Régóta nem írtam már, most úgy érzem kell. Egyrészt, mert rég írtam, másrészt meg kicsit unatkozok. Utálom a telet. Talán amiatt, mert lekorlátozza kicsit az emberek kedvét. A lehetőségeket ugyan nem,mert így is mehetnék akárhová. Most arra gondolok,hogy nyáron sokat megy az ember ide-oda,pedig nyáriszünetben iskolába sem jár az ember és így nem kell iskolába menni -> nem kell korán kelni,sokunk ezért hajlamos is délutánig aludni. Nem kell átmenni leckéért a haverokhoz, mégis többet mozdulunk ki. Megyünk focizni, vagy csak megbeszélünk egy találkát egy csajjal, vagy csak úgy simán elmegyünk egyik spanunkhoz és sörözünk meg nézzük a tv-t. Ó igen,ez a nyár. És télen mindenki erről álmodozik. Nyáron meg a télről. Habár nyáron nem sokszor volt olyan érzésem,hogy bárcsak lenne tél, mert nagyon jól megvoltam pl. a Balatonnál, ott eleve a tó miatt nincs olyan nagy kánikula, és sokszor úgy éreztem, hogy még a 24-25 fokos víz sem eléggé meleg. Igaz,nem töltöttem ott az egész nyarat,de kétszer voltam szüleimmel, meg egyszer egy gyerekkel (aki mostantól számomra tabutéma),bár azzal a gyerekkel csak három napra voltam, az is az ő hibája volt és feleslegesen elvertem 17 ropit kb a semmire. De jó lenne idén is menni és tudom is már kivel kéne menni. De idén próbálok kicsit takarékosabban költeni. Erről jut eszembe: Most megint olvasgatok egy könyvet,minek címe Cashflow, és már az első 40 oldal alapján rájöttem,hogy én sokszor nem is gondolok a jövőre és van hogy értelmetlen dolgokra szórom a pénzt. Még most is! Mert, ha ezt 2-3 évvel ezelőtt teszem, szerintem tökre normálisnak tartom mai szemmel, de hogy még most is... és most sikerült rájönnöm. És mostmár elhatároztam, hogy minden pénzt amit költök, azt valamibe bele fogom fektetni. Persze emellett néha ki is kell engedni a gőzt és kirúgni a hámból, de ezt is lehet befektetésszerűen csinálni. Nem minden a pénz, és nem csak úgy lehet valamibe befektetni, hogy pénz jön vissza belőle: élmények, boldogság, egy társ (most itt konkrétan barátnőre gondolok),akármi ami ahhoz járul hozzá, hogy az életünk egy jó mederbe follyon és ha ez segít abban , hogy minél több tapasztalatom és önbizalmam legyen, hát legyen.
Egyébként ha így folytatnám ahogy most is,akkor 5-6 év múlva is olyan dolgokra költenék, amit később megbánnék. Na ennek most véget kell vetni. Többet kellene gondolnom a jövőmre,és nem csak ábrándozni kellene róla, hanem konkrétan tervezni. És igen merész álmokat teszek magam elé.
Volt egy időszak, amikor még mérnök akartam lenni (ez még általános iskola kb. és akkor még nagyon jó matekos voltam), aztán mindig változtak az elvárásaim és álmaim magam felé nézve, a végére már ott lyukadtam ki, hogy jó lesz nekem egy kis kertes ház is, esetleg valami frankó lakás (ugyebár egy fiatalnak ez is tökéletes) és legalább közel lennék a városközponthoz,stb. Meg én Budapestben gondolkoztam mindig is,pedig sokszor mondogattam másoknak,hogy külföldre szeretnék menni dolgozni, de ezt mindig csak mondogattam, igazából sosem tudtam magam elképzelni kint külföldön. Spanyolország lett nekem az elsődleges célpontom és el is kezdtem azon gondolkozni, hogy kimegyek Spanyolországba tanulni. Akkor leszek kész meghozni a döntést,hogy ha elég jó lesz a spanyol nyelvtudásom és ha megcsillan egy lehetőség. Mert ugye mint tudjuk,nem nekünk kell hajkurászni a lehetőségeket, jön az magától is, csak hinni kell benne. Eléggé izgalmasnak találnám. És bármikor jönne egy ilyen lehetőség, én mennék - feltéve ha már készen állok, jelenleg még nem, de két éven belül szerintem készen fogok állni. Ha főiskolai tanulmányaim közben kapok egy ilyen lehetőséget, akkor megragadom az alkalmat és akkor inkább halasztok, de ki szeretnék menni huzamosabb időre tanulni vagy dolgozni. A kinti tanulással sok tapasztalatot tudnék szerezni, munkával meg sok pénzt, ugyanis kint sokat keresnek az emberek Magyarországhoz képest. Szép kis tőkét hozhatnék haza, főleg ha magas lesz az euro árfolyama.
Na de térjünk át egy másik szálra: stresszmentesség. Vagy stressz? Magam sem tudom melyikről fogok írni, döntsétek el ti.
Az osztályban - mint ahogy azt már régebben is írtam - mindenki teper,idegeskedik, tanul mint az állat,rólam meg talán a nyugalom szobrát lehetne megmintázni. Nem tanulok, szarok bele az egészbe, de csak egészségesen, azért majd tanulok valamicskét, de nem félek az érettségitől, bármelyik hülye megcsinálja, akkor én miért ne tudnám? Ráadásul rájöttem, hogy ha valamit nagyon akarok, azt el tudom érni. És ha nagyon akarom, hogy tudjak sokmindent érettségire, akkor bizony kicsit megerőltetem majd magam és stresszmentesen tanulok és stresszmentesen megcsinálom az érettségit kiváló eredményekkel. És egy osztálytársam szavaival élve azt mondanám még: "ennyi".
Egyébként élem nyugiban az életemet, stresszmentesen kelek fel minden nap, hétköznaponként becsöngetés előtt 1-2 órával kelek fel, pl. hétfőnként fél 8-8 körül felkelek,hogy elkészüljek fél 10-re,9:35-kor pedig elindulnék,hogy beérjek kényelmesen 9:50-re (ekkor kezdődik a 3. ami egyben az 1. órám is hétfőn),de általában csak 9:40 és 9:45 körül tudok elindulni,mert stresszmentesen végzem teendőimet reggel, és abszolút nem kapkodok. Stresszmentesen beérek (na persze közben azért sietek, de az "utazást" élvezetesebbé teszem azzal, hogy ezalatt a 6-7-8 perces séta alatt zenét hallgatok), aztán elkezdjük a stresszmentes órát, amin általában passzívan tevékenykedek, általában rajzolgatok , pihenek, ábrándozok, néha kicsit figyelek, viccelődök padtársammal, ilyenek. Aztán szünetekben szintén stresszmentesen tevékenykedek: vagy eszek vagy dumálok egyik legjobb spanommal az élet nagy dolgairól, tervekről, és általában csupa olyan dolgokról, ami más számára vagy kínai, vagy nagyon unalmas. De nekünk nem az, mert az életünkről van szó. Arról, hogy miként leszünk sikeresek és miként érjük el az anyagi függetlenséget például. És azért is nagyon hasznos számomra, mert rádöbbentett, hogy ha nem kezdeném el a pénzemet befektetni dolgokba, akkor 10 év múlva alkalmazottként dolgoznék valami átlagbérrel és a megmaradó pénzemet vagy elinnám vagy elbuliznám, esetleg olyan dolgokat vásárolnék, amik a szórakozásomat szolgálják és azért vannak ,hogy az életemet jobbá tegyék,de ezek a dolgok maximum egy kis ember számára jó, olyanra gondolok például, hogy valaki arra gyűjt, hogy vegyen egy konzolt, és az annyira baromi jó lesz,mert hudejó és tökre fog neki örülni. Mások lcd tv-re gyűjtenek, új számítógépre, hifi berendezésre, vagy vesznek otthonra egy fekpadot súlyokkal és rúddal, vagy éppen hangszer,ilyenek. De ezek maximum százezer ft-okban mérhető szórakozások, amiket zömmel otthon használhatsz. Én meg olyanokra gondolok inkább, hogy most elrakom a pénzt, csinálok belőle mégtöbb pénzt, aztán meg mégtöbbet és nem költöm el mondjuk PS3-ra,mert minek (úgyis csak fél évig nagy szám, aztán lehet hogy ideje se vagy kedve se lesz rá az embernek,esetleg kinől belőle) és akkor sok pénzem lesz,mert normális dologba fektettem be és megtérül, és aztán majd a kibaszott nagy családi házam kertjébe egy kibaszott nagy medencét építtethetek, vagy éppen vehetek egy Porsche 911-et,mert megtehetem,mert nem kell attól félnem, hogy "jajj,milyen sok a havi törlesztőrészlet", vagy hogy "na,van most egy nagyon jó kocsim, de nem maradt pénzem". Nem,nem.Ilyenektől nem akarok én félni. Én úgy akarok venni 20 milliós kocsit, hogy nem kell félnem, mert tudom, hogy van még ezenkívül pénzem , és jön a pénz befelé. És tökre stresszmentesen kelek fel nap mint nap és csak ránézek az alkalmazottaim körmére, akik egyébként mind magas szinten képzett szakemberek (és akik egyébként termelik nekem a zsozsót) . És most aki kisemberként viselkedik és gondolkozik (ismerek egyet, aki olvassa is a blogomat) az biztos azt hiszi, hogy elkorcsultam, mindenem lett a pénz és mekkora pénzéhes lettem. Nem. A pénz csak ahhoz kell, amit meg szeretnék venni. Ha nincs pénzed, meg kell keresned, ehhez pedig dolgozni kell és ez bizony stresszel jár. A stressz meg szívrohamhoz vezethet és éltél 55 évig,és azért csak 55 évig,mert 55 évesen elvitt egy szívroham, és a kurva nyugdíjat sem élted meg, és 55 éves korodig "cipelted a vödröt" (aki olvasta a Cashflowt az vágja miért mondom így) és úgy, hogy nem volt semmid, nem volt időd a szeretteidre, és nem tudtad kiélvezni azt a pénzt, amit megkerestél, ugyanis az egész elment rezsire, kajára meg törlesztőrészletekre. Viszont ha van pénzed, van időd. Minél több pénzed van, annál kevesebbet kell dolgozni ,nem? És ha már sok pénzed van, akkor élhetsz csak csupán befektetésekből. A pénzed dolgozik helyetted. És neked csak annyi a dolgod, hogy leemeld a több milliót havonta a bankszámládról. Nem kell dolgozni, többet lehetsz a szeretteiddel, azt csinálsz egész nap amit akarsz, kiélvezheted azt, amiért eddig harcoltál és güriztél (azért valamit le kell tenni az asztalra ahhoz, hogy valaki ennyire gazdag legyen, Bill Gates is azért eleinte megdolgozott érte, ha nem is ült le rendesen programozni, legalább a szervezőmunka és az ötletek az ő érdeme volt eleinte) ,magyarán élvezed az életed és nem stresszelsz. Én is ennek a híve vagyok , és úgy gondolom, hogy most sem stresszelek,mert nem félek semmitől sem, nem szoktak idegeskedni, boldog vagyok, mert jó emberek vesznek körbe, de mégis...mégis van valami, ami nem frankó, ezt érzem. Mikor hazajövök iskolából, érzem, hogy fáradt vagyok és ásítozok is, viszont a vérnyomásom az egekben, és megiszok még egy kávét,mert a rabja lettem és jól esik, de mégis néha a szívem körül kis fájdalmakat érzek. Aztán lehet, hogy ezt csak én érzem rosszul, és nem is a szívemmel van gond (jó lenne) viszont...Na mindegy,ebbe most nem megyek bele, hogy miért érzem így, megvan rá az ok, és azért nem szeretnék erről írni, mert akkor erre kellene gondolnom, és ha erre gondolok, az csak bevonzás. Mindenesetre most jól vagyok, jól érzem magam, fél 11-kor keltem, megittam egy kávét, szépen megreggeliztem, olvasgattam, süt a nap, mi kell még?
De azért érzem, hogy a suli kifáraszt és némi stresszt is okoz ez, de nem értem miért. A stressz az mi? Talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy olyan idegesség, ami kihat a tudatalattinkra és akkor sem tudjuk befolyásolni, ha éppen úgy érezzük, hogy nyugodtak vagyunk és nem stresszelünk? A helyes megoldásokat lehet küldeni nekem msn-en,kommentben illetve e-mailben (már aki tudja az e-mailcímem).
Csak azért mondom ezt, mert én tényleg nem az a fajta vagyok, aki nagyon szokott idegeskedni, max ha idegenekkel kell beszélni hivatalos helyen, vagy akár nem hivatalos helyen és idősebbekkel, szóval ilyenekre gondolok, akkor azért kicsit ideges vagyok, de pl dolgozatok miatt egyáltalán nem parázok, felelelésekkor sem (kivétel ezalól a spanyol felelés,de egy ideje már az sem volt hál'istennek). Szóval, mostanában semmi olyan dolog nem volt, ami miatt izgatott voltam, mégis gyakori a magas vérnyomás és a szívfájdalmak meg a fáradtság. Ígérem, mostantól mégstresszmentesebb életet fogok élni: több alvás, több evés.
Zárszóként: leadtam 3 helyre a jelentkezésemet e-felvételin keresztül. Első helyre a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Karának nemzetbiztonsági szaka került, ami alapfokú levelezős,költségtérítéses képzés. Második helyre szintén ez az egyetem Bólyai János Gépészeti Kara vagy mi az istennyila,itt a védelmi igazgatási szakot jelöltem, ami szintén alapfokú levelezős és költségtérítéses. Harmadik helyre az Eszterházy Károly Főiskola kommunikáció és médiatudomány szak került alapszintű,levelezős,költségtérítéses képzés.
Biztos kicsit elgondolkoztatok, hogy most nekem ennyi pénzem van-e. Hát nem. Ez úgy lesz megoldva, hogy én nyáron dolgozok és ebből finanszírozom az első félévet (ha nem sikerül annyi pénzt összegyújteni (azt hiszem a nemzetbiztonsági a legdrágább, az 170.000 egy félév), akkor kérek kölcsönt tesómtól, jobb mint a provident, mert ő legalább 0%-os kamatot számít fel és nincs fizetési határidő. Aztán mivel ez levelezős, így dolgozni fogok mellette, szerintem abszolút ziccer, ráadásul tuti, hogy felvesznek valamelyikre, mert így hogy költségtérítéses, nem nagy a ponthatár (160-170 kb mindre,amit én bőven túlszárnyalok a várható 330 pontommal - ami még lehet,hogy több is lesz). Nappali államilag finanszírozottat és levelezős finanszírozottat (ilyen is van gyárekeeeeek!) azért nem mertem bevállalni, mert amik tetszettek szakok, azoknak nagyon magas ponthatára volt (400 pont körül,a legkisebb is 350),így inkább a nem túl drága költségtérítéses, ám izgalmas és levelezős szakokat választottam. Remélem jól válaszottam. Egyébként úgy tervezem, hogy OKJ-s képzéseket is igénybe fogok venni ,nézegettem, elég sok hasznos képzés van.
Egyébként félreértés ne essék, amit főiskolán fogok tanulni, azokat nem nagyon fogok én használni, még nem tántorodtam el a vállalkózi szellemtől! Csak hát jobb, ha az ember több lábon áll, ráadásul bármelyik OKJ-s képzésben szerzett tudást (amiket tervbe vettem) felhasználhatom egy vállalkozás során.
Na,itt a vége, fuss el véle.
