írna erről a korosztályról egy 1000 oldalas könyvet,akkor sem tudna leírni mindent.Mint ahogy minden másról sem.Így hát ez sem lesz lezáró bejegyzés,ha annak szánom is nem fogok tudni mindent leírni,és nem is akarok.

Fiatalság,bolondság.Az.Meg szánalmas is.Persze itt megint el kell mondanom,hogy kinek nem inge...de annyi hülye kis picsa van,nem értem,hogy mi a faszért kell magukat produkálniuk.Elég sok példát tudok felhozni eme korosztályból arra,akik nem produkálják magukat és lányok,és még csinosak is.Tudom,a fiúk is szokták magukat produkálni,még most is produkálja magát az egyik osztálytársam...Ő egy olyan személyiség,hogy mindig a társaság középpontjában kell lennie.Egyszerűen nem tudja megállni,hogy ne figyeljenek rá és szépen elsikkadjon a többiek között.Olyan ez neki,mint valami függőség.Ha egy héten át kussban ülne a helyén és nem csinálna semmi extrát,akkor lerontaná ezt a bohóc "imidzsét". Mert hogy mindenki bohókásnak,viccesnek és pimasznak ismerte meg.Az osztály egyik legviccesebb - ha nem a legviccesebb - alakja.Ő még most sem nőtt ki ebből,pedig ha ránéz bárki is,egy kész férfit lát maga előtt némi feltűnési viszketegséggel,de ez nem csak simán feltűnési viszketegség,mert nem csak kitűnni akar,hanem produkálja is magát.Hogy lássák,hogy ő ott van.Engem nem zavar,csak szánalmas.És ezen el is mosolyodtam.Az iskola egyik legismertebb arcára mondtam most rá,hogy szánalmas.Pedig amit csinál helyenként,az nagyon az.És ilyenkor mennek össze előttem a legnagyobb emberek is borsónyi nagyságúra.A többiek előtt meg bálvány,és ilyenkor kissé fölényben érzem magam,mert ez nekem kb. olyan ,mintha én kerekednék fölé.Nem tudom miért,de szeretek uralkodni az embereken.Most viszont semmi ilyesmiről nincs szó,nyilván csak deja vu,vagy valami hasonló.

Szóval elég benézni egy 9-10-es osztályba,az emberek iszonyúan produkálják magukat és azt hiszik,hogy jófejek.A lányoknak meg még be is jön.A lányok meg azt hiszik,hogy az jön be a fiúknak,ha produkálják magukat.Mondjuk a hasonló szellemi szinten lévőknek még lehet,hogy be is jön eme színészkedés.

De nem csak erre a korosztályra jellemző sajnos...most be kell vallanom,a 14-15-16 évesekről szerettem volna még írni,de ez kimeríthetetlen téma,és most nem jut eszembe semmi.Nem jut eszembe az,hogy csomóan pattanással teli arccal mennek be suliba meg az sem jut eszembe,hogy ilyenkor próbálnak a legjobban hasonlítani a felnőttekre,ami jobbára nem jön össze,ezért egy vicces próbálkozásra sikerül csak a dolog.

Hát,most jöjjön a színészkedés.Ennek egyébként külön bejegyzést szántam volna,de most akkor jöjjön ez.Azért vettem elő,mert ezt látom mindenütt.Iskolában,más haverok haverjai közt vagy csak úgy az utcán egy csoportosulásban.Ezt látom munkahelyeken is és éttermekben.Az egész világ egy kibaszott nagy színházra épül,az emberek pedig benne a színészek.Minél jobb színész valaki,annál feljebb tör a ranglétrán. Van aki át akarja baszni a színház igazgatót,van aki inkább jóban lesz vele és így jut feljebb és így lesz jobb színész és így lesz sikeresebb.Az 21.századi emberi viselkedés a világ legjobb és legnagyobb színészete.Amit mi a filmekben vagy színházakban látunk,az színház a színházban.De komolyan...aki szokott különböző szituációkban beszélni ugyanazokkal az emberekkel,azok rájönnek,hogy teljesen más emberek az iskolában,meg más emberek a magánéletben.Az meg méggázabb,ha nem csak úgy a magánéletben is teljesen más,hanem veled is máshogy viselkedik,meg másokkal is.
Vegyünk egy kitalált karaktert.A cím miatt legyen az most egy 15 éves übermájer csávó 6 kg hajzselével és a kamucuccaival amit próbál eredetinek beállítani.
Hősünk reggel felkel,iszik egy bögre kakaót,eszik egy szendvicset amit anyukája csinál,szarik egy jót,esetleg letusol,ha van ideje vagy ha van annyira igényes,hogy letusol mielőtt suliba megy,főleg szarás után.Szépen felöltözik,persze alaposan kiválogatja a ruháját,mégsem kéne azért valami gáz cuccban menni suliba,azt hiszi rappartyba készül vagy éppen discoba,csak azért,hogy az osztálytársai ne szólják le a cuccát és azért is,hogy ezzel inponáljon a lányoknak.Szóval,felöltözik ez az überfasza srác,szépen megmossa a fogát,előveszi a zselézhordót amit rendesen megcsapol és 20 percig állítgatja a haját(persze így is úgy néz ki,mint egy bohóc,de azt hiszi,hogy tök menő a sérója),aztán menő-manó elindul suliba.Beér az iskolába,felveszi a menőálarcot és megjelenik az arcán a kaján vigyor meg a macsónézés,persze ez nem macsónézés,hanem ilyen sunyi tekintet,aki inkább elbújna a világ elől szégyenében,mert legbelül azért csak érzi,hogy semmire nem jó...már ha van lelkiismerete.A tanároknak "csók tanárnő!"-vel köszön,mert így szintén menőgyerek,beérvén a terembe pedig nagy ricsajjal köszönget mindenkinek,hogy felfigyeljenek rá.Egyből megkérdezném: hová lett az a csendes gyerek aki reggel még a kakaóját szürcsölte?
Nos,ledobja méregdrága táskáját(nem,még csak véletlenül sem teszi le,mert ezzel is feltűnést kelt,de azért leszarja,hogy így könnyen összekoszolódik meg ki is szakadhat,ennyi a csepp agyáig már nem jut el) előveszi a telefonját,hogy kamura megnézhesse,hogy mennyi az idő,pedig csak arról van szó,hogy lássa már megint mindenki,hogy milyen jó telcsije van.Pedig tudja jól,hogy a tábla fölött ott van a falióra,ráadásul az még csengőhöz is van igazítva,nem baj.Aztán kimegy a folyosóra,megnézni mi a pálya,hátha találkozik 1-2 ismerőssel vagy valami,esetleg visszamegy az osztályba,meglát egy szituációt,megpróbál azonosulni,jópofizni,bevágódni,poénkodni,gúnyolódni,ilyenek.Pedig ő nem ilyen.Senki nem tudja milyen igazából,még ő maga sem.Nem tudja senki eldönteni,hogy otthon színészkedik-e vagy a suliban.Vagy mindkét helyen? Mivel otthon be van szarva a szüleitől,szót fogad,esetleg néha visszaszájal,aztán rendesen leoltják,aztán max dünnyög magában.Mert hát ő nem értik meg a szülei...
Nos,becsöngetnek,mindenki lassan elfoglalja helyét,ő még azért kimegy a teremből,hogy a tanárral együtt jöjjön be.Órán persze levelezik,dumál,papírrepülőt dobál,kamura sms-ezik vagy hallgatja az mp3 lejátszóját,mert őt kurvára nem érdekli az óra.De persze ez is csak színjáték.Színééész...az élete filmjét forgatja éppen.Ha már vége van ennek a förtelemnek,nem csak hogy kicsöngettek,nem-nem,a 6.óráról csöngettek ki,és ő elsőként pattan fel és se szó se beszéd,megy is haza.Otthon megint előveszi a színészi képességeit és vagy játsza a jó,szófogadó diákot,vagy pedig játsza a keménygyereket,aki dacból nem csinálja meg a házit,mert nem érdekli.Aztán leoltják,és végül megcsinálja.Utána találkozik a haverjaival és négyen vesznek egy doboz cigarettát,és ők gecikemények,hogy cigiznek.Persze ezt is csak valami nagyon eldugott kevés forgalommal bíró non-stopban adták ki,a lényeg,hogy van valami cigijük.A délutáni program,hogy ők azt elszívják négyen,majdnem mindenkinek 5 szál jut ha belegondolunk! Ja,és persze közben dumálnak mindenféléről,de ott egymás közt is játszák egymásnak a vagányt.Na jó,ez a cigis dolog inkább még a 13-14 évesekre jellemző,és hihetetlen,hogy már ilyen idős korban elkezdenek cigizni...Na mindegy,a 15 évesekre is még bőven jellemző néha.
Aztán ha elfogyott a cigi,akkor gyorsan rágó kell,meg ne érezzék már otthon,és ez milyen veszélyes,húú,meg ne érezzék...még spray is van bekészítve,hogy a füstöt ne érezzék rajtuk.Hazamennek,és megint jön a jókisfiú alakítás...mindenhol máshol meg a menősrác szerep,de hogy igazából milyen? Azt senki nem tudja,mert mindig valahol ő akar lenni a legnagyobb király és ezért nem saját magát adja,mert az igazi énjével egy nagy büdös nulla lenne.Így meg mégnagyobb nulla,persze ő ezt nem veszi észre.

De ragadjunk ki példát az én osztályomból is: ismerek olyat,aki produkálja magát meg játsza a sértődöttet,igazából meg kemény,mint a szikla és tud komoly is lenni,persze ha egyes emberekkel van,akkor panaszkodik. Amúgy iskolában szinte senki nem hozza a komoly énjét.Még én sem,de rám az a jellemző,hogy komoly,csak nagyon ritkán vagyok.Elismerem,én is színész vagyok.Nem vagyok valami nagy színész,az egész csak annyi,hogy komoly dolgokról nem nagyon tudok beszélni iskolában és nem vagyok komoly.Bár szerintem nem is áll jól annyira nekem.Ha ezt,amit leírtam,levágnám suliban,kicsit lesnének,egyrészt azért,mert nem odaillő,másrészt meg nem vagyok ott ilyen soha.Amúgy szarna mindenki ott az ilyen filozofálgatásra egy-két ember kivételével.
De csak szigorúan az iskolában,hisz ott színészkednek,más szerepet vesznek fel,magánemberként meg már lehet,hogy szívesen meghallgatnák.

Azon gondolkoztam most éppen,hogy a családban a szülők nem színészkednek-e...nem tudom,néha biztosan,de nem voltam még szülő.Vagy hogy szerelemben,barátságban...szerintem ott is néha,viszont az már gáz.A szerelem és a barátság talán az egyetlen,ahol nem kell színészkedni.Mivel a barátok és a szerelmed azok,akiket te választasz meg.Velük azért vagy,mert velük akarsz lenni,és nekik nem kell bizonyítani,és ebből jön majd a következő blogbejegyzésem,ami már tudom,hogy a barátságról fog szólni.Kicsit azért érlelem magamban a gondolatokat,erről már nagyon régóta szeretnék írni,lassan itt az ideje.

A Titokról még annyit kéne írnom utószóként,hogy van,hogy az ember segíteni akar a másikon,viszont az a negatív ködfelhő, ami miatt annyira "reálisan" gondolkozik,hogy ha az ember belegondol,akkor nem tudja eldönteni,hogy a szánalmasságon most sírjon-e vagy nevessen.
Akik kicsit is bele mertek gondolni nagy dolgokba,esetleg még a hogyanba is(bár azt tudjuk,hogy a hogyan sosem érdekes,mindig a cél a lényeg) ,azok nem mondanak olyanokat,hogy "nincs pénzem,nem tudom megvenni" meg hogy "jajj,de szegény vagyok" és a többi és a többi...meg főleg jellemző még a "nem tudom megcsinálni" című fejezet.Ismerős mi? Na mindegy,szóval van,hogy egy jobb helyzetben lévő ember segíteni akar a másikon.Sőt,még olyan is van,hogy egy valójában rosszabb helyzetben lévő ember akar segíteni egy nem annyira rossz helyzetben lévőnek,aki viszont azt hiszi,hogy rosszabb helyzetben van.Haha,bogozzátok ki,nem nehéz.Szóval,aki nem önző és nem csak magára gondol,azzal előfordul.Stim? Na,olyan is előfordul az emberekkel,hogy azt kapják válaszul: "Hagyjál,úgysem tudsz segíteni."Aztán meg ugye jön a kérdés,hogy de miért nem,és akkor vagy kapásból rávágják,hogy "hosszú" (ami szerintem azt jelenti,hogy vagy nem akar róla beszélni azért,mert nincs is miről,vagy pedig nem akar beszélni róla,mert tényleg hosszú lenne,és elmondani sincs nagyon kedve),vagy elmondják mi a helyzet,és mikor jönnek az ötletekkel az emberek,és megy a vita,hogy "de,igen is meg tudod csinálni ezért és ezért",akkor mindig megkapja a segíteni kész ember,hogy ő azt nem érti,hogy nem érti meg őt sem meg az egész helyzetet és hogy nem tud segíteni.

És itt jönnek képbe a 15-16 évesek.Komolyan mondom,talán a legrosszabb korosztály.Még vegyük bele a 14-et is.
Hogy miért mondom ezt? Nap mint nap látom,a termünk 2 m-re helyezkedik el egy 15-16 éveseket tömörítő teremtől,10. nemtudommilyenbetű az osztály.Mindegy,az a lényeg,hogy tizedikesek.
Mielőtt még kifejteném a véleményemet erről a korosztályról,elmondanék pár dolgot.Például azt,hogy én is voltam 15-16 éves és hogy biztosan volt olyan,hogy keménynek akartam látszani,de ha egy idősebb rám nézett volna csak kiröhögött volna,mert látta volna rajtam a szánalmat és az erőlködést.Nem tudom,nem mondanám magam felvágós gyereknek meg ilyen magamutogató menő pöcsnek,egyáltalán nem,de biztos volt nekem is 1-2 momentumom,mindenkinek van,ezt bizton állíthatjuk.
A másik mielőtt még elkezdenék itt okfejteni,hogy a tanárok mondják azt,hogy a 9-esek még a kis megszeppent ártatlan bárányok...év végére azért persze kezdenek keményedni,mert szokják a mélyvizet és látják azt is,ahogyan úszkálnak benne az idősebbek.Főleg a 10-es suttyóktól tanulnak a legtöbbet,elég rossz példa.
Szóval,belőlük lesznek a 10-esek,és amit 9-ben kihagytak,azt gyorsan kell pótolni 10-ben.Azt hiszik magukról,hogy mivel már egy éve oda járnak,és mivel már van náluk kisebb is,ezért mostmár ők menők.Kisebbségi komplexumuk van,vagy inkább volt,és ilyenkor elkanászodnak,mert örülnek.Meg hát vagányak.Valljuk be,elég ijesztő tud lenni egy 15 éves kis suttyó kapucni alól való pillantása...vágod,ahogy mér fel téged,szinte a lábam is megremeg,annyira félek tőle.Az ilyen telefonhangszórónzenéthallgatós köcsögnek szeretek a legjobban beszólni,mert visszaszólni úgysem mer.
Aztán vannak a 11-esek,ők már nem csak menőzni próbálnak,hanem néha már menők is.Ilyenkor már kezdenek azért a hormonok beindulni rendesen,meg itt legalább már humoros dolgokat is csinálnak az emberek,nem csak szánalmasakat.És itt már kezdenek komolyodni az emberek.
A 12. év meg agyrém.Más iskolákban lehet,hogy uralkodnak a 12-esek,de nálunk nem.Mi csak úgy vagyunk.Max. annyiban térünk el a kicsiktől,hogy nem csókolommal köszönünk büfésgabinak és büfészolinak,hanem helloval és a fél iskolával pacsizunk,mert hát mindenkit ismerünk.Már csak az amerikai focis gimnáziumi egyenkabát hiányzik rólunk,tudjátok,aminek a karjai mindig fehérek és kurva jól néznek ki és a hátukon mindig valami nagy betű(általában a suli kezdőbetűje) vagy egy logo van.
Szóval,12-ben az emberek már komolyak és a továbbtanulásra koncentrálnak.Ezt a tanárok mondják.Szóval ők is hasonlóan vélelednek,mint én.És akkor most jöjjön az ominózus korosztály:

Mindenhol ezt látom: tömegközlekedési eszközökön,utcákon,iskolában,tv-ben,sőt,még a fórumon is kiszúrom a korosztály képviselőit.Ezt a korosztályt pont azért emelném ki,mert egy 16 éves gyerek már nem annyira gyerek...tudjuk,hogy 14-18 évig már nem gyerek,hanem kiskorú,de ennek is pont a közepén jár,tehát már majdnem felnőtt,azt is mondhatnánk.A hangsúly a majdnemen van! Én a 18-at most töltöttem október végén,de még én sem érzem magam felnőttnek,tisztára meg van szokva az a gondolat,hogy iskolába járok,szüleim eltartanak,velük élek,stb.És emiatt érzem magam még gyereknek.Törvényesen már felnőttnek számítok,de még nem felnőtt a gondolkodásom,magyarán agyilag nem nőttem még fel...de mondjatok nekem egy 18 évest,de mondhattok 19-20 évest is,aki tényleg felnőttként gondolkozik és él! Nem sokat tudtok mondani,szóval teljesen normális dologról van szó.Még szoknom kell a gondolatot,hogy felnőtt vagyok,ennyi az egész.
De ezek a 15-16 éves suttyók azt hiszik magukról,hogy felnőttek...Hadd mondjak már pár példát:16 évesen ha valaki discoba jár,az szerintem tök korrekt dolog,már egyáltalán nem fiatal az ember hozzá(mondjuk a legtöbb discoba csak 18 éven felüliek mehetnének...),de hogy mattrészegen hazaállít? Jó,15-16 éves korában az ember már iszogat néha sutyiban,mert az jó,de azért fullrészegen hazaállítani...És a legcinkesebb az benne,hogy másnap még a suliban menőzik is vele,hogy a szülei hogy lebaszták meg a szobáját hogy teliokádta.Aztán lehet,hogy megivott két jagert meg egy sört,és ennyitől hányt be.

Aztán mit látok még: ezt mondjuk nem láttam,de miért hazudna az illető,aki mondta nekem...szóval a srác szünetben odamegy a dohányzó társasághoz,ami elég vegyes,van benne 10-es,12-es is.Na szóval menő manó odamegy,hogy adjanak már neki egy szál cigit,mert az neki mennyire kell.Beleszív egyet,köhög,szív,köhög,szív,köhög.Hát aki cigarettától köhög,annak nincs megszokva a cigaretta,ezért nem is lehet még függő,sőt a szervezete ilyenkor még elég rosszul viseli.De őneki kell,hát hadd lássák már,hogy ő is ott dohányzik...Persze a suttyó tekintet itt is befigyel,mert hát "mé' ne?!".Ugyanez a srác minden szünetben úgy jön ki a teremből,hogy kezében a telefon és szól a techno.Most nem akarok belemenni nagyon részletesen,de egy technozene szerintem úgy élvezhető,ha : 1.discoban táncolsz rá 2.ha tényleg szereted,akkor meg otthon is jó kis hangcuccal vagy pedig jóminőségű fejhallgatóval.De ez a telóhangszórós dolog...szóval miközben megy,vagy lóbálja a kezében,ergo semmit nem hall belőle,csak kb a fél folyosó,vagy a zsebébe teszi és úgy szintén nem hallja,csak hát mások hallják,hogy ő jön,itt van,és ilyen zenét hallgat.Mert menő.Ugyanez a gyerek nem öltözött át ünneplőbe október 23-ra és az ünnepség alatt megpróbált eldobni egy összegyűrt szalvétát,az igazgatóhelyettes kiszúrta, a gyerek meg még poénkodott is,hogy "jajj,tanárnő kiszúrta",azt hitte,hogy menő.Annyira lerí ezekről az emberekről,hogy semmi elv,erkölcsösség,nulla érzelmi- és értelmivilág,kiüresedett emberek.Ők azok,akik divatból kezdenek el cigizni,divatból kezdenek el inni,divatból járnak discoba,divatból áll az isten fasza is náluk,hogy divatosak legyenek,és divatból megbasznák a saját anyjukat is,ha azt mondanák nekik,hogy az divatos,meg az menő.
Ők azok,akik ilyenkor játszák a rosszfiút.De amúgy kicsit érthető,még bőven benne vannak a kamaszkorban.Még én is szinte,habár már a végén járok,vagy talán már ki is léptem belőle,csak még nem tudom.Szóval,oda akartam kilyukadni,hogy szerintük őket nem érti meg senki.A világ nem érti meg őket. Mert hogy nem érti meg őket a szülő,nem érti meg őket a tanár,nem érti meg őket a rendőr,nem érti meg őket a bolti eladó vagy a takarítónéni,aki rájukszól,hogy ne szemeteljenek.Senki nem érti meg őket,csak azok,akiket szintén nem értenek meg és hasonló korosztályúak.Amikor ezeket a sorokat írom,mindig 1-2 konkrét srácra gondolok a suliból,mert ők annyira tipikus példái ezeknek a kölyköknek,hogy ahh...

Mielőtt valaki azt mondaná,hogy általánosítok,most bedobom azt a mondatot,amibe nem tud senki belekötni: amiről beszélek,az nem mindekire vonatkozik,akinek nem inge,ne vegye magára,szól a mondás.Csak hát úgy látom,hogy ez a jellemző.Több van ilyenből,mint a "normálisakból",akik nem kezdenek el cigizni,csak azért,mert menő,nem isznak,ha nem esik jól,nem mennek el discoba,csak azért,hogy elmondhassák,hogy ott voltak.Ebben a korosztályban is már van sok érett gyerek.Szellemileg értem most ezt az érettséget,az azért kicsivel fontosabb,mint a fizikai érettség...szóval,közülük is lehet,hogy akad olyan,aki tényekkel meg tudja cáfolni a mondandómat és olyat szólna,amire kb. reagálni sem tudnék.Biztos vannak ilyenek,csak elég kevesen.

Összegezve: nem használják ezek a kölykök az eszüket.Csak a trend után vágtatnak,de úgy,hogy még a nyeregből is kiállnak,mert azt hiszik,hogy akkor majd gyorsabban üget a ló.Aztán a ló majd elfárad annyira,hogy sérülést szenved,esetleg túlhajtja magát,belehal,nem tudni.Mindenesetre jobban megéri egyenletes tempóban vágtatni nem kiállva a nyeregből,kényelmesen élvezni az életet,mint hogy pisztolydurrogtatások közepette,lóháton nyeregből kiállva,óbégatva azt sem tudva,merre menvén...

Érzem,hogy lesz még vol2. mert nem írtam ám le mindent közel sem... ilyen ez,mindig elfelejtek dolgokat.

Pont ma tanultuk töriből Hitler külpolitikáját.
Aki tanulta valaha vagy van némi fogalma róla, annak nem kell magyarázkodnom, de azért leírom. Hitler a totális diktatúra kiépítése után elhatározta,hogy megszegi a Versailles-i békét azzal,hogy bevonul a Rajna-vidékre,ami ugye fegyvermentes övezet volt,de az antant országok nem foglalkoztak vele,mivel nem akartak kötekedni.
Aztán ugyanígy sorra megszegte a békét,de az antant országok inkább lenyelték a sorozatos békemegszegéseket(itt már nem csak német vidékekről volt szó,hanem országokról,pl Ausztria,Csehszlovákia és később Lengyelország), csak nem akartak balhét,nem szerették volna,hogy háború legyen.
Aztán amikor már Lengyelországba vonult be Hitler,akkor tudták meg az antant országok,hogy hibát követtek el azzal,hogy lenyelték Hitler akcióit,úgy gondolták,hogy valahol csak megáll, de ő nem akart.És ami utána következett,azt már tudjuk.

Akinek szól eme hasonlat,remélem vágja hogy értem ezt.

Benne és Hitlerben annyi a különbség,hogy Hitler tudatosan csinálta a dolgokat és érvelt,míg a másikról nem tudom,hogy tudatosan csinálta-e.Remélem nem.Mindenesetre Hitler nem kereste a kifogásokat, ő legyártotta a saját elméleteit és ezek szerint élt.Igen,mivel ő diktátor volt,és ezt "megtehette"...

Megint írok bemelegítést,mivel így tudok csak igazán "jól" írni,de nem teszem meg egy külön bejegyzésben.

Szóval,nagyon rég írtam már (na jó,olyan régen nem),de mindig késztetést éreztem az írásra,csak éppen pont nem akkor,mikor a gép előtt ültem.Ilyenkor mindig más tereli el a figyelmem, azonban osztálytársam most szólt,hogy épp blogol miközben beszélünk msnen,és ez mint egy jelzés nekem szólt.Nem akart ő ezzel semmit mondani azon kívül, hogy blogol és pont arról ír,amiről nekem is mesél msnen, de nekem jelzés volt,hogy "Irány blogolni! Kicsiny olvasótáborodat is el akarod veszteni?" Na jó,a második mondatra nem is gondoltam,de tegnap ahogy néztem a statisztikát,volt olyan nap,hogy 0 látogató,0 feed,ehh,kicsit ciki,na mindegy.

Szóval mindig is hajt a vágy és újabb témák jutnak eszembe amikről majd szeretnék írni.Ilyen a Titok is,és mivel most aktuális,mert erről beszéltem valakinek a napokban,ezért szeretném ezt leírni,megismertetni,tisztázni veletek.

Erről a dologról először egyik barátomtól hallottam.Msnen nagyon lelkesen mesélte,hogy mennyire működik a dolog.Persze előtte még a könyvet is megmutatta,és mondta,hogy elolvasta.Szóval,nagyon lázba jött,mert ami a könyvben le van írva - szerencsére - elhitte.Aztán pedig a saját bőrén is tapasztalta,hogy mennyire működik is a dolog.

Szóval,a Titok: egy törvényen (ismétlem: TÖRVÉNYEN) alapszik,azaz nem feltevéseken,hitben vagy bármi máson alapszik.Rendes fizikai magyarázata van a dolognak,csak én ezt nem tudom olyan jól átadni,de azért megpróbálom.
A gondolatainknak frekvenciája van,és minden tárgynak vagy történésnek is ugyanígy van frekvenciája.Ha gondolunk valamire,akkor egy bizonyos frekvenciájú gondolatot küldünk az Univerzum felé(ajjjajjjj,itt már páran mondanák,hogy "na jóó,helyben vagyunk,megint egy újabb baromság,amivel meg akarják etetni a népet"),az pedig "meghallgatja" és segít neked a vonzásban.Magyarán a mágnes te vagy,csak ő az aki közelebb teszi hozzád a dolgokat,hogy tényleg magadhoz tudd vonzani,utána pedig már csak annyi a dolgod,hogy tudd is elfogadni.

Éééés most három napra rá újra folytatom.Ennyire félbemaradt és ennyire nem vitt rá semmi,hogy írjam.Na most eldöntöttem,hogy akkor befejezem.

Szóval az Univerzum hallja a gondolataidat.A gondolataidat,nem pedig mondatokat hall,hanem azokat hallja,amikre gondolsz.Nagyon tárgyilagos,vagy hogy is mondjam.De azért jó arc,csak sokan félreértik.Vegyünk egy példát:ha azt mondjuk,hogy "jajj,bár csak ne lennék ilyen szegény",akkor a szegénységre gondolunk,ergo szegénységet vonzunk be.Viszont azt nem értettem sosem,hogy ha valaki azt mondja,hogy "bárcsak több pénzem lenne..." akkor azzal miért nem pénzt vonz.Talán mert mást gondol,mint amit mond? Szerintem ebben van a megoldás. Ha gondolunk egy lányra sokat,az még nem azt jelenti,hogy meg is kapjuk,max. azt jelenti,hogy látjuk minden nap.Vagy ha gondolunk egy telefonra,akkor az van,hogy mondjuk másnap pont egy olyan telefont fog mutatni nekünk valaki,hogy "idefigyelj,új telóm van,ezt kapd ki!",és előveszi a zsebéből azt a telefont,amire te gondoltál.Micsoda véletlenek mi? Nem véletlenek.Csomószor előfordult már szerintem veletek is.Gondoljatok csak bele.Ugye-ugye? Anélkül,hogy láttál volna egyetlen egy műsorújságot,vagy a neten láttál volna bármi port.hu-s dolgot,esetleg egy ajánlót a tv-ben,kapcsolgatod a tv-t és pont az a film megy,amire tegnap gondoltál.Pedig senki nem mondta neked,hogy nyomni fogják a tv-ben,sehol nem láttad,olvastad,semmi.Mégis rágondoltál.Gondolhatod,hogy micsoda mázli,hogy pont rágondoltál...vagy hogy épp kapcsolgattad a tv-t.Nem mázli,így megy ez.Persze lehet itt gyártani az ellenpéldákat,de nincs értelme,mert lehet szarul bevonzani meg jól bevonzani.Ha valaki szarul vonz be,akkor pont azt kapja,amit nem akar(magyarán mindig arra gondol amit épp nem akar) vagy jobb esetben nem lesz semmi,viszont akkor meg ez lehet jó bevonzás is,mert sokan azt vonzzák be,hogy ne legyen semmi,azaz legyen semmi.Habár ha már egy dolgozatra gondol valaki,akkor már a kérés elküldve,viszont a pozitív gondolatokkal felül lehet írni,mert azok erősebbek.Jelen esetben pedig a semmi pozitív.Én például sosem gondolok ilyenekre,hogy dolgozat,nem töröm magam,és mikor ez van,akkor valahogy mindig elmarad a dolgozat,elfelejti a tanár vagy éppen én nem megyek iskolába.Erre is lehet mondani,hogy "de hát tudatosan nem mentél iskolába,így könnyű",de ha belegondolsz,akkor a végeredmény az,hogy nem volt semmi.

Ez ugyanolyan,mint mikor egy gyerek elolvassa a Titkot és beszámol róla a szüleinek.A szülők meg úgy vannak vele,hogy jól van,hadd higyjen benne,legalább jót tesz az önbizalmának.És amikor kér valamit karácsonyra,akkor csak azért is megveszik neki,hogy erősítsék az öntudatában,hogy a Titok működik.De a kedves szülők bizonyára nem gondolják,hogy végülis a gyerek teremtett.Ezt a folyamatot így hívják.Amikor a vonzásból valóság válik,az a teremtés.És a gyerek teremtett.A szülők meg megerősítették a gyereket a hitében,a gyerek meg már biztos benne,hogy ez működik.Mindenki gondolkozzon el egy pillanatra: hány olyan dolog van az életben,amit igazán akart mindenki,de tényleg,törekedett érte és tökre nem volt pesszimista az ügyben,és nagyon hitt benne,és nem jött össze mégsem? A válasz: egy sem.Ha valaki nagyon akar valamit,akkor megkapja.

Hihetetlen lehet most ezt így elképzelni,mert ahogyan a könyv is,így sokan a pénzre gondolnak.Arra gondolnak,hogy mennyire lenne jó sok pénzt keresni,és rengetegen olyanokat képzelnek be,hogy a bazi nagy házukból kimennek reggelenként és csobbannak egyet a medencéjükben.Elárulom,hogy aki szegényként nagyon magabiztos volt és valaha mert nagyot álmodni,az ma valószínüleg milliomos.A legtöbb gazdag ember meg tudja mondani,hogy csak hinnie kellett benne,hogy egyszer gazdag lesz ,és meg is kapta a gazdagságot.Történt valami olyasmi véletlenül? Vagy véletlenül jókor volt jó helyen? Nem véletlenül! Az a közmondás sem véletlenül jött létre,hogy "Mindenki a maga szerencséjének kovácsa." Persze ezt egy kisember máshogyan értelmezi.

Bárhol a világon az oktatás erre épül,persze ez már egy másik könyv,a címe Cashflow.Alkalmazottakat nevel.Nem vállalkozókat,cégtulajdonosokat és befefektetőket...az egész arra megy ki,hogy vagy legyen szakmád,vagy legyen szakképesítésed,vagy legyen érettségid,utána meg diplomád,de akárhogy is nézed,ezekkel alkalmazottnak tudsz elmenni,hisz ezért tanítanak,hogy ezt neveljenek belőled.És már egészen ovitól az egyetemig azt sulykolják beléd a szüleid és az iskola is,hogy ne akarjál te milliomos lenni,inkább tanulj és lesz egy jól kereső állásod.Havi 200 lepedő...ha igazából belegondolunk,kurva kevés.5-6x-osát kéne keresnünk.A vicc az,hogy a tanárok sem vágják ezt a nagy átbaszást,mert ők is át lettek baszva végülis,nem véletlenül csak tanítják azt,amihez nem értenek,de foglalkoztatja őket.

Nos,rengeteg híres felfedező,tudós és uralkodó volt a Titok birtokában.Ismerték,és tudták használni,de mindig elrejtették a nép elől,hisz ha ismerték volna a Titkot,akkor ki épített volna piramist? Kik gályáztak volna a hajókon? Kik mentek volna harcolni? Egyáltalán ki dolgozott volna? Na épp ezért tartották titokban. Aztán most pár okos ember összeült,elkezdett kutatni,és megírták ezt a könyvet.Pontosabban Rhona Byrne írta több sikeres ember segítségével,akik használják a titkot manapság is.
Mindenesetre az a pár ezer év tudattalanság annyira rányomta a bélyeget az emberek felfogására,hogy az emberek génjében van az ilyesmi dolgok csípőből való elutasítása.Én komolyan arra gondoltam legelőször,hogy átbaszás,és azért van,hogy ebből is pénzt lásson az író.És ezzel végülis igazolja magát,hisz a könyben leírja,hogy mondjuk pénzt vonz és ezzel a könyvvel pénzt is csinál.De aztán rájöttem,hogy MINDEN kultúrában,vegyünk bármilyen kultúrát ott van a vallás.Vagy totemeknek imádkoznak,vagy egy istennek,vagy több istennek,és minden kultúrában hívhatják másképp az istent,akkor is egy feljebbvalónak imádkoznak.Csak hogy szerintem ez a feljebbvaló az Univerzum,és azzal,ha imádkoznak az emberek,nem érnek el sokat.Vonzani kell.A kereszténység ezért egy kibaszott nagy átbaszás meg úgy alapjában véve a vallások.Mind humbuk és félre van magyarázva direkt.Mivel mindig is a legfőbb vallási vezetők mondták meg,hogy mi is az a kereszténység pl,így láthatjuk,hogy ők talán ismerték a titkot.Hisz nincs olyan,aki csak úgy odakerül egy igen magas vallási vezetői posztra.Oda keményen meg kell dolgozni és ez az álma minden egyházi vezetőnek,hogy egyszer Vatikánban ülhessen össze a többi haverral megbeszélni ezeket a vallásos dolgokat.Szóval,ők méltán mondhatják magukat sikeres embereknek,nem? Egy a lényeg,a sikeres emberek nagy része tisztában van a Titokkal.Vagy úgy használja,hogy nem is tud róla(túláradó önbizalom,egó és nagy álmok),vagy sejti a dolgot(pozitív vizualizáció) vagy pedig rendesen vágja is a dolgokat.De egy pesszimista gazdag ember sincs,az is biztos.Aki arra gondol,hogy egyszer elveszti a pénzét,az már rég elvesztette,vagy úgyis el fogja veszíteni.És nem a pénz teszi őket magabiztossá.Aki ismer egy ilyen embert is,az tudja,hogy ezek az emberek már a gazdagságuk előtt is magabiztosak voltak.Mertek álmodni,reménykedni,hát tessék,megkapták,amit akartak.Ilyen ez.Olyan,mintha bemennél egy boltba.A pénz a gondolat.Tehát ha van jó pénzed,azaz jó gondolatod,megkapod ami kell.Csak jóra kell gondolni és jól kell bevonzani,ilyen egyszerű.

Mindenkinek ajánlom a Titok c. könyvet.A titok.hu-n pedig a fórumban tapasztalatok olvashatóak és meglátjátok,hogy mennyire igaz,amiről én most itt beszéltem.
A másik könyv pedig amit ajánlok még az a Cashflow.Aki szeretne sikeres lenni,vegye meg,olvassa el ezeket a könyveket és gondolkozzon el rajta és használja a megszerzett tudást.Siker alatt nem csak pénzt kell érteni...csak hát a Titokban is így van leírva,eléggé pénzcentrikus a könyv,mivel ha olyan dolgokat emlegetnének benne állandóan,mint egészség,boldogság,akkor talán nem fogyna a könyv.A másik dolog amiért a pénz szerepel benne sokat az az,hogy a könyvben sikeres emberek mesélnek a titokról,hogy ők hogyan és mire használták.És mivel ők is emberek,így pénzt,házat,kocsit,gazdagságot vonzottak a legtöbben.Harmadik dologként még hozzátenném,hogy ezzel lehet a legjobban ábrázolni a dolgokat egy átlagembernek.Mert hát egy átlagembernek mi kell? A pénz,hát persze.

Na,mostmár elég volt tényleg a szövegből. Ajánlom ezt a két könyvet,és higyjetek benne,a sorsotok a kezetekben van,még akkor is,ha nehéz ezt elfogadni és felfogni.

Rájöttem,hogy ilyen is kell.Mint ahogy már írtam is,nekem nem könnyű így leülni és írogatni,mert hogy a gondolatok a fejemben akkor motoszkálnak,amikor épp nem csinálok semmit,csak vagyok.Általában ekkor jönnek azok a kurva jó gondolatok,amiket ha megosztanék másokkal,talán még okosnak is tűnnék.Vagy okosabbnak.Nézőpont kérdése,de ezen most ne ragadjunk le.
Azért van ez,mert mikor leülök a gép elé,egyből msn,zene be,fel a netre,fórum,stb,de tényleg,nem is csinálok mást,csak felnézek fórumra(azt is hagyni kéne már a picsába,habár arra jó,hogy elüssem vele az időt,bár nem nagy idő,5 perc,amíg átfutom kedvenc témáim új bejegyzéseit,aztán közben meg 5-10 percenként frissítgetek,hogy megnézzem,hogy mi a pálya),de amúgy az msn meg a zene teszi ki az egész gépezést nálam.Ha msnen nincsenek,akkor általában blogolok vagy filmezek.Sopranost nézek,vagy valami filmet,amit nem rég töltöttem.Igen,töltöttem,nem vettem,mert én ilyen szemét geci vagyok,aki lop.Lehet elítélni,de végülis vágjátok,ha nem venném meg,akkor úgyse származna belőle pénzük.Ez nem olyan,mint amikor bemész a boltba és ellopod a nyalókát,amit a bolt tulaja megvett.Nem,én más által már megvett dolgot használok fel.Ő feltölti a cd/dvd tartalmát,hogy mi is élvezhessük,MI,VÉRMES KALÓZOK.Agyam eldobom,szoftverkalózkodásért is lehet 5 évet ülni,kicsit cinkes mi?
Gyilkosságért meg 8 év,elmennek az anyjuk picsájába.Ez a kurva törvény a kishalakra szállt rá.Példát statutál,mást nem csinál.Folyamatosan példát statuál,de az a baj,hogy nem annak,akinek kéne.Mert akinek kéne,azt úgysem basszák meg,mert félnek tőle.Szétbasz az ideg,de nem tudom,hogy miért.Kicsit jó érzés,de azért most jól esne valakin szétverni egy széket,vagy ilyesmi.A gyűlölet,ezt a francia filmet kezdtem el nézni,és belőlem is kiváltotta a film a lényeget,amiről szól,magyarán a gyűlöletet,pedig egy tök átlag dráma,frankó kis film,bár nem tudtam végignézni,mert az rw-m kissé karcos és a film 75%-ánál elkezdett beakadni,de kurvára,szépen be is fagyott.Aztán meg minden úgy belassult.Fifáztam spanommal is,aki megvert,ott se tudtam koncentrálni,sőt nem is akartam,csak játszottam,mentem össze-vissza,de értitek,az első gól is annyira potya volt meg ilyenek...második meccs meg 2-1 neki,1. félidő,laggolt mint a kurva anyja,ki is léptem a picsába,felmentem msnre,spanom nem,aztán meg most nekem sincs netem,egy txt-be
írom most a gondolataimat.Kicsit írok már a történésekről is.Mondjuk múlt hét meg az az előtti hét amit annyira beharangoztam.Na? Ez hogy tetszik?

Na szóval: Majdnem két hete,azaz szerdán kint voltam pár osztálytársammal,vittem egy kis cuccot is,de tényleg kicsit és mégis olyan ütős volt a cuccos hogy pfuuuu szóval csöppet beálltunk,aztán egy másik osztálytársammal vettünk közösben egy Martinit,de ő kitalálta,hogy az neki túl édes.Széép mondom,na ez tényleg telitalálat,rám maradt az egész,így enyhén spiccesen mentem haza.Jó este volt.Aztán csütörtökön mentem egy másik spanomhoz,aki igazából barátom,de a kérésére nem mondom ki a nevét,még csak álnéven sem,tudja ő,hogy róla van szó,nektek meg úgyis tök mindegy,a story a lényeg,nem igaz? Szóval oda meg én vittem egy üveg Martinit,egy pendriveot,2 dvd rw-t meg magamat.A pendriveon 10 sopranos rész volt,a két rw-t meg azért vittem,hogy írja rá ki,mert 1.nem jó az íróm 2.azért  vittem két dvd-t,mert nem vágtam,hogy melyik működik még...szerencsére az egyik működött,faszán ki is írtuk a cuccost,emellé még egy joey és egy two and a half men részt is,ezeket angolul,ami engem kissé zavart,mivel nem szoktam így filmet nézni,és angol tudásom is kissé romlott az utóbbi időkben,na meg mire a two and a half menhez értünk(ami őszintén szólva engem nem nagyon érdekelt,és nem csak azért,mert már be voltam állva,bocs Testvérem!) addigra már bennem volt egy üveg martini,így esélyem nem volt odafigyelni és megérteni...fél 7 körül már zsa volt haza,ekkor ment az utolsó busz,ugye ez október 23-ra esett,ezért a menetrend ilyenkor más,mint egy átlag hétköznapon.A péntek az nem volt semmi extra,felmentem egyik spanommal,és hárman,a span,a bp span meg én ünnepeltünk.Mostmár nem említek neveket,ha csak nem járulnak hozzá,de tényleg,mivel még magamat sem fedem fel,pont azért,hogy ha olyan rátalál a blogra,akit nem szerettem volna,az ne ismerjen fel.Meg hát így rá sem talál.Mert ha rákeresne a nevemre,és kidobná a blogbejegyzést,amiben a nevemet leírom,akkor már rá is találtak a cuccra.
Na szóval fent voltunk frankón bp-n,vittem 3 spanglit,amiből csak egyet tudtam/tudtunk elszívni,mivel: a bp span nem szívott még ilyesmit és büdösnek találta.Mindenkinek büdös a marihuána Vato,nem kell parázni! De azért örülök,hogy "az első slukk nem győzött meg".A másik spanomnak meg valami gyíkja volt,így nem sokat weedelt,egyedül meg elszívni elég volt azt.Aztán egyből már siettettek,hogy fuuuu akkor most inni kell.És tudjátok hogy van ez,ha már iszol,akkor sose tééépj!! Úgy kiokádod az aznapi kaját,mint annak a rendje.Ez nem vicc,komoly.Vannak olyan fazonok,akik bevállalósak,és nem érdeklik őket,ha meg hányni kell,kidobják,nem zavartatják magukat,csak én még nem vagyok annyira rutinos,tehát én inkább nem akarok hányni és kicsit szarul vagyok,meg úgy nem is tiszta semmi,bár ez a tény elhomályosítja rosszullétemet,éppen ezért nem vágom,mikor hányingerem van,csak az utolsó pillanatokban.Na szóval,sose tépj ivás után.Főleg olyan ivás után,amit mi lerendeztünk hárman.Az volt konkrétan,hogy vettünk egy üveg
36%-os hubertust,egy martini utánzatot meg még a spanomtól kapott pezsgőt ittuk meg.Szerintem nem tartott az egész piálás fél óráig.Fene abba a sietős fajtájukba...Vágjátok,elkezdtük a martini utánzattal,leszenvedtük az első kortyokat,ez mindig vízválasztó,vágjátok,száraz torokra sosem esik jól az első korty.Akinek igen,ott már gondok vannak.Szóval oké,megisszuk az első pohár martini utánzatunkat és máris vették elő a hubertust.Na,mondom ezt vártam.De tényleg.És akkor jött az első kör,ami egy jó feles volt szerintem,annyi tuti volt benne.Lehúztuk,habár én csak kétszerre,nem akartam,hogy rosszul essen.Aztán kis hatásszünet után jött egyből a második kör...Aztán egyből a harmadik,és nem fogjátok kitalálni,de rögtön követte a 4.kör is,mondván,hogy "már csak ennyi van benne? akkor igyuk meg!".Pedig én pihiztem volna.Egy fél órát tuti.Aztán kivégeztük a martiniutánzatot is gyorsan,hát hubertusra az kifejezetten kisérőjellegű volt,majd a végére az édes pezsgő,ami kurva jól esett,részben azért is,mert jóbarátomtól kaptam,és tényleg,nagyon nagyra becsülöm őt.Kicsit lökött,de én így bírom a búráját,nagyon csípem a srácot.Vágod,ő az a fajta,akihez ha elmész szomorúan a beszólásaitól könnyesre röhögöd magad és leszarod,hogy mi van nálad a háttérben,ott nála elfelejtesz mindent.Na szóval ő hozta a pezsgőt,és jól esett nagyon.Meg hát azért is esett jól,mert végülis lightos lezárása volt az egésznek.Aztán az egész faszául összerázódott bennem,a frissen zabált lasagne is még a gyomromban volt igencsak,és meg nem mondom nektek mikor,mivel az időintervallumok hosszúságára nem emlékszem,nem tudom megmondani,ezért azt mondom,hogy egy órán belül a móricz körtér egyik beeső részéénél ki is dobtam a cuccot,elég szar volt.Utána beültünk a lépcsőházba,bp span ott hagyott minket,még 3 körül elnéztünk az aranykorsóba,és egy óráig kortyolgattam a baracklevet,közben meg etettük a zenegépet,ő meg nyomta nekünk a zenét.

Vato! Most lehet,hogy fájni fog,de kimondom.Ez most itt az őszinteség blogja,amit nem mondanék ki,mert annyira rám tartozik,azt nem fogom máshogy kimondani,szóval amiket írok,az mind igaz és szívből szól,mind őszinte,hazugság nem lesz,inkább azt le se írom,ahol ferdítenék.Na akkor: az a helyzet,hogy én nagyon szeretek járni bp-re,de tényleg,szeretem bp-t úgy ahogy,a nagysága megfog meg minden,meg feelinges,hogy tudatosan egyik helyről a másikra megyünk,meg gellérthegy,stb,de azért kurva szar ám nekem.Illetve nekünk,mert hát most más is érintett volt a dologban.Tudod milyen szar az,amikor felmegy az ember szülinapot ünnepelni,aztán a barátja azt csinálja,hogy bedugja
az mp3 lejátszó fülhallgatóját az mp3-ba,fogja a kis italát és átül másik padra zenét hallgatni??? Elzárkózva! Ez kurva szar,és ezért mentem fel? Mert az még oké,hogy nem téptél testvér,ne is tépjél,nem olyan jó dolog az,ahhoz már be kell függni,hogy a cuccot igazán élvezzed,ez az igazság,én is ezért állok le róla.Vagy álltam,így helyesebb talán.Szóval,az nem baj.De ez mi már...és akkor összenéztünk...tudod kivel,nem írom le a nevét.Eléggé pofátlan dolog volt,és az a gáz benne,hogy nem is vágtad.És miért? a kibaszott zene miatt.Születésnapomat ünnepeltük,és nem tudtad elviselni,hogy Akkezdet Phiait hallgattunk...nem,még akkor sem nyelted le,"hallgassátok köcsögök,én félrevonulok,hallgatom a saját zenémet".még akkor is gázos,ha csak úgy ott vagyunk haver! ez tudod mi? ez a közösségrombolás.és még ráadásul ünnepeltünk is.születésnapomat.18-at.egyébként mennyi ötletem volt arra is,hogy hogyan ünnepeljük meg,aztán mi lett belőle...mindjárt rátérek erre is,csak hadd fejezzem ezt be.
ilyen mp3 lejátszós akciód már volt régen is,mikor benyomtad a zenét aztán táncoltál rá.csak olyankor azt felejted el,hogy olyankor kizárod a külvilágot.és mert ha ott van körülötted 1000 ember,akiket nem is ismersz,hát oké,de ketten voltunk,és ez majdnem azzal ér fel,mintha mondjuk odébb mennél 100 m-re,és bár látlak téged,de kommunikálni
még se tudok,max ha kiabálok.és te mindig elmész ha közelítenék,és akkor még legyek megtisztelve talán ha közelebb mehetek? vagyis ha kiveszed néhány mp-re a fülhallgatót,hogy halld,amit mondok.nem szimpi na,de nem szóltam érte se akkor,se a mostani alkalommal,nem akartam ünneprontó lenni.aztán ne is beszéljünk arról,hogy péntek volt...másnap szombat,nincs iskola,semmi kötelezettség vágod? de te 2-kor úgy elhúztál mint a pinty,leszarva minket.tesód hívott.ja.csak azt ne kajáltasd már be velem,hogy a tesód diktál feletted.na,azért átérezhetnéd egyszer,hogy milyen a lépcsőházban fagyoskodni úgy,hogy vágod,hogy a vonatod még csak 2 óra 40 perc múlva indul.addig meg zombultunk mert készen voltunk.zombik voltunk és fáztunk.ott ültünk a lépcsőn baszod,mert kurvára cserben hagytál minket.jóó,ne írjuk a számládra,végülis ha maradtál volna,a zombulás maradt volna,meg a fázás is,de mégis...most eltekintve ettől az esettől,volt már máskor is rá példa,hogy otthagytál 2-3 körül,én fasz meg még haza is kísérletek téged jóindulatból,meg azért,mert úgysincs már tennivalóm,baszod...még haza is kísértelek.pedig simán lehetett volna az,hogy jól van,én megyek a keletihez leszarom,csácsá,de nem,hazakísértelek.ezzel ellentétben te még egyszer sem jöttél ki velem még a keletiig sem.pedig még bérleted is van! és az a 10-20 perc igazán nem ártott volna szerintem,főleg úgy,hogy én még fél órát várok a vonatra,aztán 1 óra 15 perc az út kb,és még az állomásról is 20 perc hazaérni.és hajnalban kibaszott hideg van,tudod.te meg arra nem voltál még képes,hogy kigyere a keletihez velem busszal,aztán meg vissza is mentél volna,a móriczról meg kb 100 m a lakhelyetek.pontosítok! egyszer régen még
kijöttél,de akkor se jöttél el a vonatig,még a pályaudvarra sem jöttél be,mondván hogy utolsó metró,még el kell érned...azt se vágtam,hogy minek metrózol mikor 1.úgyis át kell szállnod 2.egyenesen megy busz a móriczra a keletitől.ja,és ilyet szóltál,hogy nem akarsz 11 után buszozni,mert vannak rosszarcú alakok.abba bele sem gondoltál,hogy én visszafelé mindig busszal megyek,ez kb hajnali 4 óra magassága és hogy ráadásul én még csak nem is vagyok pesti,tehát ha kirabolnak,akkor én baszhatom,nem sétálhatok haza,max vissza a móriczra,hogy barátom,engedj be,valahol muszáj aludnom.kb.szóval,zavar,hogy sosem várod meg,amíg én hazamegyek,max nagyon ritkán,mikor úgy elhúzódik a piálás,hogy még 4-kor kint vagy,és akkor megvárunk egy buszt a móriczon.de azt is a móriczon,mert amúgy hazakísérlek vágod,ez a minimum.és egyszer volt csak,hogy kikísértél a keletihez,de akkor sem vártad meg a vonatot,rohatnál haza,és már ez is nagyon nagyon régen volt...talán egy válogatott meccs után.
aztán: azért nem szeretek még bp-re járni,mert elbaszok egy ezrest meg két órát arra,hogy utazok.aztán még egy ezrest,hogy metron meg minden faszomon utazzak és emellé még piára is költsek.ezzel nem is lenne semmi baj,ha mondjuk az lenne a módi,hogy egyszer te jössz hatvanba,egyszer meg én megyek bp-re.máris jobban hangzana.
aztán megisszuk a piát és annyi a program,hogy fagyoskodunk.télen mindig ez van,mert nyáron még tök okés is a dolog,vágod? de télen??? most 14-én megyünk Diggiemanra.nem csodálom ,ha megsértődsz azokon,amit írok.ismerlek már annyira,hogy keményfejű vagy,bepöccensz és olyanokat vágsz a fejemhez,hogy "akkor ne is beszéljünk mostmár".érted,a barátodnak mondod ezt.holott csak annyi az egész,hogy fáj az igazság.nem vagy hozzászokva,hogy kertelés nélkül megmondják neked a frankót.szerintem kurvára nem vagy hozzászokva.de ne félj,majd az élet megnevel,hozzászoksz ezekhez is,és talán rájössz,hogy nem mindig a te gondolatod érvényesül.sőt,tuti lesz olyan is,amikor inkább kussolsz,mert ha elmondanád,hogy szerinted nem így van,akkor már egy késsel át is metszenék a torkodat.nem kívánom,hogy ilyen helyzetbe kerülj,de szerintem lesz ilyen.szóval,14-én Diggieman,és nem az lesz,hogy megnézzük a diggiemant,aztán meg zúzunk ki piálni és megint fagyoskodunk.faszt! bentmaradunk,ülünk a picsánkon és hallgatjuk a vinyl warriorst.minimum 4-ig ott maradok bent,az hót ziher.közben meg fogyasztom az akciós piákat,elvileg italakció lesz.szóval,nem fogok kint fagyoskodni,ott bent lazulok,kész.sokkal jobb.26-án meg Brand New Heavies lesz,az után meg egyből húzok is haza,ott piálást sem tervezek,csak megnézem már a BNH-t,előtte esetleg 1-2 sörről lehet szó.Folytatom,figyelj! szóval,visszatérve arra,hogy hogy is ünnepeltünk...felvetettem,hogy gyerünk vmi szórakozóhelyre,discora gondoltam.te már egyből mondtad is,hogy akkor nem jössz.kicsit sértve éreztem magam,mert gondoltam,hogy ennyit már igazán megtehetnél...akkor is sértve éreztem magam,mikor elmondtam,hogy olyan szülinapot akarok,hogy kivenni egy lakást,aztán ott pia,ganja,jó nők,party minden,te meg mondtad,hogy arra sem mennél...mert ugye mondtam,hogy itt lenne 60-ban,ez alap.de meggyőztetek,hogy bp-n legyen,még mondtátok is,hogy álljátok az utazásom.és sehol semmi nem volt,lófaszt sem álltatok,csak bekamuztátok,hogy elmenjek bp-re.és kb azt csináltuk,amit itt 60-ban is megcsinálhattunk volna,csak nem kellett volna annyit járkálni,meg talán itt nyugisabb is a dolog.
szóval,az utazásra elköltött ezrest meg 2 óra hosszát most ne számítsuk bele,ha te jönnél,neked is ugyanez lenne(csak hogy piálni még nem jöttél,pedig nem egyszer hívtalak már,csak te nem akarsz/nem akartál sosem jönni.hát milyen dolog ez?),de az,hogy fagyoskodunk kint,meg hogy 2-kor lelépsz és egyedül hagysz meg ott fázok egyedül,na ezek nekem nem hiányoznak.néha bosszúból szoktam gondolni,hogy egyszer te is érezd át,de tudod mit? ne érezd át.ne kívánom senkinek,elég szar dolog.és még nyáron is,nem hogy télen...
szóval,amit mi csinálunk általában bp-n,azt itt is meg lehet csinálni 60-ban.és ha hárman akarunk piálni,akkor sokkal előnyösebb lenne,ha te jönnél le,és akkor nem kéne két embernek is fizetnie azért,hogy fent igyon bp-n.itt is lesz tesco,7-én nyílik,elmegyek,megveszem a piát,aztán elfogyasztjuk,ennyiii.itt hatvanban is vannak boltok,itt is lehet venni dohányárut(szivart is!) és itt is ki lehet ülni bárhová.és te,annyira megértő lennék veled,ha tényleg kajak jó helyekre járkálnánk.de sosem voltunk még sehol a zp-n kívül.ja,alcatrazban,de ott is koncerten.szóval,ha nem koncertről van szó,akkor simán lehet itt 60-ban is piálni.jaa,csak hogy ez neked nem kényelmes? bocsánat,nekem sem volt eddig kényelmes,de sosem vinnyogtam.csak most...mégegyszer hangsúlyozom,szeretek bp-re járni.csak ami sok,az sok.az a gáz,hogy nem érzed át ezeket,és ha most bepöccensz erre az írásra,akkor egy kicsi megértés sincs benned.így hát kérlek legyél megértő,és egyezzünk meg majd,mert nekem az bejövős amit csinálunk,csak az nem,ahogyan.azt már nem is mondom neked,hogy gyerünk discoba,bp-n annyi jó disco van,de te voltál egyszer discoban,aztán kész,egy életre eleged is lett belőle,holott pont nem az a lényeg,amire te figyeltél.
ilyen beülős helyeket meg azért nem mondom,mert kurva drágák,még a kocsmák is.az ilyen legalja kocsmák,meg hááát...na ne,oda már tényleg ne menjünk.öreg alkeszek közé,az már túlzás lenne.
egy szónak is száz a vége: nem fogok többé fagyoskodva órákat várni a vonatra.jaaa,mégegy dolog: mindig megalázol.megalázol,hogy késel,és ha felhívlak,hogy hol vagy,akkor én kapom a lecseszést,és hogy nem muszáj ám kimenned,meg ilyenek.ez tisztára olyan,hogy még én érezzem magam megtisztelve,hogy te méltóztatsz kijönni elém.most hadd ne mondjak példát,kicsit lelkiismeret-furdalásom van emiatt is,mert kicsit égetlek,nem akarlak mégjobban égetni.egyébként nem sokan olvassák a blogot,akik meg vágják,hogy kiről is van szó,azok meg a barátaim,előttük simán elmondanám ezt,ha ott lennél te,meg ott lennének ők.simán elmondanám a kínjaimat ugyanígy.de ezt most tényleg ki kellett magamból írni.és lám lám,mégis csak tudtam írni...gondolatok nélkül...pedig csak cselekményeket írtam.na jó,ennyi elég volt ebből,még lezárom soraimat pár történéssel.
szóval miután ez a péntek megtörtént,utána volt egy hétfő,ahol kimentem egy osztálytárslánnyal tépni meg piálni.aztán még szerdán iszonyatosan betéptem egyik osztálytársammal és egy jóbarátommal.berúgni már nem nagyon sikerült,mert a jagerutánzat elég szar volt...még almával is.azért faszául elment az idő.ja,és 18 lettem szerdán,pont egy héttel ezelőtt volt.és most látom,hogy már 45 perce november 5. van,tehát 45 perce már a padtársam,akit említettem,szóval 45 perce ő is 18 éves már.isten éltesse sokáig! egyébként újra a régi színben van,nyoma sem látszik a betegségének,újra a régi,nagyon örülök neki hétfőn meg elmentem spanyol órákról,nem akartam felelni,kedd reggel beugrottam dokihoz,kamura kértem tőle igazolást,bár megvizsgált meg elvileg azért is mentem,hogy átírjon másik dokihoz,de megmondta,hogy 19 éves koromig maradhatok nála.szóval,zsír minden,van igazolás.

ma meg írok dogát matekból és magyarból,egy szót nem tanultam már megint...a lustaságom határtalan.erről is fogok írni,mert nem tudom mi lesz ennek a vége.
most van 0:48,8-kor kelek,tehát úgy cirka 7 órám van aludni,azt hiszem elég lesz,bár tesizni nem fogok,az lesz az első óra.ejha.de reggel még fürdeni is akarok,tehát legyen inkább akkor fél 8,és akkor csak 6 és fél óra.nem baj.kibírom.bár jó lenne már egyszer úgy istenigazából 9 órát aludni,és másnap kényelmesen felkelni...ma sem 6 és fél órát terveztem,hanem 8-at,de mindig így alakult.azok a kurva 5 percek,ugye? ja,basszák meg.de mostmár középsőujj nekik,mert itt tényleg zárom soraimat,elbúcsúzom.A bemelegítés megvolt,ám újabb bejegyzés most nem lesz.

na peace!
 

Egyre jobban felemészt az underground,úgy szedem le őket,mintha ezen múlna az életem.Kicsit talán befüggtem,mert úgy érzem,hogy kell,és egyre többet akarok meghallgatni,persze vannak nagyon szutykok,de a nagyrésze hallgatható és van pár olyan szám is,amit rengetegszer hallgatok meg.Ilyen Deego/Diggieman,Siska számai,most nagy kedvenc lett az Akkezdet Phiai,a Feenoocchiz meg a Rydu is.Most is épp Feenoocchizt hallgatok,még MC Gőz lett így hallgatottabb.Nem tudom hová megyek,merre felé...Már csak azért is mondom ezt,mert mostanában nem úgy élem az életemet,ahogy szoktam,és kicsit örülök is neki meg nem is.Elmondom,hogy mi volt és lesz a héten:

Szerdán este kicsit betéptem és bebasztam,jól éreztem magam,de sajna semmi zene,nők sem,semmi,persze nem csajozni mentünk ki,de érzem,hogy ezek az önpusztító kintlétek nagyon rosszak.
Aztán csütörtökön,azaz tegnap,de nekem még olyan,mintha ma lenne,szóval úgy mondom,hogy ma,szóval ma Zelével "ünnepeltünk".Vittem egy üveg Martinit,Sopranost néztünk(még jóóóhhh,mimást) meg Joeyt és Two and a half ment de annyira angol volt nekem,nekem meg annyira végem volt,hogy nagyon leszartam már,és képtelen voltam figyelni.
Végülis a Martinit egyedül kellett benyakalnom,mert nem ízlett neki,ivott belőle kb 1 dl-t aztán azt mondta,hogy köszi szépen,de ez túl fűszeres.Megértem,azért ehhez kell ízlés,ez nem olyan,mint a többi pia,eléggé fűszeres meg édes.Ez igazából jéggel jó meg citrommal.
Szerdán is ugyanez volt,akkor Laci nevű osztálytársammal vettünk közösben Martinit meg pizzát,mindkettő nagyon fincsi volt,előbbi azért is,mert ő sem sokat ivott belőle,így lehet azt mondani,hogy akkor is bekúrtam egy üveggel.

Ma is jól éreztem magam,tegnap is,ma is jól fogom magam érezni(ez már ma ma,nem pedig holnap ma),nagyon nagy szétcsúszás lesz,konkrétan azért,mert születésnapomat fogjuk ünnepelni,ami persze még csak 29-én lesz,de mi már megünnepeljük most.Aztán elvileg 26-án Barbinál valami buliszerűség.

Barbiról azt kell tudni,hogy anno azért vett fel,mert hogy meg tudom-e neki adni a spanom telefonszámát,hát ugye egyből felhívtam,hogy megadható-e,azt mondja persze.Nem szeretem más számát osztogatni úgy,hogy nem tud róla,főleg a spanjaimét.Szóval ez a lány felvett msnre,nagyom szerelmes volt spanomba,aztán meg beszélgettünk sokat és nekem is bejövős volt a csaj.Aztán összevesztünk kicsit majd úgy rá fél évre a spanom hatására felvett msnre megint,azóta jóban vagyunk,szoktunk dumálni,de sajnos még egyszer sem találkoztunk...Pedig istenem,mennyiszer hívtam ide-oda,meg már ő is hívott egyszer,és pont nem értem rá,mert a Balatonnál voltam.
A fél év alatt mégcsinosabb lett,nagyon szép lány.Nem mondanám,hogy szerelmes vagyok belé,mert nem ismerem,max. így msnről,de nagyon jól néz ki,ha tényleg bulit szervez,azt már tényleg nem hagyom ki.Egyébként ő tényleg nem az a lány,akit megdugnék egyszer aztán hellosziaszevasz,neem,közel sem az.Olyan egyedien néz ki,irtó jól néz ki,de tényleg.

Szóval,jó,hogy így van sok program meg minden (ha nem lesz semmi a Barbi-féle buliból,akkor lehet,hogy elhívom szombaton egyik dj ismerősöm vip bulijára,remélem eljön),de ezek a programok nekem mindig vagy piával vagy fűvel,vagy mind a kettővel járnak sajnos.De az a gáz,hogy várom,hogy húú de jó,megint lazulás,stb,de valójában így belegondolva nem olyan jó dolog...de például discoban nem tudnék táncolni úgy,hogy kicsit nem vagyok benyomva vagy valami,nem tudom magam eléggé elengedni.Aki képes erre,az már sokszor volt discoban és hozzászokott,vagy nem tudom,egyszerűen el tudja magát engedni.Jó nekik.

Mindenesetre ezt a bejegyzést nem ezekért akartam megírni.Egy srác indított meg.Nem,nem kell félreérteni.Egyszerűen annyiról van szó,hogy ültem a buszon,éppen mentem Zagyvaszántóra és Selypen felszállt egy alak.Aztán a hazaúton valami eszembejutott az ilyenekről.Ez a srác is tipikusan a "zseléhaj,de bunkó vagyok" c. magának diszkófigurának képzelő alak.Ez a 14-20 éves korosztály a falvakban.Igénytelen,tömegcuccok,amiken mindenféle ízléstelen feliratok,a lényeg,hogy valami márka legyen rajta,és amúgy kurva szarul néz ki,de hát meg kell venni,mert ezen kurvára van felirat és ez biztos kurvára menő,és azt hiszik róla,hogy legalább húszezres pulcsi.Aztán ugye bamba fej,igénytelen zselézett haj stim.
Nem tudom,fogalmam sincs...hogy miről? Hogy nekik valóban van-e egyéniségük.Bár ezt a kérdést utálom feltenni,mert általában pont azok kérdeznek az egyéniségről és hangoztatják is azt,akik egyáltalán nem egyéniségek,hanem egy nagy nullák,vagy még annál is kevesebbek. Na nem probléma,azért én elgondolkoztam róla.Nem akarok ítélkezni,nem is szeretek,de mégis van az a bizonyos benyomás...Amit ugye hiszünk ezekről az emberekről.Mindenki mást gondol róluk.A spanjai biztos azt,hogy húú hát ő kurva menő gyerek.A szomszédai azt,hogy egy nyikhaj.Akik meg nem ismerik,azok valószínüleg csak egy divatmajmot látnak benne,aki nagyon nem divatosan öltözködik,de szerinte az a silány cucc menő,ami rajta van.
Szoktam bp-re járni,városban lakok én is,de csak falvakban látok ilyen embereket,de ott rengeteget.A falubéli lányoknak még tetszenek is ezek az agyonmelírozott,ízléstelen hajú piercinges madarak,mert látom,hogy ezeknek mindig van barátnőjük,bár azokból sem nézek ki sok IQ-t...és elgondolkozok: az ilyeneknek van egyéniségük? Döntöttek már az életükben egyszer is olyan dologról,ami igazán nehéz döntés volt? Csinálnak az életben valami értelmeset,ami mondjuk más számára is jó lehet és nem csak saját maguknak?Disco,pia,fű,szex na meg a telefonos zenehallgatás,ami kell nekik.Ezen kívül már csak a létszükségletek vannak tényleg.De belegondolok: ezeknek honnan van pénzük minden hétvégén discoba járni? Mert hogy a nagyrészük az ilyen lusta nyikhaj aki otthon punnyad egész nap,aztán éjjel meg legényeskedik,az hót ziher.De hát megint ítélkezek anélkül,hogy ismerném őket.Bár ismerek hasonló jellemű embereket,mégis ilyen hamisíthatatlan falusi bunkóvagyok gyereket nem.De amint felszállt a buszra,egyből: "te jó ég..." Ránéztem,és ezt mondtam.Ráadásul a fejükkel is nem csak ilyen bunkó bamba tekintettel tudnak nézni,hanem kicsit agresszívan is,hogy azért a hatást keltsék,hogy ők valakik.Jó,azért a punkok se piskóták,ahogy kinéznek,de a többségükön azért van némi kifejezés is.

Huhh,fáradt vagyok,a Martini még mindig a fejemben van kicsit,pedig még fél 7 sem volt,mikor megittam az utolsó kortyokat.Ma este újabb agypusztító akció,várom is meg nem is,hát majd meglátjuk mi sül ki belőle,cucc van,ez már tuti.

Épp egy kurva idegesítő autó szaladgál a városban,hirdetvén a cirkuszt.Azért kurva idegesítő,mert nincs nagy forgalom,szép csend van,erre beleordibál a csendbe ezzel a kibaszottul idegesítő erőltetett "cirkuszreklámozós" akcentussal.Ez azoknak fasza,akik éjszakás műszakba járnak dolgozni,aztán napközben alszanak.

Épp ilyen csirkemell szeletet eszek,de ezt a gyorsfagyasztott panírozottat,még tegnapról maradt pár darab,mondom megeszem már,úgysincs ennek semmi baja.És még így sem rossz.És már kezdtem volna örülni,hogy elment az autó,de már megint visszajött a cirkuszos kiabáló...Annyira idegesítő...Na,szóval éppen eszegetek,de csak úgy kenyér nélkül.Mostanában rászoktam arra,hogy csomó mindent kenyér nélkül eszek,pl. főzelékeket is.Így nem a kenyér fog dominálni és teljes tiszta ízében kiélvezhetem a főzeléket,és legalább a főzelékkel fogok jóllakni,nem pedig a kenyér tölti ki a gyomromban lévő ürességet.Most belegondoltam,hogy milyen lenne,hogy ha tényleg üres lenne a gyomrom...nem vagyok túl jó bioszból és talán ezt nem is tanultuk,de ha jól tévedek a gyomor sosem üres,mindig van benne valami,és akkor kezd az ember éhes lenni,amikor már nincs mit emészteni,ettől függetlenül van benne valami,általában folyékony dolgok.Kommentben meg lehet cáfolni,én is emberből vagyok,tévedhetek,hát most is megtehetem,hiányos ismereteimre hivatkozok.Ez kicsit olyan,mint amikor a pókerben blöffölsz,hát vagy bejön,vagy nem,mindenesetre itt kevesebb a vesztenivalóm,ha vesztek,akkor is nyerek legalább: tapasztalatot.

Fél 4 van,már megittam a délutáni kávémat.Az a kurva kávé.Azt hiszem kávéfüggő lettem.Vagy koffeinfüggő,ezt nem tudom megmondani.Mindenesetre a kávé szerves részét képezi az életemnek.A reggeli felkelés után az első dolgom készíteni egy kávét,persze csak ilyen háromazegyben féle jackobsot,mert egy adag kávénak most minek használjam a kávéfőzőt? Macera,meg egyébként is több idő.Meg valahogy én úgy vagyok vele,hogy ez nekem jobban ízlik.Így hát csak jól megmelegítek egy kis vizet,úgy fél vagy 1 dl-t,eközben már a por benne van a kávéspoharamban,és mire ezt elvégzem,a víz kellően felmelegszik,már önthetem is rá erre a porra.Erre a vacak porra.Mert hogy a kávéra nem nagyon hasonlít,ugyanakkor mégis jobban szeretem,mint a házi kávét.Talán velem van a baj,vagy csak édesszájú vagyok,vagy tudja a rák.De tudjátok,az a vicces,hogy kurvára sárgítja a fogakat,hiába,hogy utána fogat mosok,meg büdös lesz tőle a szám,hiába,hogy fogat mostam...nem tudom,eléggé gusztustalannak tűnik,de tudjátok,a gyomorból visszajön az a kávé szag,ráadásul a bent erjedő cuccok szagával is keveredik,és ilyen erjedt kávészag jön vissza néha belőlem,de csak én érzem,más nem.Hiába iszok a kávé után egy pohár tejet,meg még megmosom a fogam és vizet is iszok,nem sokat használ,csak az,ha eszek rá valamit,akkor már tényleg nem érezni.Na a másik meg az,hogy szokta marni a gyomromat,ez szintén akkor van,ha utána egy idejig nem eszek.Már pedig reggel csak suliban szoktam enni,tehát ilyenkor van,hogy 1-2 órát is szenvedek.Most felsoorltam kb. az összes negatív tulajdonságát a kávénak,ennek ellenére mégsem tudok nélküle meglenni.Régen csak az íze miatt ittam,mostmár azért is,mert kerül-fordul úgy be tudok álmosodni,bár ez betudható az iskola izgalmas óráinak is,meg annak is(főleg ennek,beismerem),hogy néha keveset alszok.Ez a tipikusan "nem csinálok semmit,de mégis csinálok valamit" szindróma következménye.Egyszerűen nem tudom magamnak azt mondani 11-kor,hogy na,akkor most szépen feküdjünk le.Ha 11-kor fel is állok a géptől,még egy fél órát tv-zek,kicsit súlyzózok(ez fellöki a vérnyomást -> nem leszek annyira álmos) vagy zenét hallgatok.És így szokott kijönni a 6-7 óra alvás,nekem meg úgy kb 8-9 minimum kellene.

Kedden végre éreztem valami olyat,aminek nagyon örültem,de ez másnak mindennapos.Mármint nem az érzés,hanem amit csináltam:kedden mikor hazajöttem,kávé,gép,aztán meg háromszor elmentem otthonról.És emiatt olyan kurva fontosnak éreztem magam...Pedig régen sokszor volt,hogy napi 4-5x is elmentem otthonról,pedig sosem voltam egy menő-manó,hát főleg mostanában nem...És valahogy boldoggá tett,hogy igenis intézni kell ezt-azt.Tegyük hozzá,hogy csak azért mentem 3x,mert mikor először elmentem,tesóm kulcsát otthonhagytam,így kerültem egyet,de akkor is tök olyannak tűntem,mint aki megy valahová,dolga van,intéznie kell valamit,stb.Tesómnak kellett belőni a nyomtatót,aztán ki kellett neki nyomtatom egy word fájlt,amit előző este diktált,aztán mikor hazajöttem,bringával elmentem Szirmai Zoli bácsihoz,a szervízesemhez,aki rendberakta nekem anno a bicómat,hát kb. ő a személyi szervízem.Ha kínom van,hozzá fordulok,és ha csak kis csinálnivaló van a bringámon,akkor gyorsan megcsinálja nekem,közben beszélgetünk,és vele lehet közvetlennek lenni,illetve lehet kísérletezni dolgokkal,hogy így meg úgy állítsa be a cangát,stb,ezért is jobb,mintha bevinném a helyi bringaboltba,és elmondanám,hogy mi a baj.Na meg az öreg egyébként is olcsón dolgozik,meg rendes tényleg,ő talált nekem fényezőt is,nagyon szép metál égszínkékre lefújta nekem az ismerőse 4500-ért,és igazán profi munkát végzett.
Szóval,voltam az öregnél,olyan problémám volt,hogy az elől lévő fogaskerekek és a hátul lévő fogaskerek állása miatt egy bizonyos sebességben a lánc hozzáért a másik fogaskerékhez,emiatt ugye koptatta is a láncot,meg hangja is volt,és persze lassított is valamicskét.Megtette a tőle telhetőt,de kicsit még így is hozzáér,mindenesetre jobb lett.A dolgot valószínüleg majd annyival lerendezem,hogy veszek egy komplett fogaskerékszettet jövő tavasszal,eme hűvös hónapokban meg úgysem sokszor fogom már elővenni a paripát,főleg úgy,hogy nincs is társ,akivel tekerni tudnék rendszeresen,mert van olyan van,aki hozzám túl lassú,vagy olyan van,aki nálam jobban bírja.Az utóbbihoz kellene nekem felfejlődnöm,ezt érzem kézenfekvőnek,és akkor mehetnék vele tekerni.

Szóval,miután az öreg végzett,elmentem Zagyvaszántóra egy nagyon jó barátomhoz,hozzá szoktam is néha-néha eltekerni,a 30 km kerékpározás így meg van.
Tanulni kellett volna egyébként aznap nyelvtan dolgozatra,de az iskolába én már úgy szarok bele,ahogy senki más az osztályomban...most is matekházit kellene csinálnom,angolból szavakat átnézni,bioszból pedig meg csak úgy megtanulni a dolgokat,de már őszintén nem érdekel,pedig kellene,ha tényleg fősulira akarok járni.Matekból kellene kicsit rákapcsolnom,de szimplán kedv hiányában nincs kedvem matekházit csinálni,majd lemásolom szünetben,órán meg megértem,hogy hogyan is kell a dolgokat csinálni,mindenesetre szerdára tudni kéne a dolgot,mert dogát írunk.Aztán kis pihenő,másfél hét őszi szünet,és újult erővel nekivágok,talán még a tanulásra is sikerül magamat rávenni.

Ezen a héten történnek/történtek velem jó dolgok azért,pl. kaptam egy angol nagydogára úgy 5-öst,hogy a kicsöngő előtt 5 perccel mondta a tanár,hogy a lap másik oldalán lévő feladatokat is meg kell csinálni.Elképzelhetitek,hogy milyen volt a fejem...Írtam mint a gép,és az egész dogában 6 hibám lett,5-öt a nagy sietségben követtem el,de még így is simán jó,sőt.Büszke vagyok emiatt magamra.

Holnap gólyaavató lesz,idén a mi osztályunk rendezi,már 2x pályáztunk rá,harmadszorra azért csak megkaptuk...Lesz gólyaavatás,utána meg gólyadisco.Bevallom őszintén,a 9-es lányok közt is van pár jó bőr,ez a disco pont arra lesz jó,hogy 1-2-t elcsábítsak.Elvileg be van tervezve egy kis zöldezés is,meg piálás előtte,vagy talán utána,majd lesz ahogy lesz,mindenesetre jól szeretném magam érezni.A gólyaavató játékokon egyébként én leszek az egyik zsűritag.Érdekes egyébként,hogy telinyomták a zsűrit csicskákkal(na jó,nem mind csicska azért),ez mind lány,és szóvátettem,hogy miért csak lányok vannak benne.Erre mondta osztályfőnök,hogy jaj,akkor legyen egy fiú is,és heten vagyunk fiúk az osztályból,abból kettő a zenét csinálja másik kettő meg ott sem volt,így hárman maradtunk,és persze engem legutoljára kérdeztek meg...előttem senki nem vállalta,mondjuk összesen két emberről van szó,aki nem vállalta,az egyik zenét csináló srác mondjuk vállalta volna,csak mondta ofő,hogy ez nem így megy...ja,és persze végig azt hajtogatta,hogy ez megtiszteltetés.Kérdem én: a másik 4-5 tag megtiszteltetésből került be? Szerintem nem,hanem azért,mert ők így akarták.De nem értem,hogy engem miért utoljára kérdezett meg...pedig szerintem elég jó kiállású srác vagyok,talán azért nem akart engem megkérdezni,mert hajlamos vagyok sokszor a hadarásra,és gondolom majd beszélni is kell,hozzá kell tenni pár dolgot.De én szórakozásnak fogom fel a dolgot,és tök laza leszek.Főleg ha előtte fújunk is.Hja,erről jut eszembe,egyik csaj osztálytársam ma betépve felelt kétszer is,egy négyest meg egy hármast azért így is összehozott.Szóval,holnap segédkezek,zsűritag leszek,meg egy jót szórakozok,és ráadásul csak három órám lesz,mivel 1-2. alapból nincs,és 5.óra után meg el lettünk kérve a tanároktól az egész cucc megszervezése miatt.Mindenesetre futni kéne tesiből,mert eddig húztam-halasztottam,aztán jövő héten már nem lehet futni,a gáz az,hogy a tesi már elmarad,azért megpróbálom ledumálni a tanárral,hogy hadd fussak majd.

Történt a héten még valami: testvéremtől egy nagyon komoly businesst adott nekem:adhatok el telefonokat.Új telefonokat,nagykeráron van az összes nekem,és a haszon az enyém.Mostmár az a dolgom,hogy reklámozzam magam,ahogy csak tudom.Ismerősöknek azért megpróbálom majd olcsón adni,főleg azoknak,akik számítanak nekem,de egyébként mindenki másnak a megszokott haszonnal adom majd el a telefonokat.Ebből rengeteg pénzt fogok keresni,ha sikerül a vevőkört megteremteni.Végre lesz pénzem,nem kell számolgatni,gyűjtögetni,mehetek majd többet szórakozni,szóval nagyon jó.Szóval,reklám itt is: HA MINŐSÉGI,ÚJ,BONTATLAN TELEFONT AKARSZ VENNI,AKKOR FORDULJ HOZZÁM,OLCSÓN,TARTOZÉKOKKAL EGYÜTT ADOM A TELEFONOKAT.És minden telefonra van fél év szoftvergarancia.
Hát,remélem a legjobbakat,egyelőre még nem volt vásárlóm,de ha már egy is lenne mondjuk holnap,rengeteget számítana.A terveim megvannak,lehet,hogy ma össze is dobok egy honlapot,így könnyebb reklámozni a dolgot.

Jövő héten pedig már őszi szünet,23-án Zelével ünneplek,mert neki is ebben a hónapban lesz születésnapja,24-én Bp-n ünneplek másik két barátommal,26-án Marcus Miller,Victor Wooten,Stanley Clarke koncert,november 14-én Diggieman koncert,26-án pedig Brand New Heavies az A38-on,tehát lesz program most bőven és remélem,hogy a hozzá kellő pénz is meglesz.Úgy látszik,kezdenek a dolgok rendbejönni,egészséges vagyok,boldog is,pénz is lesz,bár érdekes,hogy akkor szokták ezt mondani az emberek,ha van pénz,és olyankor minden megszépül,és csak a pozitív dolgokat látják az emberek.Ha meg nincs pénz,akkor meg panaszkodnak mindenért,és nem boldogok,pedig lehet,hogy van egy gyönyörű barátnőjük,egészségesek,csak éppen nem boldogok,mert pénzük nincs.Igazából az én boldogságom sem felhőtlen,mert egy valami hiányzik: egy nő az életemből.Na jó,most nem kezdek el itt siránkozni,majd talán máskor.

Most itt ülök,mára nincs betervezve semmi program,csak itthon leszek,honlapot csinálok a telefonoknak,msnezgetek közben,megnézem 1-2 Sopranos részt,esetleg fifázok majd valakivel,de tanulni nem fogok,az hót ziher.Éppen most jelentkezett be msnre Zele barátom,mindjárt meg is szólítom,mindig csak úgy reflexszerűen már beszédbe elegyednék vele,pedig tudom,hogy semmi fontos mondanivalóm nincs neki,de annak reményében,hogy lesz valami téma,mindig megszólítom.

Most pedig kimegyek,kiviszem már a kávéspoharat és a tányérokat,és csinálok magamnak egy forró kakaót...

Ülök egy forró kakaóval a bal oldalamon a gép előtt,illetve mellett,de a monitor előtt,jobbomon egy csomag chips vár rám.Annyira ellentétes,mivel a chipset Sopranoshoz készítettem be,a forró kakaó meg olyan,mint amikor az író leül egy bögre forró csokoládéval az írógéphez,és akkor bumm,a billentyűk közé csap.Közben pedig meg-megzavarnak írásomban msnen,kérdeznek,kérdeznek,válaszolok,kérdeznek,így megy ez.

Nos,aki ismer,tudja milyen zene hódolója vagyok én igazából.Aki ismer...nem az,aki tudja a nevem,meg beszéltem vele pár szót,esetleg még egy osztályba is járunk,vagy szoktam látni az utcán nap,mint nap.Nem.Aki ismer,aki igazán ismer,mint pl. a barátaim,de ő közülük sem mind.Azért nem mind,mert mindegyik olyan más.Tök más mind a 3,és ennek örülök is,kiegészítik egymást.Ami az egyikben nincs meg,az a másik kettőben vagy a 3.-ban megvan,és így tovább...Nos,épp ez a blogolvasósdi az egyikükben nagyon nincs meg,és ő benne talán az sincs meg,hogy annyira megértő legyen,de félreértés ne essék,bármikor kiönthetem neki a szívemet és ő meghallgat,és próbál segíteni,csak ő olyan,hogy is mondjam...de nincs ezzel semmi gond! Őt is szeretem,ő maradjon ilyen.Közben egy korty a kakaóból,amit nem régen készítettem(és ez nem instant kakaóporból készült ám!),és mostmár talán elkezdhetném írni,hogy akik igazán ismernek engem,de tényleg ismernek,azok tudják,hogy az én szívem csücske az acid jazz,fusion jazz és a funky.Vagy inkább mondjuk úgy,hogy ezekből a műfajokból tudok olyan példákat mutatni,amelyek megmelengetik a szívemet,vagy amik lúdbőrt képeznek rajtam.
2003-ban megismertem eme világot,és magával ragadott a jazzes-funkys slap bass hangja,amelynek egyik legfőbb képviselője Marcus Miller egyből idolommá vált.Azóta is őt tartom szívem mélyén a No.1-nak,pedig már 1-2 hónapja nem hallgattam Marcus Millert,de talán a hetekben elővettem valamelyik albumát,ha jól emlékszem...Ezt az elővételt persze tessék képletesen érteni,ugyanis én soha nem fizettem még egy forintot sem eredeti cd-ért,amire azért büszke ugyan nem vagyok,de mégis itt áll a gépemen 45 gb zene,aminek a tartalmát azért sokan megirigyelnék,úgy hiszem.Szóval,egyik Marcus albumba belehallgattam,pár számot végighallgattam,és ugye mondanom sem kell,jó érzés volt.Aztán vannak még ilyenek,pl Victor Wooten vagy Stanley Clarke,tőlük cd-k vannak,amik inkább apám gyűjteményének szerves részei,habár egy időben közösnek számított,amióta össze vagyunk veszve inkább csak az övé - kimondatlanul is csak az övé.Elmúltak már azok az idők,amikor átmentem a szobájukba és mondtam,hogy valamelyik filmet kölcsönadom valakinek vagy mondjuk csak úgy átmentem volna és áthoztam volna a szobámba egy cd-t.Éppen ezért nőtt meg az értékük azoknak a dolgoknak,amik az én szobámban vannak.Ugyan nem mondja,hogy tilos,de etikátlannak tartanám,ha úgy használnám az szerintem őt megillető cuccait úgy,úgy hogy közben csak köszönőviszonyban vagyunk.Majd egyszer talán elmesélem,hogy miért is van ez.
Van még pár ilyen zene,acid jazz kategóriában ott van a Brand New Heavies és a Jamiroquai,de ugyanezek az előadók simán átsorolhatóak a funkyba is,és még sorolhatnék pár előadót,akinek vannak olyan számai,hogy "fuu baszdmeg,ez igen...".

És akkor most hogy is jön ide a hip hop,meg úgy egyáltalán a magyar underground hip hop? Jó kérdés.Miután összevesztem apámmal,nyíltam a dolgokra rendesen.Amíg apámmal jó kapcsolatban voltam és nap mint nap beszéltünk,addig nekem természetes dolog volt átjárogatni a szüleim szobájába,és együtt tv-zni faterral,dumálni vele,ugyanazokat hallgatni,mint ő(tőle örököltem ezt a jazz-funky imádatot,és nem azért,mert apám,meg azért,mert azt hallgatja,és nem volt mást hallgatnom,hanem tényleg megszerettem),de azóta külön utakon "járunk",és én bizony már előtte is belekóstoltam a hip hopba,és mondjuk sosem voltam vele úgy,hogy "na,mi ez a szar,ilyet én nem hallgatok".Ha bárhol ment a rádióban,jól fogadtam az igényesebb hip hop zenéket,és akkoriban még csak a klasszikusnak számító Sugarhill Gangre és a Grandmaster Flash slágereire ingattam a fejem ütemre.Aztán közben jött Will Smith meg a V.S.O.P. is (mára már rájöttem,hogy elég silány a többihez képest,de nekem a magyar hip hop már úgy kellett akkor,mint egy falat kenyér),aztán jött Dopeman és Ganxsta,és most meg az undergroundra vagyok ráizgulva.De érdekes,semmi olyan nincs,hogy "huuu ez annyira jó",csak úgy meghallgatom,és tetszik valamiért.Azt tudni kell rólam,hogy én szeretek belekóstolni a dolgokba,szeretem az ismereteimet kibővíteni,és pl. ha már zenénél vagyunk,akkor nálam az van,hogy meghallok egy számot,ha tetszik,meghallgatom a többit is,de volt már olyan is,hogy 2 számot hallottam,és már egyből diszkográfiát szedtem le,azaz az összes lemezét az előadónak.Szóval,most undergroundig "süllyedtem".Ez a "süllyedtem" kétértelmű,ugyanis a jazzhez és a funkyhoz képest sehol nincs ez a műfaj,még akkor is,ha teljesen más,a másik meg ugye,hogy az underground földalattit jelent,így "lesüllyedtem a föld alá".

Elkápráztatnak a mély mondanivalók és pörgős freestyleok,a választékos nyelvezet és az agyafúrt rímek.Siska,Tkyd,Deego(aka. Diggieman),Bigmek,DSP és a többi...már annyira ismerem őket,hogy már szinte szakértőként beszélgetek egyik jóbarátommal,aki szintén rákapott a dologra,bár ő tagadja.Szereted az undergroundot Dávid?Nem szeretem,csak vannak jó számok.De ugyanez igaz minden műfajra,és ezért nem lehet kijelenteni,hogy "szeretem ezt és ezt a műfajt" és hogy "szeretem ezt és ezt az előadót",mert nincs olyan előadó,akinek ne lenne legalább egy olyan száma,amire azt mondja az egyén,hogy hát ez nekem nem tetszik.Még Marcus Millernek is van olyan száma,ami nekem nem tetszik,mégis azt mondom,hogy szeretem Marcus Miller zenéjét,szeretem a fusion jazzt,de ezt csak amiatt mondom,hogy nektek érthető legyen.Egyik osztálytársam - aki egyébként olvassa a blogot - nagyon jól megfogalmazta: "Nincs kedvenc stílusom vagy előadóm,ami tetszik,azt meghallgatom." Valahogy így mondhatta,és lassan kezdek én is erre a szintre érni,talán legközelebb már úgy fogom mondani,hogy "A funky,az acid jazz és a fusion jazz tudja a legtöbb példát felmutatni,amiket szeretek,de mostanában hip hopot is hallgatok".Viszont a mainstream,azaz a nem undeground előadókkal meg más a helyzet,mert Dopemannak meg már vannak eléggé határeset számai.Talán azért van ez,mert jó szövegeket ír minőségi,hangszeres,funkys alapra.Na de most eme "apró" bevezető után térjünk is rá a tárgyra,azaz a címre.

Siska Finuccsi,vagy ahogy írni kellene Siska Feenoocchi(ezt egyébként "finukkinak" kellene ejteni,de hát nem tud olaszul gondolom,ne írjuk a számlájára) underground rapper Tatabányáról,jelenleg a Bloose Broavaz nevű társaságban nyomja.Régen Night Childos volt,amit meg Fankadeli hozott létre,a felfelé törő mainstream rapper,aki merőben másabb a többinél.
Aki csak hallgatja a számokat,azt látja,hogy Siska a bunkó gyerek,aki mindenkinek beszól,és káromkodik össze-vissza,Fankadeli pedig az,aki nem beefel csak védekezik eléggé hatásosan,és elmondja élete történetét.Aztán miután elkezdtem olvasni Fankadeli blogját,én azt gondoltam,hogy "te jó ég,hát ez egy inteligens ember".Mert tényleg nagyszerűen ír,írói magasságokba emeli a blogolást és a puszta szavakkal szétoltja az "ellenfeleit" úgy,hogy közben csak magáról mesél,és meg sem említi őket,sőt szégyeníteni sem akarja őket,de az inteligenciájával és az érzéseivel rommá veri a beefelős "érzéketlen" underground rappereket(amilyen valaha ő is volt,habár eleve azzal kezdte pályafutását,hogy 20.000 ft-ból összedobott egy videóklipet,amit bevitt a vivának,és szinte egyből ismertté vált,mainstream lett egyből).Aztán ekkor azt hittem,hogy a bloose broavazosok a majmok,csak irigykednek,egyik szakértő msn partnerem szerint is így van.Aztán jött az érme másik oldala,megcsillant,és kb meg is állt egy helyen,úgy,hogy mostmár az egyik oldalt sem látom: Siska egy bejegyzésben elmondta,hogy mi a helyzet Fankadeliről,így most nem tudom kinek higyjek,ha Siska azt mondja,hogy valótlan,amit Fankadeli mond,akkor ugyanez meg is fordítható,Fankadeli is mondhatja ezt,és akkor oda jutunk,hogy mindenki máshogy látja a dolgokat,saját szemszögéből látja és meséli a történeteket,mindenki a saját maga igazát bizonygatja,nehogy véletlenül rosszat tegyen a lelkiismeretének.Siska egyébként rendkívül szimpatikus lett azzal a kijelentéssel,hogy "amiért én nem fizetek,azért én miért kérjek pénzt?",magyarul amiatt,hogy ingyen csinálja meg a számait,így nem kér pénzt,majd max. akkor,ha a studióért már fizetnie kell.De az,hogy őt nem érdekli a pénz,nem ezért csinálja,ez szerintem faszság...ne legyünk már ennyire álszentek,Fanka legalább beismeri,1-0 Fankadelinek.Aztán ugye ott van az,hogy lehet,hogy irigykednek Fankára,de Fanka mellől tényleg még a legjobbnak hitt barátai is elpártoltak,bár ugye van egy olyan mondás: aki elpártol mellőled,az sosem volt a barátod.Ergo ez most olyan,mintha Fankának nem is lenne barátja,és tényleg feltűnő,hogy mindenki otthagyja.Ennyit számít az,hogy most valaki mainstream-e vagy sem,szerintem nem cserélne vele Siska,ha tudná,hogy emiatt otthagyják a barátai...persze Fankát nem ezért hagyták ott,nem is tudom miért hagyták ott,önzőnek és kétszínűnek van beállítva,nem tudom,hogy igaz-e,de tény,hogy elpártolnak mellőle,és szerintem Siska lehet,hogy irigy rá,amiatt mert ismert meg keres is belőle,de mindneki magára hagyja.Mondjuk úgy,hogy 1-1 van.És amiket elmesélt még Fanka,hát nem tudom...viszont Siska kérésére törölte Fankadeli a Siskáról szóló részt a blogjából,bár utána még írt egynéhányat,amit még nem olvastam el,na majd meglátjuk,hogy miről szól,lehet,hogy tényleg csak az a kis mitugrálsz gyerek,aki írogat a bloosebroavaz fórumra álnéven(bár állítása szerint nem ő,csak Tibbah rögeszméje ez,egyébként Tibbaht egy jó nagy fasznak tartom a nagy hungarizmus-ellenessége miatt,de ez már más téma),és lehet,hogy a blogjára is tök más dolgokat írt Siskáról,ezt nem lehet tudni.Ez a baj,nem látunk be a kulisszák mögé.Ugyanígy írta Siska is,de még ebből sem lehet megtudni,hogy kinek van igaza.Nyilván mind a kettőnek valahol megvan a saját maga igaza,ezt úgy lenne jó megbeszélni,ha Siska,Fanka meg én leülnénk egy asztalhoz egy sörrel a kézben,aztán "na,lökjétek,mi bántja szíveteket",aztán ha meg jönne a vita,hogy "az nem is úgy volt",akkor lehetne kérni,hogy tessék,bizonyítsátok be.Érdekes kis vita lenne,meg érdekelne is,de azért ennyire nem,na.Az igazságra azért kíváncsi lennék,és úgy,hogy közösen mondják el a történéseket,de az lenne a legjobb,ha egy harmadik,teljesen laikus ember mondaná.Mindenesetre megint elmondom,hogy nem lehet tudni,hogy miért utálta meg Siska Fankát,és miért lépett ki a Night Childból.Eddig azért nem szerettem sok előadót(pl. Ganxstát,csak hogy a hip hop keretein belül maradjunk),mert kurvára nem gangster(bár lehet,hogy Dopeman sem,de olvastam róla dolgokat,és róla jobban elhihető),mégis úgy állítja be magát,meg minden,na,szóval a lényeg,hogy unszimpatikus.De amióta leszarom,hogy milyen ember,valahogy a számai többsége is bejövősebb,bár előtte is volt pár szám,amit ha félve is,de ki mertem mondani Ganxsta imádó barátomnak,hogy "ez jó szám".Viszont Siskával meg Fankával az a helyzet,hogy mindkettő jó zenét csinál(vagy inkább vannak jó zenéi),és mostmár nem nagyon fogom nézni,hogy ki milyen ember,ennek a rossz szokásomnak végetvetek,ugyanakkor ez az undergroundban eredendő bűn.Mármint az,ha valaki egy pancser vagy egy áruló vagy egy szarrágó zenéjét isteníti.Innentől kezdve nem érdekel,úgysem fizetek egyiküknek sem a zenéjéért,Siska nem is kér érte pénzt,Fankától meg csak azokat töltöttem le,amiket ő rakott fel,na meg a klipek.

Érdekes világ ez az underground,de valahol mégis ez az igazi hip hop a 80-as,90-es évekbeli hip hop után,meg ez mégis magyar,érthető és átérezhető a szöveg,és már nagyon hiányzott a zenei ízlésemből egy olyan ágazat,ahol a mondanivaló a fontos.Én mindig is a hangszeres részeket néztem,hogy milyen az "alap".Bár Marcus Millernél csak az van,de az viszont odabaszós.

Egyébként október 26-án jön a Millenárisra a Marcus Miller,Victor Wooten,Stanley Clarke trió,na ez kb olyan,hogy a világ legjobb fusion jazz basszusgitárosai,de mind egytől egyik állítom,hogy benne vannak a világ top 10 basszusgitárosai között.Ezt így vakon megmondom.A pénzt már persze félretettem a koncertre.

Az utóbbi pár napban nem igen volt időm gondolkozni,nem nagyon voltak meg azok az üresjáratok,amik akkor vannak meg,ha van időd valami kényelmesen megcsinálni.Nem mondod,hogy széthajtom magam,meg hogy a suli annyira elveszi minden időmet,hogy pihenni is alig marad időm,ilyenről szó sincs,annak,hogy nincs időm elég sokat gondolkozni,nem feltétlenül baj,sőt,legalább mindig van mit csinálni,és ez jó.Nekem azzal van gondom,hogy reggelenként van,hogy becsöngő előtt két órával kelek fel,és közben meg 10 percre lakom az iskolától,mégis kések...Mostanában tudok olyan áldozatokat hozni,hogy éjfélkor lefekszem,aztán hiába,hogy csak 9:50-kor kezdődik az első órám,én már fél 8-3/4 8 környékén már ébredek,és persze nem magamtól.Ilyenkor reggel azért kelek fel korán,mert jobb szeretem,ha édesanyám ébreszt,és nem pedig a telefonom ébresztője,nem tudom,talán azért van ez,mert emlékeztet a kiskoromra,de talán azért van,mert reggel már az is fáradságos,ha megszólal az ébresztő,és nekem meg kell tennem azt a mindössze 2 m távolságot,ami az ágyam és az íróasztal között helyezkedik(az íróasztalon van a telóm).Így meg bejön édesanyám,behozza a kávémat,felhúzza a redőnyt,és ezzel máris elérte,hogy ébren legyek,és úgy ébredek fel,hogy szinte ki sem kellett kelni az ágyból.Ha lenne inasom,tutkó vele ébresztetném magam,nem pedig ébresztőórával,bár ha annyi pénzem lenne,hogy inasom lenne,talán olyan vállalkozásaim lennének,amiknek már az ügyintézései sem az én kezemben lennének,én maximum csak az alkalmazottaim körmére néznék rá meg a könyvelésre,és persze akkor kelnék,amikor biológiai ébresztőórám megcsörren,és nem pedig akkor,amikor egy mobiltelefon mindig egy adott időben megcsörren.

Szóval,reggelenként picit nehezen megy a kelés,és úgy érzem ez télre még súlyosabb lesz,mert nyáron,ha időre kellett kelni,mindig könnyebb volt,mert ugyan le van húzva a redőny,mégis megvilágítja kívülről a nap,és nincs olyan sötét a szobában,télen pedig szinte sötétségben fogok kelni,vagy legalábbis napkeltekor,ekkor meg még elég sötét van,és olyan feelingem lesz,mint mikor az éjszaka közepén megszólal az ébresztő.Most erről el kell mesélnem egy rövidke storyt,amely nem annyira izgalmas,poénos és csattanós,de erről jutott eszembe: Tavaly csütörtökönként mindig volt 0.órám,ami spanyol volt.Nagyon utáltam,na nem a tárgyat,hanem a 0.órát és az ezzel járó korán kelést.Nos már ekkoriban is sűrűn volt olyan,hogy elragadtattam magam egy kicsit,és a vártnál később feküdtem le,mondjuk amiatt,mert msneztem valakivel,és a nagy beszélgetés közepette úgy elmúlott felettem az idő,hogy egyszer csak hajbakaptam,hogy "te jó ég,már ennyi az idő?".Gondolom veletek is sokszor előfordult már,vagy az is lehet,hogy szinte általános jelenséggé váltak az ilyen momentumok az életetekben.Tudjátok milyen az,amikor mondják msnen,hogy "csak még ezt hadd meséljem el!" vagy hogy "jaj,még hadd küldjem át ezt!" és akkor mindig újabb és újabb gondolatok fogalmazódnak meg az ember fejében és csak ír,vagy csak szimplán átmegy a szám,és majd másnap meghallgatja.Vagy azt mondja az illető msn partnere,hogy "ezt még hallgasd meg most",aztán meghallgatod: +5 perc.Aztán ez a +5 perc már egyébként is sok +5 percnek a ráadása,és lehet,hogy még ezt is +5 perc vagy percek követik.Egyik szerda este beleestem ebbe a csapdába,na szóval éjfélkor feküdtem le annak ellenére,hogy másnap 6-kor kelni kellett a 0.óra miatt,és olyankor annyira benne van az emberben az,hogy reggel fel kell kelni egyből,és menni kell,mint a gép,hogy vissza ne aludjunk.Bennem legalábbis ez megvan,mert régen sokszor aludtam vissza és ezért előfordult párszor,hogy úgy egészben kihagytam az első,esetleg a második órát is,de olyan is volt,hogy 3.óráról késtem emiatt,persze annak az volt az oka,hogy nem volt 1-2. órám,így később keltem,és ráadásul vissza is aludtam,na mindegy,szóval én olyan vagyok,hogy ha tudom,hogy nem fogom magam kialudni,és reggel nehéz lesz a kelés,akkor reggel kipattanok az ágyból(bármennyire is kellemetlen) és egyből kávé,készülődés.Nos,ez még tavaly télen volt,amit most mesélek.Ugye kint sötét volt,de még 6-kor is sötét volt simán,sokszor sötétben értem még be az iskolában.És valamilyen oknál fogva éjjel fél 2-kor kipattantam az ágyból,felkapcsoltam a kisvillanyt,és már nyitottam ki a szekrényt,hogy kivegyem belőle a ruhákat.Persze én nem vágtam,hogy fél 2 van,azt hittem,hogy már reggel van,és kelni kell,valamiért azt hittem,hogy ébresztőre keltem,annyira kómás voltam,hogy azt sem tudtam megállapítani,hogy most vajon az ébresztő szólt-e,és én állítottam-e le,vagy pedig magamtól keltem fel valami neszre,zajra.Apám meg épp kint volt hugyozni,és azt látja,hogy fél 2,kislámpa égve van,azt hitte először,hogy égve hagytam(akkoriban még nem volt szokásom suliidőben fél 2-ig fentmaradni,főleg ha 6-kor keltem másnap),és benyitott,hátha helytálló az elképzelése.Erre azt látja,hogy ülök az ágyamon,és veszem a zoknimat teljesen kómásan.Erre megkérdi: hová mész? Mondom iskolába.Erre jön a kérdés: "fél 2-kor???" Én meg nagy bamba fejjel ránézek az órára,és ennyit mondok: "Jaaa..." és lekapcsoltam a kislámpát és visszaaludtam. Elhihetitek,hogy ennek tudatában milyen szar volt felkelni,főleg úgy,hogy még 6 óra előtt felkeltem kétszer azért,mert azt hittem,hogy szól az ébresztő,pedig nem lakunk egy túlságosan zajos helyen.Ezt a kis apró storyt milyen hosszan el tudtam mesélni,te jó ég...ha élő beszédben nyomom ezt,talán túlságosan unalmas lett volna,de ha beszélni kell,én pont úgy vagyok vele,hogy lényegretörően,gyorsan,sokszor túl gyorsan mondom el a dolgokat.Azért,mert a társadalom ezt belém nevelte.Mindig ezt mondom,erre fogom azt,hogy hadarok.Az embereknek nincs idejük,nincs idejük és nem is akarják meghallgatni a másikat,azon vannak,hogy minél gyorsabban meghallgassák őket,aztán gyorsan eliszkoljanak,mert ezernyi fontosabb dolog van...annyira önző tud lenni az ember...nem úgy kell ezt felfogni,hogy éppen akkor mondok valamit,amikor valaki siet munkába vagy iskolába,nem,nem erről van szó.Hanem úgy általánosságban.Néha Zele szokott így felfogni,de engem nem zavar,mivel én úgy ahogy van,szarok az iskolára,most egy késéssel több,érted,nem nagyon tud érdekelni,sokkal jobban érdekel az,amit mond,mert azt nekem mondja,és nem másnak.Nem tömegterméket kapok,hanem valami egyedit,ami direkt csak is nekem készült.Lehet,hogy más is megkapja rajtam kívül,de más csomagolásban,máshogy elkészítve,és minden egyes szót értékelek,és nem csak tőle,hanem az összes barátomtól,ismerősömtől,hozzám közelebb álló emberektől...igen,van aki még ezt is tudja értékelni.Nem csak én,ismerek még pár ilyen embert a közvetlen környezetemben.Szerintem egyre kevesebben vagyunk már,akik szeretnek leállni egy kicsit és beszélgetni,meghallgatni a másik ember kínját,baját,aztán ha tudunk,akkor segítünk,ellátjuk jótanácsokkal,ilyesmi.De most ezt kicsit tegyük félre,beszélek majd még erről,csak nem most.

Beszélek inkább kicsit a telefonomról,ha már meg lett említve.Most kaptam egy új telót a bátyámtól születésnapomra,bár ez még csak e hónap 29-én lesz,mindenesetre a vonzás törvénye most is bebizonyította igaz mivoltát,és amit bevonzottam,meg is kaptam,sőt,előbb mint vártam.Nagyon jó kis készülék,ügyes,pofás,praktikus.Olyan mint egy mp3 lejátszó,van benne 1 gb belső memória,és van hozzá két memóriakártyám,egy 1 gb-os meg egy 512 mb-os.És a dolog érdekessége,hogy ahhoz képest,hogy akkora,mint egy mp3 lejátszó,van benne egy 2 megapixeles kamera,amellyel "jó" minőségű videókat lehet csinálni,mp4 formátumba menti a videókat,ergo mp4-et is tud lejátszani a telefon,tehát tök olyan,mint egy mp4 lejátszó+telefon+fényképező combo pár dologgal kiegészítve.Nagyon szeretem ezt a telefont,ha kíváncsiak vagytok rá,nézzetek utána,Samsung F210 a telefon neve.

Még egy kicsit visszatérek a bejegyzés elejére és az előző bejegyzésre is: az,hogy nincs időm gondolkodni,pozitív is,mert nem unatkozok,ugyanakkor ez nem igaz,mert sokszor van úgy,hogy itt ülök a gép előtt,és csak zenét hallgatok,fecsérlem az időmet,és az idő pedig pénz,mint ahogy mondani is szokták.Spórolok a pénzzel,gyűjtöm,gyűjtöm,gyűjtögetem,sajnos a én szüleim nem tehetik meg,hogy nekem minden nap csak úgy adogassák a 2-3 ezer ft-okat,ha el akarok menni valahová,kb akkor adnak ennyit,illetve ad ennyit,mert ez az édesanyám reszortja,nála van a pénz,ő osztja be,ő gazdálkodik vele és nagyon vigyáz rá,nem szeret költekezni,szinte az ellentéte apámnak.Na mindegy,ezt csak úgy mellékesen említettem meg,tehát itthon vagyok több okból is: azért,mert nem akarok elherdálni a pénzt,meg sokszor kedvem sincs,és múltkor is mondta Ádám 8-9 körül,hogy nincs-e kedvem menni Boldogra inni,ott lesz a barátnője is és egy másik csaj is,én meg azt mondtam,hogy tanulok,és kellett is volna,de nem tanultam egy mukkot sem...Igazából nem volt kedvem menni,ha azt mondja,hogy "hé Dávid,figyi már,este nincs kedved kijönni kicsit?",akkor lehet,hogy elmegyek,sőt biztos,de így hirtelen...mert olyan "otthonias" voltam.Tudjátok,szóval el voltam lazulva,a hajam kinézetével nem foglalkoztam,itthoni cuccban voltam,tehát olyanokban,amiket nem vennék fel akkor,ha megyek suliba,és ha kimegyek valahová szórakozni,vagy csak inni is vagy valami,mindig lefürdök és utcai cuccban megyek ki,amiben pl iskolába is járok,ami általában farmert jelent meg valami jó pulcsi,itthon meg mackóalsóban meg melegítőalsóban meg ilyen 3-4 éves pulcsikban vagyok,amiket már suliba nem vennék fel,mert annyira elszíntelenedett,vagy kicsit kopott már.Nem azt mondom,hogy csöves ruházat,egyáltalán nem,csak na...értitek.És akkor meg kellett volna fürdeni,hajat mosni,hajat belőni,átöltözni,macerás,értitek.Kedv kell és pénz.Idő meg szinte mindig van,hiába,hogy ez vasárnap volt,hétfőn úgyis csak 9:50-re megyek,ráadásul ilyen 11 körül már itthon volt Ádám,és írt is msnre.Szóval,ha itt ülök gép előtt,úgy megy az idő,hogy nem csinálok semmit szinte,unatkozok,és tettvágyat érzek magamban,és olyankor szívesen lennék nem ott,akarom mondani itt,de ha akarok csinálni valamit,ahhoz pénz kell,meg kedv,és nem árt,ha előre szólnak,hogy programot tervezzek be estére,mert lesz.Na majd erről is beszélek később,hogy miért is kell pénz,meg ilyenek.Szóval,reggel vagy későn kelek,és akkor kapkodok,vagy korán kelek,de annyira elhúzom a teendőimet,hogy utána kapkodni kell,este meg későn fekszem le rendszeresen,mert ugye "a még 5 perc" szindróma elkap,és sosem a tervezett időpontban fekszek le.Iskolában meg nem nagyon szoktam gondolkodni,itt a gép előtt sem,mert folyamatosan olvasok szinte meg írok,vagy ide,vagy msnen,vagy e-mailt nagy ritkán,ha meg olvasok,akkor éppen olvasom,amit írok vagy itt,vagy msnen,vagy olvasom amiket mások írkálnak blogra(nem sok ilyen van),vagy olvasom,amit nekem írnak msnre,és ugyanez van a fórummal is,bár az is csak arra van,hogy kicsit kitöltsem üres óráimat.De most is csinálhatnék mást.Egyébként nem unatkozok,éppen várnak rám,hogy fifázzunk,aztán tanulni is lehetne(de ugye ezt sosem teszem),olvashatnám a Titok c. könyvet is(majd mesélek erről is),amit már régóta akarok elolvasni,de már itt van nálam majdnem két hete és mégis kb 30 oldalt olvastam belőle,szóval ilyenek...meg basszgitározhatnék is,szövegeket írhatnék,Sopranost nézhetnék,jaj,sorolhatnám még.Na most ezt itt befejezem,annyi a lényeg,hogy csinálok mindig valamit,annyira passzív állapotba sosem kerülök,hogy gondolkozni tudjak,és kicsit jó is.De pl már az iskolába menet is a 10 perc sincs már meg,mert zenét hallgatok eközben,szóval...na de tényleg,még egy gondolat az előző bejegyzésemmel kapcsolatban: félre ne értsetek,nem azt mondom,hogy nem jó,ha mindenkinek egyéni a gondolkodása,a véleménye,sőt,ez a jó! És ez így van rendjén.Ha mindenki ugyanúgy gondolna mindent,sehol nem tartana az emberiség,és az élet is jóval szürkébb lenne.Nem csak azért,mert nem lennének viták,meg nem lenne miről beszélni,hanem...kicsit gondoljatok bele,hogy a vélemények nem egyezése mennyi mindent alkotott már és alkot.Nem ezzel van a gondom,hanem azzal,ha más nem tiszteli a véleményemet,és nem fogadja,hogy ez az én véleményem,én így gondolom,és csak azt hiszi,hogy neki lehet igaza.

Uff én beszéltem.

Péntek este van,közben már látom,hogy ez inkább már szombat hajnal felé közelít,mivel most van 1:13,de mindegy,maradjunk annyiban,hogy péntek este van.Az egyik spanom épp most a barátnőjével hancúrozik,mások alszanak,és sokan pedig szórakozni vannak.Nekem pedig a legjobb programom ma estére az,hogy írok a blogot,van fankadeli blogot olvasok,vagy zenét hallgatok,és közben fórumozok vagy msnezek,az előbbivel azért van baj,mert már pangás van(vagy még pangás van? Jaaah,hisz péntek este van...na majd akkor lesznek jó páran,akik írni fognak a Múltkor,amikor részeg voltam... és a Másnaposnak szar c. topikokba),az utóbbival pedig szintén az a baj,hogy pangás van,szóval mondom,mindenki vagy alszik,vagy éppen mulatni van,vagy a kedvesével van éppen.Vagy vannak sorstársaim,akik éppen most játszanak valami ócska eladható játékot multiplayer modeban halomra lőve egymást.Még kihagytam a lehetőségeim közül azt,hogy megnézhetek egy Sopranos részt még esetleg,vagy olvashatnék könyvet,vagy ami a legépkézlábabb(jaj,de csúnya szó) megoldás lenne: aludni.

De most a blogolást választom inkább,aztán pedig fankadeli blogját is olvasom kicsit,aztán pedig valószínüleg egy kis hustler tv alvás előtt,ha már nincs barátnőm...Igényeim nekem is vannak,és...elképzelhetitek mennyire kanos vagyok.Csak vannak dolgok,amik hátráltatnak.Na,majd erről kicsit mindjárt beszélek.

Szóval,itt ülök a gép előtt,a seggem már fáj a sok üléstől,7 körül hazaértem focizásból,ettem meg fürödtem,és azóta itt zombulok,mondván,hogy nem tudok mást csinálni.
Most itt van mellettem egy bögre tej és kint pedig esős idő van.Nem veszi el egy cseppet sem a kedvemet az eső,ez csak az igazán érzékeny emberekre van szerintem hatással.Ők csak azt látják,hogy nem süt a nap,tönkreteszi a frizkójukat az eső(mire való az esernyő?),saras lesz a cipőjük(miért nem lehet járdán menni?) és vizes lesz a nadrágjuk alja(miért nem kerülik ki a pocsojákat?).Nekem az esővel alapvetően semmi gondom,hisz a növényekre jótékony hatással van,eső nélkül kb. nem lenne mit enni.Ha esik,csak azt nem kamázom,hogy teli van a járda pocsojákkal,hisz nem tud hova elfolyni a víz,ezért szabályosan ugrálni kell a pocsoják közt,ha nem akarjuk,hogy vizes legyen a nadrág alja.
Ja igen,a tej.A tej,a tej...ha ma nem ittam meg belőle egy litert,akkor egy kortyot sem,most is ugye itt van mellettem egy bögre tej,de valahogy már teli vagyok tejjel,és azért sem nagyon akarok már inni,mert most vágtam be az előbb egy mackot(tudjátok,ez a krumplireszelékből készített palacsinta),hát,mit ne mondjak,1 körül elég egészséges ilyesmit enni.Meg úgy egyáltalán enni.Elvileg hat óra után nem is lenne szabad enni,de ez most nem érdekelt,meg akartam enni,szeretem,ott volt,kívánkozott,ez az egy maradt,másnapra meg már úgysem lett volna jó,vagy megette volna más,így elfogyasztottam én,aminek következménye lehet az is,hogy mégjobban hozzásegítem testemet a hízáshoz.Azt vettem észre,hogy mióta beköszöntött a rossz idő és a suli,azóta elég keveset mozogtam,és kicsit mintha vissza is híztam volna,olyan 85 kg-ra saccolom így magamat,de lehetnék 80 kg is.

Nyilván elgondolkoztatok: teeeejj???? Miért tej? Miért nem mondjuk forrócsoki vagy forró kakaó,ha már alkoholmentesről van szó,vagy miért nem egy bögre tea? És miért nem mondjuk egy üveg sör,vagy egy pohár whisky,vagy bor?Mert hogy a tej olyan gyerekes.Nem gyerekes,egészséges,és szeretem.A sört annyira nem szeretem,ha tehetném,én Martinit vedelnék itthon,de 1.szüleim lehet nem néznék jó szemmel,ha minden estére kajak benyomnék 2.drága mulatság.
Ugye mennyire érdekes? Valaki 2 g füvet szív el minden nap,emellett a büfében mikor vásárol kétezressel fizet,és mindig valami olyat vesz,aminek semmi értelme,pl egy üveg cherry cokeot,és csak azért,hogy néha belekortyoljon egyet.Ha valaki szomjas,akkor iszik,nem pedig csak 1-1 kortyra belenyal.Szóval,2000 ft kajapénz,meg emellett egy 4-5 ezer fűre,aztán még ott van a napi doboz cigi és ki tudja még,hogy suli után mennyit költ el? Én meg azon problémázok,hogy a Martini 1300 ft-os árát én nem engedhetem meg magamnak.Áhh,most kortyolnom is kellett kicsit a tejből,nagyon jól esett,ahogy ezeket leírtam,kiszáradt a szám,de vajon a puszta gondolattól,vagy csak azért,mert sokáig tartott leírni? Ki tudja...szóval,itt ülök,és nincs jobb dolgom.Vannak dolgok,amelyek megállítanak engem abban,hogy én péntekenként kijárjak bulizni.Először is,kezdjük azzal,hogy általános iskolában csak pár gyerekkel voltam jóban az osztályban,és ők abszolút nem voltak bulizósak,de még a társaságomat sem kedvelték,mert olyan dolog miatt ítéltek el,amin te csak röhögnél.Valahogy fájt nekik,hogy okosabb vagyok náluk,és úgy,hogy nem tanulok semmit,de persze biztosan azt hitték,hogy én otthon kőkeményen tanulok.De az is lehet,hogy csak azért engem szúrtak ki,mert nem tetszett nekik a fejem,vagy csak mert kellett valakit basztatni.Mondjuk nem csak engem basztattak.Na mindegy,szóval nem voltam társasági ember,mert nem engedték,hogy azzá váljak.Ma már visszamennék az időbe,és magamnak sokmindent tanácsolnék.Aztán emiatt át is mentem hatosztályos gimnáziumba,ahol sokkal jobb volt,de a visszahúzódottságom kissé azért még itt meglátszott.Nem úgy kell rám gondolni,mint egy befordulús gyerekre,de pl. sosem ment az nekem,hogy vadidegen emberekhez odamenjek spanolni,vagy mondjuk látom,hogy ott állnak hárman,beszélgetnek,és odamegyek,hogy mi a téma.Osztályközösség sosem alakult ki az osztályban,és még a fiúk sem tartanak össze,pedig mennyire jó lenne,ha mi így heten összeülnénk mindig szünetben,és csajokról beszélgetnénk,szexről,meg mondjuk fociról,de bármi másról.Nem.Itt az van,hogy mindenki megy arra,ki merre lát.Mondanom sem kell,ez sem igazán segítette az én társadalmi beilleszkedésemet,és ezáltal nem tudtam sokat gyakorolni azt,hogy hogyan is tudnék a társaság középpontjává válni.Persze akikkel beszélek nap mint nap a suliban,azokhoz odamegyek,és be tudok kapcsolódni a társaságba,vagy ha csak így szünetben ülünk és a lányok valamiről beszélgetnek,és bedobok egy poént és az összes fogja a hasát a nevetéstől.Talán ezek már mennek.De csak olyan emberekkel,akiket ismerek.És ezért is van az,hogy nekem sosem ment az,hogy egy vadidegen lányhoz odamenjek a suliban,és beszélgessek vele.És mondjuk elmondjam,hogy mennyire szépnek találom,és ha van kedve,esetleg megismerhetnénk egymást,na meg hát amúgy is van két mozijegyem...És itt jön a második dolog,a pénz.Honnan a faszból lenne pénzem két mozijegyre,ha a szüleim nem adnak egy garast sem,mondván,hogy nincs pénzük?? Na,azért néha ha kérek,adnak 2-3 ezer ft-ot,de ez őszintén: mire elég? Ott van bátyám,őrá legalább számíthatok,de már ég a pofám,ha pénzt kell kérni,habár egy ideje nem kértem tőle.Mert hogy nyáron azért sokszor égett bennem a vágy,hogy na,gyerünk partyzni,de 5-6,sőt 10 ezer ft-okat sokszor úgy kidobtam az ablakon,hogy nem mentünk végül sehová(max zp...),és csak jól bebasztam,azt csá.Holott én kerestem az emberek társaságát,emberek között akartam lenni,táncolni akartam,csajozni,ilyesmik.Ha volt pénz,akkor olyan nem volt,akivel el tudtam volna menni,ha meg nem volt pénz,akkor meg nyilván magától értetődik,hogy nincs pénz,ergo nem tudok menni sehová.Volt,hogy hívtak bulizni ide-oda,nem sokszor történt meg,de volt ilyen,és akkor sem értem rá pont,hát szóval ilyen szerencsétlen voltam.Most meg gyűjtöm a pénzt Marcus Miller,Stanley Clarke,Victor Wooten trio koncertre,utazás+jegy+valami legális vagy illegális drog,ha már egyszer ezzel egyidőben ünneplem Budapesten a születésnapomat is,hát nem jön ki 10.000-ből.Aztán rá egy hónapra meg Brand New Heavies koncert,szóval ha lesz is pénzem,vagyis ha van,gyűjteni kell,nincs mese.És most meg úgy érzem,hogy az örökös nincsenpénzem szindróma miatt már az agyam automatikusan ki is kapcsolta a partyösztönöket.Na,majd Januárban visszakapcsolhatná,mert akkor már valószínüleg lesz pénzem,időm meg mindig van,hisz az ember mindig arra szakít időt,amire akar.Lehet ezt tagadni,ez akkor is így van.Szóval,kell hozzá idő,ami már megvan,pénz,ez nincs,és kedv,ami a pénz hiányából kifolyólag nincs.Hisz minek sóvárogjak,hogy jajj,de szívesen buliznék meg jajj,de jó lenne most ott nyomni egy jó discoban egy kurva jó csajjal,aztán akit még haza is hozok,és szétnyalom meg utána jól meg is kefélem.De nem,én ehelyett előveszem Marok Marcsit és hustler tv,mert jelenleg ennyire futja,ez van...Szívesebben lennék máshol csak nem itt.Tudjátok mennyit adnék most azért,ha mondjuk életem szerelmével most kint sétálhatnék a szitáló esőben? Olyannyira leszarnám az időjárást...meg azt is,hogy majd elalszok,annyira álmos vagyok.

Közben eldöntöttem,hogy ebből mégsem lesz fankadeli blog,ezt megírom,aztán a többit már tudjátok.De hadd meséljek még el valamit! Egy barátommal msnen beszélgettem ma.Kicsit kérdőre vontam meg "megmondtam neki a frankót".Az egész onnan indult,hogy ez a meg nem nevezett barátom az utóbbi időkben sokmindenre rámondja,hogy szar,fos,stb.Tehát minősít dolgokat.Engem ez zavar,mivel egyrészt unalmas,másrészt sérti mások ízlésvilágát és harmadrészt pedig nincs joga hozzá.Na,erre térjünk ki kicsit részletesebben:Van,hogy mutogatok neki zenéket,és rámondja,hogy szar,fos,stb.Aztán mikor hangklipeztem neki egy Siska számot,a 15 mp-ből leszűrte,hogy "fos".Hát,akkor még nem csináltam belőle nagy ügyet,de mikor mondta,hogy a huga szerint szar a magyar hip hop,hát,ott kicsit azért megálltam.Aztán gondolkoztam,és mára(azaz már tegnapra,tehát péntekre) jutottam valamire.Nincs joga és nem is etikus minősíteni dolgokat.Vegyük például Siskát.Nem érdekel a többi száma,csak az,ami tetszik nekem.Kb. 4-5 száma van,amit szoktam hallgatni,a többi nekem nem tetszik.Tehát abszolút nem mondhatnak engem Siska rajongónak,mert kb. 50 előadót fel tudnék sorolni,akinek több,mint 5 száma tetszik legalább annyira,mint ez az 5 szám.De nem mondom Siskára,hogy szar.És főleg nem a számaira,amiket nem szeretek.Ezzel megsérteném a Siska rajongókat,akiknek tetszik a többi szám,és akik szerint az nem szar,és megsérteném vele Siskát is.Csak hogy erre az oldalra kerültem én is,és megsértették a ízlésvilágomat.Tehát én szart szeretek.Ezt szűrtem le belőle.És ha valaki azt mondja:"ez szar",akkor az egész világ nevében nyilatkozik valamiről és minősíti azt.De mi értelme van bármit is minősíteni? Szerintem ez egy nagyon nagy betegség az emberiségben.Divattá vált minősíteni,mivel egyszerűségre törekednek,nem akarják kifejteni a véleményüket,hogy miért nem tetszik nekik,és nincsenek tisztában azzal,mennyire bántó tud lenni.Pedig nem is saját műről van szó.De mégis...értitek.Na meg mondom,amúgy is,amire azt mondja,hogy szar,arra lehet,hogy más meg azt mondja,hogy jó.Akkor most leáll vele vitatkozni,hogy nem,mert ez igen is szar.Nem,nem fog leállni vele,maximum kiröhögi és egy pancsernak könyveli el az illetőt,csak azért,mert olyat szeret,amit ő nem.Pedig az érmének két oldala van.Mi van akkor,ha az ő egyik kedvelt zenéjére csak így tömören,velősen valaki rádobja,hogy "szar".Ő azt mondta,leszarja,ne hallgassa,kész.De szerintem nem ennyi lenne...De ha nem is röhögi ki,akkor helyesbít,hogy "hát,nekem nem tetszik".És még mindig nem mondta meg miért! Csak rávágta,hogy nem tetszik.Meg annyira egyszerű minősíteni úgy előadókat,hogy pár számot hallott tőlük,áhhh...És a parfümösre még emlékeztek? "Az borzalmas!"
Mi van,ha én pont azt az illatot tartom jónak? Ha az az illat megtetszik nekem,és viszem is a kasszához,hogy fizetni szeretnék érte,akkor a biztonsági őr előtt kb. 1.égek 2.emiatt elkönyvel egy baleknak amiatt,mert "a bolt legrosszabb parfümét vettem meg."Na,az ő hatezer ft-os kedvenceiről meg ne is beszéljünk,azok sem voltak sokkal különbek,csak éppen bunkó lettem volna,ha azt mondom rá: ez borzalmas! Érzitek? Tehát,az hogy jó,rossz,ezek relatív fogalmak,és éppen ezért kell tiszteletben tartani,hogy a másik mást szeret,ezért könyörgöm,ne minősítsünk már egy olyan dolgot,amit egyébként szórakoztatásra kap az ember,és nem is muszáj megvásárolni,sőt,az illető,aki fikázta még fele olyan jót se tudna csinálni.Ennyire nehéz lenne kimondani,hogy "nem tetszik,mert..."?
Ennyire nem lennének az emberek toleránsak? És ennyire elfelejtkeznének magukról az emberek? Ennyire alkottak maguknak más etikai kódexet,mint amilyen régen volt,vagy mint amilyennek lennie kéne? Persze ezekért is én lettem leugatva,hogy "nincsen igazam" meg hogy "ez hülyeség".Eleve azért mondta rám,mert nem egyezett az övével a véleményem.Egyébként megfigyeltem,egy ideje direkt ellent mond nekem sok dologban...akarva-akaratlanul is talán,talán már annyir benne van,mert ő önállóbbnak akar tűnni,vagy tudja a faszom...És hogy "ez hülyeség".Áháá,szóval hülyeséget beszélek? Milyen jogon minősíti az én szavaimat? Csak azért,mert nem ért vele egyet? Megfordítható a dolog,én is mondhatom neki,hogy hülyeség,amit mond,de valahogy még megvan bennem ez a tapintatosság. Persze nyilván ellent mondott volna,hogy nem hülyeséget mond.Azt hiszi,hogy neki van igaza.Nem,nekem sincs igazam,nem tudhatjuk,kinek van igaza.Ez csak a véleményem volt,így gondolom,kész.Nem muszáj egyetérteni vele.Ha most én azt mondom egy szekrényre,hogy az barna,ő azt mondja,hogy az nem is barna,mert sárga,akkor hiába mondom,hogy nem,nem így van,nézze már meg jobban,nem fogja elismerni,mert akkor neki az ciki lenne,hogy nem neki volt igaza,ráadásul az emberekbe olyan szinten beleépült már a védekezés,hogy ösztönszerűen védik a saját igazukat,és még csak véletlenül sem hallgatják meg a másikat,vagy jobb esetben meghallgatják,de nem gondolkoznak el azon,amit mondott.Pedig hátha egyszer előfordulna,hogy "bassza meg,tényleg igaza volt..." Na mindegy,kár a gőzért,talán ha majd kicsit érettebb lesz,akkor majd...akkor majd esetleg.Addig meg harcolok és harcolunk,nem csak az igazunkért,hanem azért is,hogy ezek mellett sikeresen leküzdjük az élet csapásait és túléljük Isten szadizmusát...

Hát igen,előfordul az emberrel,mint ahogy velem is és mindenki mással.Elég nehezen megy ez.Na nem magánéleti problémára kell gondolni,hanem pontosan arra,amit most olvastok.A blogra.Nem tudom ki hogy van vele,de én tökre úgy,mint ahogy mondtam,tehát jönnek a gondolatok,de mikor ide leülök,akkor egyszerűen döcögős a gépezet.És nocsak,most is elfelejtettem mit akartam írni,pedig már éppen ágyaztam volna,és bevillant egy gondolat...Áhh,meg is van.Fankadeli.Szóval,az ő blogja segített abban,hogy én is tudjak dönteni.

A múltkorában rájöttem,hogy szeretek blogokat olvasgatni.Csak "szörföltem" a neten,és valami ócska blogra ráakadtam,amibe már két éve nem írtak egy szót se,és teli volt történetekkel,helyesírási hibákkal meg káromkodásokkal,de akkor tényleg tudatosult bennem,hogy igen is szeretem olvasgatni más ember történeteit,gondolatait,véleményeit,baját,kínját,stb.De tényleg,ez nem kamu.Aztán onnan jött,hogy olvasnom kell egy blogot.Rendszeresen.Ugyan már van egy blog rss-be felvéve a firefoxba,az az osztálytársamé.Azt nem csak azért olvasom,mert blog,hanem mert osztálytársamé is.És jól írkál tényleg,nem tudom meg lehet-e névszerint nevezni,ha megnevezném,és rákeresne neten,akkor talán ráakadna a blogomra.És nem azt mondom,hogy titkos,de nem teregetem ki,így az ő nevét sem mondom.Szóval,szoktam az ő blogját olvasgatni,de ilyenkor jön az,hogy még kell,még kell,mert ez annyira jóó...de mitől...? Hisz jobb lenne személyesen hallgatni ezeket a sztorikat meg minden.De az emberek ezekszerint csak a neten tudnak megnyílni.A "valóságnak" nevezett valamiben ciki ilyen dolgokról beszélni? Nem hiszem,de az emberekbe ez beléjük nevelődött,vagy inkább maga a társadalom beléjük nevelte.Mindig tökéletesedni akar,de csak romlik.Pár dologban javul,de kétszer,vagy többször annyi dologban meg romlik.Ilyen ez.Nos,visszatérve az előző gondolatra,rájöttem,hogy én blogot akarok olvasni,és eszembejutott fankadeli.Tőle összesen talán 3-4 számot hallottam,a legelső a Magyar földre volt,amit tesóm révén hallotam a youtubeon,aztán szintén a youtubeon az Álmodtam,a Betondzsungel Jazz és a Gyertek ki a stégre! Bár most jut eszembe,hogy a Gyertek ki a stégre volt a legelső fanka szám amit hallottam,és azt azért hallgattam meg,mert kíváncsi voltam,de nem fogott meg annyira.Közben eszembejutott,hogy meghallgattam már a Sehogyse jó c. számot is,amit a salátáról,azaz az ő honlapjáról szedtem le.Na,szóval nem azért kezdtem el olvasni,mert Fankadeli,hanem mert blog.Istenem,ez a mondat hányszor megfogalmazódott már bennem...tudtam,hogy ezt valamikor le fogom írni,na mindegy.Szóval,abszolút nem vagyok Fankadeli rajongó és Fankadelitől két sázm fogott meg eddig,a  Magyar földre és az Álmodtam,de mostmár jobban oda kell figyelnem,és próbálok beszerezni Fankadeli számokat,mert ahogy olvasgattam a blogját,rájöttem,hogy egy érző,inteligens emberről van szó,aki egy valóságos író,és egyben költő is.Muszáj meghallgatnom pár számát,hogy kicsit többet tudjak meg róla.Nem úgy,mint ahogy egy átlag Fankadeli rajongó,mert a többsége bizony csak azt nézi,hogy aahhh,király az alap,meg jól nyomja a csávó,de lefogadom,hogy sokszor azt se vágja az illető,hogy miről van szó.Kinek nem inge...
Egyébként nem csak,hogy olvasgatom,de rendesen elkezdtem olvasni az első bejegyzéstől,és már elolvastam párat,de még nem vagyok a felénél sem,jó sokat írt a Feri.

Na nem tudom miért,de ezt még meg kellett osztanom.Valamiért a várt gondolatkifejtés megint elmaradt,pedig voltak ám gondolatok a fejemben Ricsiről is,amit meg akartam osztani,meg sok más még,de majd csak menni fog ez...hisz gyakorlat teszi a mestert.

Íme,itt van,megérkezett.Az igazat megvallva sokat filóztam azon,hogy most nyissak-e vagy sem,mert régen is akartam már nyitni,csak akkor az volt a gondom a dologgal,hogy mindenki blogolt,és divatnak tűnt a dolog,én meg csakazértsem akartam követni ezt a trendet.

De most úgy éreztem,hogy muszáj nyitnom egyet.A blogot nem teszem közhírré,maximum barátaimnak és azon embereknek mutatom meg,akiket nézek is valamibe.

Ha azt gondolod,hogy itt majd mindig csak arról írok,hogy mi történt velem,akkor nagyon tévedsz barátom...rengeteg gondolatot szeretnék megosztani a blogon,mert állandóan jár az agyam,és eszembejutnak jó dolgok,és olyankor sajnálom,hogy nincs nálam egy toll meg egy papír,mert azon nyomban hozzá is kezdenék az íráshoz.Ilyen ez,biztosan sok emberrel megesik.

Régen írtam a gépen naplót,de rájöttem,hogy semmi értelme nincs.Pedig az volt a célom,hogy kiöntsem a lelkemet talán egy képzeletbeli társnak,akinek bármit elmondhatok,és azt hittem,hogy ettől talán könnyebb lesz.De nem.Az volt az alapvető gond,hogy még oda is féltve írtam le titkokat,amiket csak én tudok.Talán attól féltem,hogy ha egyszer véletlenül itt jár nálam valaki,és beleolvas(pedig nem napló.txt volt a fájlnév,gondolhatjátok),akkor kiderülnek dolgok.De lehet,hogy csak azért volt nehéz őket leírni,mert talán saját magam előtt is titokban tartom.Talán olyan szinten magamban tartom,hogy még én sem akarok róla tudomást venni,és mélyen eltemettem a gondolataim közt a dolgot.Ne várjátok,hogy ide is ám mindent le fogok írni,ááhhh,közel sem...De annyi biztos,hogy a blogon hazudni sosem fogok.Amit nem szívesen mondok el,azt inkább le sem írom.

Egyébként biztos lennének olyan emberek,akik leszólnának amiatt,hogy blogolok,ez tuti biztos,például a testvérem is megszólná,ezt tudom.Mindent megszólt mindig is.Amikor rockzenét hallgattam,akkor azzal jött,hogy "halál vagy",azaz rocker.Amikor meg vállig érő hajam volt(az olaszokat akartam vele majmolni),akkor meg azzal jött,hogy miért hosszú a hajam.De azért is szólt mindig,hogy ne a gép előtt üljek,menjek le többet,és akkoriban teljesen mértékben igaza is volt.Akkoriban nagyon nagy gépfüggő voltam,de tényleg.Igaza volt,többet kellett volna lejárnom.Tipikus függőként viselkedtem,kerestem a kifogásokat,és elvonási tüneteim voltak,ha nem gépezhettem.Ezek az elvonási tünetek csak annyiban mutatkoztak meg,hogy picit ideges voltam amiatt,hogy nem csinálhattam azt,amit akartam,meg hát én vérkomolyan vettem a pc-t,és én csináltam rajta sok dolgot,nem játszottam,csináltam rajta dolgokat,pl honlapot készítettem meg ilyeneket csináltam(persze csak frontpageben,mert kis csíra voltam ahhoz,hogy kódokkal baszakodjak,ez így sokkal könnyebb volt,és az igazat megvallva élveztem is,így is sikerélményem volt,ha összedobtam egy frankó kis oldalt)

De ezt most hagyjuk,hadd meséljek kicsit a mai napomról:
Ugyanúgy kezdődött a napom,mint ahogyan általában szokott,és megfogott reggel kint a konyhában állva egy olyan hangulat,amelyet az alkalmazottak nap mint nap átélnek: a szürkeséget.A szürkeséget,amely behálózza egész életüket és rabokká teszi az embereket.Minden nap ugyanaz az a szar,de tényleg.Felkelnek,elvégzik mindazt,amit egy átlagember szokott(na most ezt itt nem részletezném,tudja mindenki,persze a kávét meg a cigit külön megemlítem,mert ez klasszikus páros - már akinél).És ahogy kint álltam a konyhában és néztem a vízforraló edényként vagy mi a rákot,amiben éppen kávé volt,és az a színtelenség,tudjátok mire gondolok.Plusszban még az is bejátszott,hogy nem volt világos egy kicsit sem a konyhában,de már sötét sem volt,pont az az átmenet uralkodott a helyiségben,az a nyomasztó félhomály,ami reggelenként megigézi az embereket,és eszükbe juttatja: "pajtás,ébredj fel,nem álmodozz,megint kell munkába menned,ez már csak így megy".Ez már csak így megy bizony.Ugyanez van nekem is,csak én nem dolgozni megyek,hanem iskolába.És a reggeli készülődés a kis kapkodással már szinte rutinszerűvé vált.Az igaz,hogy kicsit leszartam,hogy pontosan beérjek,úgy negyed órát késhettem is az első órámról,ami amúgy tesi volt,pont emiatt is volt,hogy nem kapkodtam úgy,ahogyan szoktam.Aztán azt hiszem az angolóra után,mikor mentem a terembe,na kit pillantok meg? Na kit?? Ricsit! Ricsiről azt kell tudni,hogy ő a padtársam,állati nagy forma a srác,de ne úgy képzeljétek el,mint egy átlag 17-18 évest.Ő nem az a fajta,aki arra megy,hogy minél menőbb,és nem is beszél csúnyán.Ő mindig az a kis aranyos,"lányokkedvence" gyerek volt,mert régebben még alacsonyabb is volt tőlünk,mára azért már megnyúlt,de most sem lehet több 170-175 cm-nél.Szóval ő a padtársam,és iszonyat nagy forma,annyit röhögünk órákon,vannak beszólásaink rendesen. Azt tudni kell még róla,hogy nagyobb focibuzi,mint én,de mégsem beszél róla sokat,meg úgy semmiről sem,és ő tipikusan az,akinek van stílusa,és senkit nem bosszant fel semmivel sem,mindig tudja mennyit kell beszélni,sőt,sokszor kevesebbet is beszél.
Az történt úgy másfél-két hete,hogy Ricsi megbetegedett.Nem tudom mi lett vele,azt beszélték,hogy belső láz,bevizesedett a mája,meg kidobta a fehérjét a szervezete,azt hiszem valami ilyesmi.És ez az életvidám,jóvágású "kölyök" most csont és bőr...A szemei nagyok,és be vannak esve,emellé még az is jön,hogy olyan karikásak a szemei,mint aki már 3 napja nem aludt,és hangja is alig van,a hangja mélységét teljesen elvesztette...Rendesen lefogyott,rossz volt ránézni,sajnálom szegény srácot,aki tudja milyen ő,az sosem tudta volna elképzelni így.Én sem.De ennek ellenére nevetett,boldog volt sokszor,bár az üresjáratokon látszott rajta,hogy valami nem okés.Teljesen a nagymamámra hasonlított,amikor nagymamám utolsó heteiben harcolt a rák ellen...vagyis,pont az volt a baj,hogy nem harcolt túlságosan.Na,Ricsi pont őrá hasonlított.De mikor valami kicsi kis poénos dolog is elhangzott,azonnal nevetett,és látszott rajta,hogy örül,hogy visszajöhetett közénk.Én is nagyon örülök neki,és talán nem is tudja mennyire.Nem tudom,hogy tényleg azért nevetett-e,mert jól érezte magát,sokszor szerintem csak azért nevetett,hogy lássuk,hogy nincs semmi baj,hogy ne vele törődjünk,hogy ne sajnáljuk,de lehet,hogy csak megszokásból,mert annyira benne van a jókedv ebben a srácban.Bár ő tipikusan az,akinek vannak rossz napjai,és olyankor egy szót sem szól,csak ül,de nem csapdos-vagdos,nem is ordibál,nem dúl-fúl,csak egyszerűen rossz kedve van,és ez látszik is rajta.De olyan még nem volt,mint most: egyszerre mind a kettőt láttam ma rajta.Órán mikor jegyzetel,akkor is szokott sokszor szólni nekem,vagy mosolyog valamin,vagy kuncog,de most mindig csendben,egykedvűen írt.És csak akkor nevetett,ha valami vicces történt,de sokszor akkor is csinált valami olyan megszokott gesztust,amikor nem volt olyan vicces dolog,de csak azért,hogy megtalálja velem a közös nevezőt,és látszott rajta,hogy kicsit erőltetett,de én nagyon örültem neki.Talán jobban,mint ő.

Állítólag mostmár meggyógyult,csak kontrollra kell visszajárnia,és kívánom neki,hogy minél előbb erősödjön meg,és legyen olyan erős,mint amilyen régen volt.

Ricsi visszatérése az egész napomat megváltoztatta és meghatározta.
Pl. az egyik szünetben találkoztam Zelével(Zelére majd később kitérek),ebben nincs semmi meglepő,mert majdnem hogy minden szünetben találkozunk - persze direkt - és beszélünk.Éppen nála volt a gitár,és kimentünk a díszudvarra,ahol Omar(a kolumbiai cserediák osztálytársam,majd róla még később is esik szó),Diego(costa ricai cserediák) és Tati,azaz Tatiana(szintén kolumbiai cserediáklány) kint ültek a padon a díszudvarban,ott volt Jan és Lena is,a két német cserediák,és Omar meglátta Zelénél a gitárt,nyomban el is kérte,mert Omar szereti a zenét,és játszik is basszgitáron és gitáron,és már régen nem játszott,ezért kedvet kapott.De ha láttátok volna,hogy felcsillant a srác szeme a gitár láttán...Zele persze oda is adta egyből,és amint rázendített,a három latinvér cserediák egyből elkezdett énekelni.Pillanatok sem teltek el,és nem túlzok,ha azt mondom,hogy vagy húsz 9-es lány odajött,és el is kezdtek videózni,fényképezni...Igazi kuriózum volt nekik.Persze a lányoknak eleve Omar is kuriózum,mivel kolumbiai,és egzotikumnak számít,de már attól kb. kielégítette ott az összes lányt,hogy játszott a gitáron,és közben énekelt két cserediáktársával.Hatalmas sikere volt.Persze ha én leültem volna Zele barátommal gitározni és énekelni,le sem szartak volna minket,mert 1. nem spanyol az anyanyelvünk 2.nem barna a bőrünk.Így hát nekünk alapból bukta,de azért még megnézném azt,hogy mit lépnének arra,ha elkezdenék ott freestyleozni.Rapre gondoltam egyébként.De majd erről is később,mindent,szépen sorjában...Jahh,a mai nap krónikájához még az is hozzátartozik,hogy volt egy pszichológiaórám,amin sokmindennel nem értettem egyet,de nem meglepő,a tanár kb a saját véleményét tanítja.Tipikusan olyan dolgokról tanulunk,ami mindenki számára eldöntendő dolog,és nem tényszerű.Szerintem.Na ezután mentem volna 1600 ft-tal a zsebemben parfümöt vásárolni.Először beugrottam a tezsoba,keresem a parfümöket,sehol semmi.Ugye ezeket az olcsóbbakat keresem,az utánzatokat.De csak azt láttam,hogy a pult mögött vannak parfümök,ott meg 3 alatt nincs is,és egyébként sincs kedvem egyesével kéregetni a parfümöket,hogy hadd szagoljam már meg.Aztán átmentem a Rossmannba,ott ugyanez a helyzet,csak ott még a biztonsági őrre is ráköszöntem,akit egyébként ismerek,és ilyet nyom: Szia! Miben segíthetek? Mondom " meg sem ismersz?" ,azt mondja "de,a Laci öccse vagy".És erre mondtam neki,hogy csak köszöntem,de ő is azt mondta,hogy a pult mögött vannak a parfümök,ezért gyorsan ott is hagytam a Rossmannt.Átmentem a DM-be,na itt már megtaláltam a parfümöket.Miközben nézegettem,odajött mögém a biztonsági őr,aki úgy 50-55 körül lehetett,és a fülembe súgta:Az borzalmas! Ehh,mondom mit akar ez itt,aztán válaszoltam neki egy ennyivel,hogy "valóban!",és emellé persze még járt egy erőltetett mosoly.De a pali nem akart leszállni rólam.Akkor mentem le hídba,mikor előadta a parfümszakértőt,és bevág egy ilyet,hogy "milyen fajta illatot szeretnél?" ,és én erre mondom,hogy édeskésebbet,és ő meg kapcsiból vágta,hogy mik az édeskésebb parfümök...Persze mind egytől egyig 3-4 ezerbe kerültek,de ő azért azt ajánlgatta.Na meg vette ki sorban a papírkákat,amikre rá kell fújni a parfümöt,még ilyet is mondott,hogy "jaaj,ne a bőrödre,akkor csak úgy illatozni fogsz!" De tényleg úgy tüsténkedett ott,mint valami nagy parfümszakértő,aztán mikor mondja,hogy van itt 2-3 olyan is,ami neki a kedvence,és mondtam,hogy mutassa meg azokat,akkor lehidaltam,mikor a 6 ezres parfümöket mutatta...Egy biztonsági őrnek ilyen jól megy? Vagy ezt a cég neki csak így adja? Mondják neki,hogy válasszon nyugodtan,vagy mi? Na végülis sikerült kivágnom magam egy "majd később visszajövök" dumával.Aztán anyumat megvártam és elmentem vele a tezsoba,ő vágja,hogy mi hol van abban a boltban,és gyorsan sikerült is kiválasztanom,hogy milyen illat kell nekem.Végül megvettem 975-ért egy olyan utánzatot,amit lehet,hogy a DM-ben a secus csávó rámsózott volna 5-6-ért,és még nem is volt annyira jó illata.Jó,oké,biztos a márkás parfümök összetettebbek,meg nem illan el olyan gyorsan az illatuk,de akkor is...Nincs nekem annyi pénzem,hogy 6 kilókat dobáljak ki parfümre.Aztán még összedobtunk tesómmal egy hírdetést,ez most a GalgaPresszbe fog menni,minden bizonnyal a következő GalgaPressz kezdőlapján már a Mobilszalon hírdetést fogjátok nagyban látni.Utána meg úgy ettem a tökfőzeléket fasírttal,mintha 2 napja nem ettem volna.Egész nap egy kis gabonapelyhet,meg egy fincsi sajtos-szalámis kiflit ettem,amit Ricsi adott nekem a suliban.Szóval,nem kicsit éhesvoltam,és most be is toltam még 6 szelet sütőtököt,még most jön rá egy csomag sajtos chips és ezt kicsit megspékelem egy kis Sopranosszal...