Itt a tavasz! Emellett nem szabad elmenni blogbejegyzés nélkül.
Imádom,hogy majdnem mindennap süt a nap.Sokkal jobb a téli sötétség után.
Nem vagyok az a finnyás fajta,aki reggel esőt látván káromkodik egy sort,de jobbszeretem ha száraz a talaj és szeretem,ha süt a nap. Azt egyenesen imádom, mikor az arcomba süt. Most épp kellene venni valami jó napszemüveget,de olyan jó kis "dizájnosat". Szinte úszok a napsütésben és imádok sétálni, amikor csak úgy tűz rám. Valahogy a szabadságot juttatja eszembe. Talán azért,mert a nyár jut róla eszembe,nyáron meg sosincs suli,egész nap hawaii,dizsi,napfény. Most remélem nem ez lesz. Vagy legalábbis...nem tudom. De két választás közül szeretnék választani : beüt a tuti business és anélkül szerzem a lóvét hogy egész nap alig csinálok valamit vagy pedig valami kényelmes helyen dolgozok jó pénzért (pl. Balaton mellett). Mindkettőnek örülnék,habár ha az első verzió összejönne,akkor talán fősulira se mennék,hanem ráfeküdnék az üzletre nagyban és talán ebből megalapozhatom a sikerem. Az élet sikerét. De jó is lesz az...amikor tényleg már gondtalanul szürcsölhetem a Cuba Librét a medencémben valahol Spanyolországban.
Erről jut eszembe...ugye most nagyban szó van róla,hogy lehet,hogy Bajnai lesz a miniszterelnök,és hát hallhattuk a "programját". Ha tényleg az lesz,akkor én köszönöm szépen,de nem kérek belőle. Amint leérettségiztem,húzok ki külföldre,lehetőleg Spanyolországba. Iszonyat nagy elszántság kell szerintem hozzá,de ha már csak annyi pénzem lesz,hogy ki tudok repülni, már az jó...meló meg van mindenhol,még ha kulimunka,akkor is. És nem érdekel,ha napi 15-20 €-ból kell megélnem,akkor annyiból kell megélnem. De itthon sem keresnék többet,sőt. Na meg odakint sokkal szebb és jobb az élet. Hallottam storykat a spanyol munkamorálról: kb 9-10 körül beesnek a munkahelyre (általában 9-nél előbb nem is kezdik meg a munkát,de leszarja mindenki,ha csak 11-re érsz be),aztán úgy 2-ig dolgozgatnak,aztán kaja meg a jó öreg siesta,aztán 4-5 körül visszamennek dolgozni és dolgoznak 7-8-ig,vagy max 9-ig.Hazamennek,aztán meg este elmennek étterembe vacsorázni...ez már úgy 10-11 felé van. És érdekes,hogy ekkor indul be ott az élet. Még hétköznap is! És ezek a vacsorák sokszor áttorkollnak önfeledt szórakozásba,ezért sokszor csak 2-3 körül érnek haza,és ezért van az,hogy alszanak 9-ig még hétköznap is.Szerintem teljesen jó,én tudnék így élni.
Na de térjünk csak vissza az eredeti témához: tavasz. Nyílnak a virágok,egyre melegebb van,nem kell már kabát,sál meg sapka,elég egy laza kis pulcsi,sőt már most is pólóban járkálnak az emberek kényelmesen,nagyon jó idő van. Ilyenkor beindulnak az állatok is,meg mi is persze: egyre jobban dughatnékja van az embernek,ilyenkor teli vagyunk energiával. Az meg még csak tetézi ezt az egészet,hogy a csinos lányok is levették a kabátot és előkerültek újra a toppok,a sztreccs fittnessnadrágok meg a miniszoknyák. Komolyan jó nézni, ahogy az egyre dögösebb macák vonulnak el melletted.
Azt szeretem a tavaszban,hogy az egy kezdet. Mindig valami új kezdete. Pl. az élővilágé,nyílnak a virágok,stb. Meg ez ilyenkor mindig egy "új esély".Persze lehet,hogy csak én vagyok így vele. De az ember is eleve arra van beprogramozva,hogy télen meg kell magunkat húzni, és ha bár ez az ősemberek esetében 100%-ig érvényes is volt,még azért most is fellelhető eme jelenség. Már csak abban is,hogy télen nem megyünk ki kapálni,nem sportolunk a szabadban (síelést,snowboardot,korcsolyát leszámítva,meg a futást,mert azt ilyenkor is szokták a fanatikus hobbifutók),ha lehet,otthon maradunk a főtött szobában és nem sétálgatunk kint a -10 fokban. Most meg igenis jól esik sétálni a 20-25 fokos melegben,egy szál pólóban meg rövidnadrágban. Már a madarak csicsergése is nagyon hiányzott,és olyan jó volt valamelyik nap hallani.Szóval énrám teljesen jó hatással van,jobb a közérzetem. Bár ez nem azt jelenti,hogy télen,mikor sokat esett az eső vagy nagyon hideg volt és nem láttuk több hétig a napot,akkor borús volt a kedvem. Ez nem olyan,mint mikor reggel beverem a lábam az ágy sarkába és akkor az egész napom meg van bélyegezve. Még csak szomorúan sem veszek tudomást arról,hogy nem olyan idő van,amire vágynék. Olyankor természetessé válik, és alkalmazkodok. És megpróbálok tőle elvonatkoztatni. Még akkor is,ha éppen saras lesz a farmerom a sok eső kreálta sártól és tocsától. Egyik pillanatban még bosszúsan konstatálom az esetet,a másikban pedig már leszarom,és valami teljesen mással vagyok elfoglalva. Egyébként érdekes,hogy amikor csak úgy vagyok,megyek valahová,csinálok valami olyat,amihez nem kell ész és közben gondolkozok,akkor mindig jönnek a gondolatok...olyankor kéne blogolnom,nem most.
De talán majd egyszer csinálok olyat,hogy elmegyek sétálni és sétálgatás közben gondolkozok az élet nagy dolgairól,meg a közelmúltban történtekről.
Egyébként szerencsésnek mondhatom magam,mert ritkán gondolok rosszra. Tehát a múltkori faszkivanos bejegyzésem az a ritka pillanataim egyike volt. De ebből is látszik,hogy a stressz meg az idegeskedés nem nekem való, én nem tudom olyan jól viselni. Nem törik el a mécses vagy ilyesmi,de tényleg rosszul érint. De szintén szerencsésnek mondom magam amiatt is,hogy nem mondhatom,hogy hozzá vagyok szokva. Nem is akarok. És ez így nagyon jól is van nekem. A tavasz hál'istennek mégjobbá teszi az amúgy sem szomorú kedvem. Most is nagyon jó érzés ezekről írni. Értitek? Már írni is kibaszott jó róla,nem hogy még úgy teljes erőből belegondolni,meg átélni is.
Na,hogy egy kis cselekmény is legyen: vettem ma cipőt. Jól néz ki,tetszik,nem is volt olyan irtó drága,holnap már abban fogok villogni suliban. Szóval,ma is történtek pozitív dolgok,de pl. az is pozitív dolog volt,hogy a spanyolos botlásomat próbálgatom kijavítani,tegnap is többé-kevésbé sikeres voltam,ma meg mégjobb voltam,remélem gyorsan feledi Kati néni a dolgokat,mert ma tényleg nagyon toppon voltam és látta rajtam,hogy vágom a dolgokat,még egy 5-ös röpdogát is írtam és óra végén megnéztem a jegyeket,és mondta,hogy 5-öst ígértem év végére. Hát igen,és nem is vagyok tőle annyira messze,még 1-2 5-öst beszedek aztán meg is lesz szerintem. Mostmár pedig kicsit élvezem a szabadságot is,mivel holnap diáknap,utána pedig tavaszi szünet...ajjj,annyira jó!
Most nincs kedvem sokat írni, szóval itt be is fejezném.
Ui: nem önteném le szándékosan tesóm kanapéját vagy szőnyegét,annyira bunkó azért nem vagyok. De lehet,hogy nem lenne lelkiismeret-furdalásom,ha véletlenül ilyet csinálnék. Szerintem rögtön eszembejutna az ő esete,és már mennék is haza,ahogyan ő tette.
